kedd, október 19, 2021

Hen­gart­ner, Thomas – Moser, Johannes (Hg.): Gren­zen & Dif­feren­zen. Zur Macht sozialer und kul­tureller Grenzziehun­gen

35. Kongress der Deutschen Gesellschaft für Volk­skun­de, Dres­den 2005. Leipzig: Leipziger Uni­ver­sitätsver­lag GmbH 2006, 895 p. /Schriften zur Säch­sis­chen Geschichte und Volk­skunde. Band 17/ ISSN 1439-782X. ISBN 3-86583-088-9

A Né­met Nép­raj­zi Tár­sa­ság két­éven­kén­ti rend­sze­res­ség­gel meg­ren­de­zés­re ke­rü­lő kong­resszu­sa­i­nak utol­só előt­ti ál­lo­má­sa Drez­dá­ban volt 2005. szep­tem­ber 25-e és 28-a kö­zött a Drez­dai Mű­sza­ki Egye­tem és a drez­dai Hi­gi­é­ni­ai Mú­ze­um épü­le­te­i­ben. Ven­dég­lá­tó a drez­dai szék­he­lyű Szász Tör­té­ne­ti és Nép­raj­zi In­té­zet volt. A több mint öt­száz részt­ve­vő (a né­me­tek mel­lett ma­gyar, cseh, oszt­rák, len­gyel, nor­vég részt­ve­vő­je-elő­adó­ja is volt a ren­dez­vény­nek), s a kong­res­­szu­si kö­tet vas­tag­sá­gán is meg­mu­tat­ko­zó nagy­szá­mú elő­adás jel­zi a té­ma (Ha­tá­rok és kü­lön­bö­ző­sé­gek. A szo­ci­á­lis és kul­tu­rá­lis ha­tár­vo­ná­sok ere­jé­hez) ki­me­rít­he­tet­len­sé­gét és idő­sze­rű­sé­gét. A ha­tá­rok prob­le­ma­ti­ká­ja vol­ta­kép­pen a kez­de­tek­től a nép­rajz­tu­do­mány ér­dek­lő­dé­si hom­lok­te­ré­be ke­rült, no­ha elő­ször in­kább csak a tér­ben is je­lent­ke­ző, tér­ké­pen is áb­rá­zol­ha­tó (vagy an­nak vélt) ha­tá­rok fog­lal­koz­tat­ták, va­la­mint az idő­be­li ha­tá­rok, a kul­tú­ra kor­sza­kol­ha­tó­sá­gá­nak a kér­dé­sei. Ha be­le­la­po­zunk eb­be a ha­tal­mas gyűj­te­mény­be, lát­hat­juk, hogy má­ra már a ha­tá­rok kér­dés­kö­ré­nek vizs­gá­la­ta jó­val szer­te­ága­zóbb, kezd­ve az ima­gi­ná­ri­us ha­tá­rok­kal, a fe­jek­ben le­le­dző ha­tá­rok­kal, a nyil­vá­nos­ság és a ma­gán­szfé­ra, az el­rej­tett­ség ha­tá­ra­in, az in­for­ma­ti­kai tár­sa­dal­mak, a di­gi­tá­lis vi­lág ki­ala­kí­tot­ta új­faj­ta ha­tá­ro­kon és „ha­tár­ta­lan­sá­go­kon” át, egé­szen a bio­medicínát is se­gít­sé­gül hí­vó prob­lé­ma­föl­ve­té­sek­kel be­zá­ró­lag (a tár­sa­dal­mi és bi­o­ló­gi­ai ha­lál ket­té­vá­lá­sá­nak a kér­dé­se, a gyógy­ulást a hit és a gyógy­sze­res ke­ze­lés ha­tá­ra­in ke­re­sők hely­ze­te, hol hú­zód­nak ezek a ha­tá­rok stb.). Ki­lá­tás­ta­lan, s egy re­cen­zió ter­je­del­mi ke­re­te­it mes­­sze meg­ha­la­dó len­ne a kö­tet ös­­szes ta­nul­má­nyát akár csak fel­so­ro­lás­sze­rű­en is be­mu­tat­ni. Elé­ged­jünk meg most a kong­res­­szus, s hát a most szó­ban for­gó kö­tet fon­to­sabb egy­sé­ge­i­nek, szer­ke­ze­ti ele­me­i­nek a pre­zen­tá­lá­sá­val.
