péntek, március 29, 2024

Dunaszerdahely 2004, 329 p. /Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 29

A szlovákiai magyar népzenekutatás most bemutatásra kerülő újabb, kötetben is hozzáférhető eredménye több mint ötven év gyűjtőmunkájának válogatott és tömör összegzését tartalmazza. Az Ág Tibor nevével fémjelzett kötet Nyitra vidéki magyar népdalokat mutat be műfajok, tehát alkalomhoz kötődések és szövegkategóriák szerint. Ezzel egyidejűleg szakszerű képet ad egy-egy dallam néprajzi hátteréről, időbeli fejlődéséről és alakulásáról is. A szerző a népdalokhoz rövid zenei jellemzést fűz, felhívja a figyelmet arra, hogy az adott népdalnak milyen rokondallamai ismeretesek, és megemlíti a népdal változatainak esetleges földrajzi elterjedését is.
Az olvasó a könyv elején rövid összefoglalót talál a Nyitra vidéki hagyományokról és azok rögzítéséről. Itt a szerző a nagy előd, Kodály Zoltán és követői (Vikár Béla, Vikár László és Manga János) Nyitra vidéki gyűjtéseit veszi számba. A továbbiakban Ág Tibor röviden összefoglalja a Nyitra vidéki magyar települések földrajzi elhelyezkedését és a térség magyarságának eredetét. Az ezen a vidéken történt népzenei gyűjtőmunka témájára tér vissza a szerző a következő fejezetben, amikor a szlovákiai intézmények és egyének gyűjtőmunkáját veszi számba. Így visszaemlékezései alapján képet kaphat az olvasó az 1950-es években induló, napjainkig tartó szlovákiai magyar népzenei gyűjtés alakulásáról.
A könyv első nagy fejezetét a Határozott kötődésű dallamok tára alkotja. A szerző első fejezetként ide sorolja az ütempáros gyermekdalokat (Lassan forog a kerék) és második fejezetként a párosítókat (Szőlőhegyen ëgy körtëfa). A gyermekjátékdalokkal kapcsolatban nemcsak azok szerkezeti és formai felépítését jellemzi, hanem számot ad azok gyűjtésének történetéről is. Második nagy fejezetként a könyvben a Kötetlen zenealkalmak dallamai szerepelnek. A szerző a harmadik fejezet (A gímesi mezőben) meghatározásához zenei jellemzőket használt: kishangterjedelmű tetraton dallamok, ereszkedő dallamok, és ide sorolja a dudanóták, táncnóták megnevezésű népdalokat is. A negyedik fejezetben (Semmit sem vétettem Nyitra városának) katona és regrutanóták szerepelnek. Az ötödik fejezetben (Házasodik a lapát) tréfás dalok és csúfolók, a hatodik fejezetben (Sej, igyunk arra, aki búsul) pedig ivónóták és paródiák szerepelnek.
A könyv fenti beosztása ellenére, az ebben a könyvben felsorakoztatott Nyitra vidéki népdalok közt keresgélve az olvasó szokásdalokra (jeles napok dalai), szerelmi témájú dalokra és lakodalomban is énekelt népdalokra is lelhet. A lakodalmi énekek és a szokásdalok egy külön kötetet megérdemlő mennyiségben találhatók a térségben, a szerző ebben a könyvében ezért nem szerepelteti ezeket külön fejezetként. A kötet összeállításakor Ág Tibor elsődleges célja a régió archaikus népzenei anyagának közreadása volt, ami nem volt összeegyeztethető a jeles napok és a lakodalom dallamainak maradéktalan közlésével.
A könyvben szereplő népdalok közti keresést a kötet végén található betűrendes szövegkezdet mutató és zenei mutatók (az ütempáros dallamok mutatója, szótagszám mutató és kadencia mutató) könnyítik. A mutatók segítségével a kötetben szereplő népdalok között keresni lehet a gyűjtés helye és ideje, az énekesek és gyűjtők nevei alapján is. A kötet végén a szerző néhány fényképet is közread, amelyek az énekesek arcvonásait és a gyűjtés pillanatait őrzik az utókor számára.
A Semmit sem vétettem Nyitra városának c. könyv ugyanakkor  nemcsak kottaképeken mutatja be a Nyitra vidéki magyar népdalokat. A hozzá tartozó azonos című hangzómelléklet (CD lemez) lehetővé teszi, hogy a népdalok hangzó felvételeivel is megismerkedjen az érdeklődő. A kötet a Csináltassunk hírharangot c. Nyitra vidéki népballadákat tartalmazó könyv és hangzóanyag (dupla-kazetta) folytatása.