hétfő, október 18, 2021

Kra­van­ja, Bošt­jan: Sveti svet. Topografi­ja reli­giozne­ga pros­to­ra na primeru Bregin­jskega kota

Ljub­lja­na: Uni­verza v Ljubl­jani, Filo­zof­s­ka fakul­te­ta, Odd­elek za etnologi­jo in kul­turno antropologi­jo 2007, 277 p. /Zupanièeva knjižni­ca 23./ ISBN 978-961-237-224-8

A be­mu­ta­tás­ra ke­rü­lő kö­tet át­dol­go­zott ma­gisz­te­ri mun­ka, amel­­lyel a szer­ző if­jú ku­ta­tó­ként [mla­di razisko­valec, mint ku­ta­tói stá­tusz – a re­cen­zens megj.] 2000 és 2002 kö­zött fog­lal­ko­zott a ljub­lja­nai egye­tem Nép­rajz és Kul­tu­rá­lis Ant­ro­po­ló­gia Tan­szé­kén. Té­má­já­val, a szent he­lyek prob­le­ma­ti­ká­já­nak ku­ta­tá­sá­val men­to­ra, Zmago Šmitek pro­fes­­szor ja­vas­la­tá­ra kez­dett el fog­lal­koz­ni. Ma­gá­é­vá té­ve mes­te­re meg­ál­la­pí­tá­sát, mi­sze­rint a val­lás­tu­do­mány in­ter­disz­cip­li­ná­ris ki­hí­vás­nak te­kint­he­tő, a szent tér meg­ha­tá­ro­zá­sá­hoz in­kább fe­no­me­no­ló­gi­ai szem­pont­ból, mint­sem ki­mon­dot­tan ant­ro­po­ló­gi­a­i­lag kö­ze­lí­tett. A Bregin­js­ki kot (Nyu­gat Szlo­vé­ni­á­ban ta­lál­ha­tó) tér­sé­gé­nek vizs­gá­la­ta so­rán a mi­to­ló­gi­ai és val­lá­sos mo­men­tu­mok he­lyi be­il­lesz­ke­dé­se­it vizs­gál­ta. Az elő­szót kö­ve­tő­en a be­ve­ze­tő­ben ta­lál­ha­tók a val­lás és a szen­t, a szim­bó­lu­mok rend­sze­re és a tér, a szent tér meg­té­rí­té­se al­fe­je­ze­tek. A kö­vet­ke­zők­ben a vizs­gált te­rü­let kul­tu­rá­lis sa­já­tos­sá­ga­it, és a ka­to­li­kus kö­zös­sé­get a „ben­t–k­in­t” vi­szony transz­for­má­ci­ó­ját tár­gyal­ja a szer­ző, ezt a val­lás ere­de­te, a ro­ko­ni szá­lak és a szent kap­cso­la­ta, a val­lás fe­no­me­no­ló­gi­á­ja, a szent vi­szo­nya a pro­fán­hoz és a szak­rá­lis­hoz, va­la­mint a szent tér té­mák kö­ve­tik. Be­mu­tat­ja a szent te­ret, amit a la­kók a vi­lág kö­ze­pé­nek te­kin­te­nek és a hoz­zá ve­ze­tő, va­la­mint az on­nan ki­ve­ze­tő utat, a meg­té­rés la­bi­rin­tu­sa­it. A szer­ző kü­lön fe­je­zet­ben pró­bál­ja re­konst­ru­ál­ni a szlá­vok it­te­ni le­te­le­pe­dé­sé­nek val­lá­sos vo­nat­ko­zá­sa­it. A szent tér pél­dá­it több szem­szög­ből vi­lá­gít­ja meg. Ezek­hez so­rol­ja a temp­lo­mo­kat, bar­lan­go­kat, he­gye­ket, dom­bo­kat, ame­lye­ket kü­lön-kü­lön is rész­le­te­sen is­mer­tet, a ke­resz­tény mi­vol­tu­kat, pat­ró­nu­sa­i­kat, a ke­resz­tény­ség előt­ti jel­lem­ző­i­ket. Ezek­nél sor­ra ve­szi a száj­ha­gyo­mány­ból is meg­is­mer­he­tő hi­e­del­me­ket, mi­to­ló­gi­ai vo­nat­ko­zá­so­kat, mint is­ten­sé­ge­ket, ter­mé­szet­fe­let­ti lé­nye­ket stb. A szak­rá­lis he­lyek elem­zé­sé­nél ab­ból in­dul ki, hogy ezek, fő­leg a temp­lo­mok, a ke­resz­tény­ség hoz­zá­já­ru­lá­sai a tér meg­konst­ru­á­lá­sá­hoz. Be­mu­tat­ja a szent tér ke­resz­tény kon­cep­ci­ó­ját, a ke­resz­tény szen­télyt. A vi­dé­ken zaj­ló hit­té­rí­tést, egy­há­zi szer­ve­ze­tet, te­met­ke­zé­si hely­szí­ne­ket és a li­tur­gi­át, to­váb­bá a hús­vé­ti szen­te­lé­se­ket is­mer­te­ti rész­le­te­sen. A ke­resz­tény szim­bó­lu­mok kö­zül is né­há­nyat gór­cső alá vesz. Meg­kü­lön­böz­tet­ve a szent tér­től vizs­gál­ja a val­lá­sos te­ret, kü­lön fe­je­zet­ben a za­rán­dok­la­to­kat.
A zár­szó­ban a szer­ző meg­ál­la­pít­ja, hogy mun­ká­ja ki­mu­tat­ta a két kü­lön­bö­ző, még­is ha­son­ló val­lá­sos vi­lág ös­­sze­fo­nó­dá­sá­nak mód­ja­it és egy idő­ben va­ló lé­te­zé­sét. A „po­gány” szent tér re­konst­ruk­ci­ó­ja a szláv hár­mas struk­tú­rá­nak fe­lel meg (Pe­run, a szen­t, mely ne­he­zen hoz­zá­fér­he­tő tér; Veles, a go­nosz erők te­re, aho­vá a föld és a föld­mű­ve­lés is tar­to­zik; Mokoš, az imá­dás és Má­ria, az em­ber és is­ten köz­ti köz­ve­tí­tő te­re), eb­ből ki­fo­lyó­lag sze­rin­te a Vi­lág és az Uni­ver­zum fel­épí­té­sét a ke­resz­tény val­lás a ke­resz­tény­ség előt­ti idő­szak­ból vet­te át – ezt bi­zo­nyít­ja a Bregin­js­ki kot vizs­gá­la­ta is. Ezért, föl­té­te­le­zi, a szláv föl­fo­gás sze­rin­ti vi­lág­struk­tú­rá­nak (Pe­run, Veles, Mokoš) meg­fe­lel a ke­resz­tény hár­mas szim­bó­lum­rend­szer (Apa, Fiú, Szent­lé­lek), mind­ket­tő­nek pe­dig e vi­dék struk­tú­rá­ja (szen­t, szak­rá­lis és val­lá­sos tér). A szer­ző mun­ká­ját min­tá­nak szán­ta, mely alap­ján egy­részt foly­tat­ni le­het e vi­dék ku­ta­tá­sát, il­let­ve más vi­dé­ke­ken le­het ha­son­ló ala­po­kon vizs­gá­lód­ni, hasz­nál­ni, mint a re­konst­ruk­ció mód­sze­rét.