Ma­gá­nak a kong­res­­szus­nak (és a kö­tet­nek) az anya­ga ki­lenc ple­ná­ris elő­adás for­má­já­ban, majd eze­ket kö­ve­tő­en négy pa­nel­be, azon­fe­lül ös­­sze­sen tíz szek­ci­ó­ba, va­la­mint to­váb­bi, nem szá­mo­zott szek­ci­ók­ba (Ku­ta­tá­si szek­ció, Ma­gisz­ter szek­ció, Di­ák szek­ció, Muze­oló­giai kér­dé­sek) ren­de­ződ­ve zaj­lott (il­let­ve ke­rült ki­adás­ra). Ös­­sze­sen hat­van­nyolc elő­adás szö­ve­ge ol­vas­ha­tó a kö­tet­ben. Amíg a ple­ná­ris elő­adá­sok át­fo­gó té­má­kat, egy-­e­gy prob­lé­ma­kör alap­ve­té­se­it ad­ják, ad­dig a szek­ció-elő­adá­sok egy-­e­gy rész­té­ma, ku­ta­tá­si ered­mény, prob­lé­ma­fel­ve­tés pre­zen­tá­ci­ói vol­tak. A té­ma­kö­rö­ket il­le­tő­en az eu­ró­pai ha­tár­re­zsi­mek kon­túr­ja­i­val, azok kultúrantropoló­giai vizs­gá­la­tá­val fog­lal­ko­zó ta­nul­má­nyok nyit­ják a sort. A Ha­tár­meg­hú­zá­sok a szo­ci­a­li­zá­ló­dá­si fo­lya­mat­ban cí­mű szek­ci­ó­ban a töb­bi kö­zött a csa­lá­don be­lü­li  ge­ne­rá­ci­ós ha­tá­rok sze­re­pé­vel, azok vál­to­zá­sa­i­val fog­lal­ko­zó esz­me­fut­ta­tást ol­vas­ha­tunk. Élet a ha­tár­ré­gi­ó­ban cí­mű blokk után kö­vet­kez­nek a már em­lí­tett di­ák és ma­gisz­ter szek­ci­ók, majd Az eu­ró­pai ha­tár­tér­sé­gek ta­pasz­ta­la­tai és pra­xi­sa cí­mű szek­ció anya­ga. A Fel­ső-Raj­na vi­dék ha­tár­prob­lé­má­i­val kü­lön szek­ció fog­lal­ko­zott. Ez it­te­ni elő­adá­sok kö­zül prob­lé­ma­ér­zé­keny­sé­ge, min­den­kép­pen to­vább­gon­do­lás­ra ér­de­mes fel­ve­té­sei mi­att ki­emel­ném a Zsi­dók a Raj­na két ol­da­lán cí­műt, amely az Egy­sé­ges kul­tú­ra, kü­lön­bö­ző nem­ze­tek al­cí­met vi­se­li. A to­váb­bi szek­ci­ók a transz­na­ci­o­ná­lis há­ló­za­tok­kal, a már em­lí­tett bio­medicí­na és kul­tú­ra­tu­do­mány mezs­gyé­jén moz­gó kér­dé­sek­kel, az ön- és ide­gen­ség-kép prob­le­ma­ti­ká­já­val, a di­gi­tá­lis vi­lág ge­ne­rál­ta új­faj­ta ha­tár­prob­lé­mák­kal, to­váb­bá a ha­tá­rok etni­cizálásá­nak kér­dés­kö­ré­vel fog­lal­koz­tak. No­ha az ed­di­gi­ek­ben tu­da­to­san nem ír­tam le ne­ve­ket (nem akar­ván sen­kit ki­emel­ni, s ugyan­úgy sen­kit el­hall­gat­ni), eb­ben az eset­ben en­ged­tes­sék meg a re­cen­zens­nek an­­nyi szub­jek­ti­vi­tás, hogy a szó­ban for­gó szek­ció két elő­adó­ját (té­má­ik szű­kebb