kedd, április 23, 2024

Brednich, Rolf. W. (Hg.) Grundriß der Volkskunde. Einführung in die Forschungsfelder der Europäischen Ethnologie

Dritte, überarbeitete und erweiterte Auflage. Berlin: Dietrich Reimer Verlag 2001, 720 p., bibl.

Voltaképpen oktatási célokból, egyetemi segédtankönyvként született a kiadvány, amelynek már első kiadásában (1988) a német néprajz/európai etnológia jeles német képviselői foglalták össze speciális szakterületük időszerű eredményeit. Eléggé nem dicsérhető módon, úgy látszik a német kollégák időről-időre a munka aktualizált, kiegészített változatait jelentetik meg. Ily módon 1994-ben látott napvilágot egy némileg átdolgozott és újabb fejezetekkel kiegészített második kiadás, legutóbb pedig a harmadik, „átdolgozott, bővített kiadás”.
A néprajz az utóbbi bő évtizedekben oly mértékben specializálódott, hogy még a szakképzett néprajzkutatóknak is képtelenség az egyes speciális szakterületek eredményeivel naprakészen lépést tartani. Ezért választotta a szerkesztő azt a módszert, hogy nem egy neves szaktekintélynek a néprajzról kialakult elképzeléseit adják ki egy kötetben (amint ennek a német néprajzban nagy hagyományai vannak, mondjuk Richard Beitlval kezdve, Hermann Bausingeren és Helge Gerndten keresztül Wolfgang Kaschubával bezárva), hanem az egyes részterületek (építkezés és lakáskultúra, kézművesség, viselet-, család- és szokáskutatás, mese és monda stb.) specialistái számolnak be az általuk preferált kérdések időszerű eredményeiről, kutatási feladatairól, problémáiról. A néprajz/európai etnológia legújabb kutatási tendenciáit, az időközben kialakult, illetve felfedezett újabb és újabb kutatási területek, problémakörök bevonásával kívánja a szerkesztő a diszciplína művelőinek egyre szélesebb körében ismertté tenni. Ezért bővült a jelen kiadvány három teljesen új fejezettel, mégpedig az interkulturális kommunikációról (Julia és Klaus Roth: Interkulturelle Kommunikation), a turizmuskutatásról (Ueli Gyr: Tourismus und Tourismusforschung), valamint a médiakutatásról (Heinz Schilling: Medienforschung) szólóakkal. A korábban népi gyógyászatként jelzett témakört, a néprajzi egészségkutatás váltotta fel (Eberhard Wolff: Volkskundliche Gesundheitsforschung, Medikalkultur- und „Volksmedizin”-Forschung). Általában minden szerző, a korábban megjelent áttekintéseit a kutatás újabb aspektusaival, továbbá az időközben megjelent irodalommal egészítette ki. Carola Lipp a még a második kiadásban is nőkutatásként jegyzett áttekintését a nemek kutatása aspektussal egészítette ki (Geschlechterforschung – Frauenforschung). Az időközben elhunyt szerzők dolgozatainak aktualizálására az adott szakterület más specialistái vállalkoztak. Ily módon a korábban Ulrich Tolksdorf által összegzett táplálkozáskutatás mai eredményeit Brigitte Bönisch-Brednich (Nahrungsforschung), a munkáskutatásét Peter Assionhoz kapcsolódva Bernd Jürgen Warneken (Arbeiterforschung), az interetnikus kutatások újabb aspektusait pedig az Annemie Schenk által megfogalmazott szöveghez Heike Müns csatolta (Interethnische Forschung).
Nézzük azonban a mostani kötet felépítését! Az első négy áttekintés amolyan alapokat kínálva, a (német) néprajz tudománytörténeti kérdéseivel (Andreas Hartmann, Kai Detlev Sievers, Utz Jeggle), valamint a források problematikájával és módszertani kérdésekkel foglalkozik  (Rolf Wilhelm Brednich). Ezt követik az egyes speciális szakterületek eredményeinek összegzései, az újabb kutatási problémák, aspektusok felsorakoztatásai. A sort a népi építészet és lakáskultúrát tárgyaló két fejezet nyitja (Joachim Friedrich Baumhauer, Ruth-E. Mohrmann), amelyek viszont nem önmagukba zárt fejezetek, hiszen némi átmenetet jelentenek a gazdálkodási kérdések taglalása, illetve az eszközkutatás és a mesterségek vizsgálata irányába (Hinrich Siuts, Beate Bickel és Andreas Kuntz). A német nyelvterület néprajzában nagyobb hagyományai vannak a nálunk alig ismert „képkutatásnak” (Bildforschung), aminek kérdésfölvetéseit, eredményeit és távlatait a jelen kötetben Rolf Wilhelm Brednich foglalja össze. Ezután a ruházkodási (s nem viselet!) kutatások (Kleidungsforschung) eredményeinek összegzése (Gitta Böth) következik, majd a már említett táplálkozás- és munkáskutatás problematikája kerül terítékre. A néprajzi község- és városkutatás  (Volkskundliche Gemeinde- und Stadforschung) folytatja a sort (Paul Hugger), amit a családkutatás követ (Andreas C. Bimmer). Három olyan fejezet következik, amelyekről már volt szó (a nemek kutatásáról, az interetnikus és az interkulturális kapcsolatokról szólóak tudniillik), majd a jogi néprajz eredményeinek összegzése jön (Herbert Schempf). A szokáskutatás (Andreas C. Bimmer), a már említett turizmuskutatás, majd a népi vallásosság kutatása folytatja a sort (Christoph Daxelmüller). A mese, pontosabban a mesélés kutatása (Erzählforschung), továbbá az olvasás és az olvasott anyag kutatásának áttekintése (Leser- und Leserstoff-Forschung), valamint a médiakutatás voltaképpen egy, három részből álló nagyobb blokkot alkot (Lutz Röhrich, Rudolf Schenda, Heinz Schilling). Ezt követi a „népi gyógyászat” már említett, modern szemléletű bemutatása  (Eberhard Wolff), s a sort a népi színjátszás (Dietz-Rüdiger Moser), valamint a néprajzi muzeológia (Dieter Kramer) taglalása folytatja. Az áttekintések sorát a német néprajzi alapmunkák válogatott jegyzéke és a kötet szerzőinek életrajza zárja.
Említettem, hogy a bemutatott néprajzi alapvetés eredetileg oktatási segédanyagként készült, azonban nemcsak az egyetemi hallgatóknak fontos, hanem – ahogy a harmadik kiadás előszóírója, a kötet szerkesztője, Rolf Wilhelm Brednich fogalmaz – „az idősebb tanulóknak és az oktatóknak” is megkerülhetetlen kézikönyvévé vált, amiből a néprajz/európai etnológia legújabb eredményeiről, kutatási tendenciáiról, kérdésfeltevéseiről ha nem is naprakészen, de viszonylag frissen tájékozódhatnak. A kötet egyes írásai feltételeznek bizonyos előismereteket, tehát semmiképpen nem a néprajzzal/európai etnológiával éppen csak ismerkedők számára íródtak. A kézikönyvként való hasznosítást a részletes név- és tárgymutató, s nem utolsó sorban (s ez egyértelműen a kiadót dicséri!) a fűzött kemény kötés is segíti.