tá­ja­in­kat is érin­tő prob­le­ma­ti­ká­ja okán) név sze­rint is meg­em­lít­se. Petr Lozoviuk az Et­ni­kai in­dif­fe­ren­cia a mai Ke­let-Kö­zép-Eu­ró­pá­ban cí­mű dol­go­za­tá­ban olyan lo­ká­lis-re­gi­o­ná­lis kö­zös­sé­gek (a szlo­vá­ki­ai ru­szi­nok, a len­gyel­or­szá­gi kasub­ok, a cseh­or­szá­gi mor­vák) pél­dá­ját hoz­za, ame­lyek ket­tő vagy több nem­zet­hez va­ló tar­to­zás közt in­ga­doz­nak, nem ren­del­kez­nek „anya­nem­zet­tel”, ép­pen a nem­zet­té vá­lás út­já­nak (mond­juk) a fe­lé­nél tar­ta­nak. Ezt az ál­la­po­tot, a nem­zet­té vá­lás fo­lya­ma­tá­nak ezt a fá­zi­sát ne­ve­zi Lozoviuk et­ni­kai in­dif­fe­ren­ci­á­nak, eze­ket a kö­zös­sé­ge­ket ne­ve­zi et­ni­ka­i­lag in­dif­fe­rens cso­por­tok­nak. Kemény­fi Ró­bert az „Et­ni­kai te­rek, et­ni­kai ha­tá­rok kon­sti­tuálása” cí­mű dol­go­za­tá­ban a de­mog­rá­fi­ai, sta­tisz­ti­kai ered­mé­nyek, azok­nak tér­kép­re ve­tít­he­tő­sé­gé­nek prob­le­ma­ti­ká­ja, a még­oly „tu­do­má­nyos pre­ci­zi­tás­sal és el­fo­gu­lat­lan­ság­gal” ké­szült et­ni­kai tér­ké­pek po­li­ti­kai ki­hasz­nál­ha­tó­sá­ga kap­csán a ma­gyar et­ni­kai tér és et­ni­kai ha­tá­rok mí­to­szá­ról, a tér­ké­pek­nek a „lé­lek­ta­ni had­já­rat­ok­ban” be­töl­tött sze­re­pé­ről ér­te­ke­zik. Bos­­szan­tó, no­ha le­lep­lez­he­tő a ta­nul­mány­hoz csa­tolt két tér­kép fel­cse­ré­lé­se. A kö­vet­ke­ző szek­ci­ók tár­gya a Ha­tá­rok sta­bi­li­zá­lá­sa és des­ta­bi­li­zá­lá­sa, a Ha­tár­meg­vo­ná­sok a min­den­na­pi élet vi­lá­gá­ban, va­la­mint (a kö­tet­ben az utol­só) blokk az em­ber, em­be­ri test­tel va­ló kü­lön­fé­le el­já­rá­sok kí­nál­ta nor­ma- és ér­ték­ha­tá­ro­kat vizs­gál­ja.
A ha­tá­rok prob­le­ma­ti­ká­já­nak má­ra, hogy köz­hel­­lyel él­jek, könyv­tár­nyi az iro­dal­ma: geo­grá­fi­ai, et­no­ló­gi­ai, di­a­lek­to­ló­gi­ai, szo­ci­o­ló­gi­ai, tör­té­ne­ti, lé­lek­ta­ni stb. as­pek­tus­ból, egy­re gyak­rab­ban (át­lép­ve a tu­do­mány­ágak köz­ti ha­tá­ro­kat) in­kább in­ter­disz­cip­li­ná­ris szem­pont­ból meg­kö­ze­lít­ve fog­lal­koz­nak a prob­le­ma­ti­ká­val. A fen­tebb tár­gyalt kö­tet két­ség­te­le­nül fon­tos ké­zi­köny­ve lesz a (bár­mi­lyen) ha­tár­ral, mint ku­ta­tá­si prob­lé­má­val fog­lal­ko­zó, bár­mely tu­do­mány­szak irá­nyá­ból kö­ze­lí­tő ku­ta­tók szá­má­ra.