csütörtök, október 28, 2021

A Kisem­lék­ku­ta­tók 19. Nem­zet­kö­zi Kon­fe­ren­ci­á­ja

(Kas­sa 2010. má­jus 21–24.)

Nyolc év­vel azu­tán, hogy a kisem­lék­ku­ta­tók elő­ször tar­tot­tak Szlo­vá­ki­á­ban nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­ci­át, is­mét ven­dé­gek le­het­tünk eb­ben a szép or­szág­ban. 2002-ben, a ko­má­ro­mi Et­no­ló­gi­ai Köz­pont igaz­ga­tó­ja, doc. PhDr. Lisz­ka Jó­zsef PhD. és fe­le­sé­ge L. Ju­hász Ilo­na PhD., ré­gi ba­rá­ta­ink, kon­fe­ren­ci­á­ink­nak évek óta ál­lan­dó részt­ve­vői, meg­hív­ták a Du­na par­ti vá­ros­ba egész Eu­ró­pa kis­em­lék-ku­ta­tó­it.
A 235 000 la­kos­sal ren­del­ke­ző má­so­dik leg­na­gyobb szlo­vá­ki­ai vá­ros, Kas­sa szol­gált he­lyé­ül a 19. Nem­zet­kö­zi Kisem­lék­ku­ta­tó Kon­fe­ren­ci­á­nak. Mi­vel Kas­sa an­nak ide­jén Ma­gyar­or­szág­hoz, il­let­ve a Habs­burg Bi­ro­da­lom­hoz is tar­to­zott, ma­gán hor­doz­za a mul­ti­kul­tu­ra­li­tás ös­­szes kö­zép-eu­ró­pai je­gyét. A kon­fe­ren­cia hely­szí­né­ül a Ke­let-szlo­vá­ki­ai Mú­ze­um szol­gált, amit 1872-ben, mint Fel­ső-ma­gyar­or­szá­gi Mú­ze­u­mot ala­pí­tot­tak. PhDr. Kla­u­dia Buganová, aki a nép­raj­zi rész­leg ve­ze­tő­je, a mos­ta­ni ta­nács­ko­zást együtt szer­vez­te a Kas­sai Re­gi­o­ná­lis Mű­em­lék­vé­del­mi Hi­va­tal mun­ka­tár­sá­val, DI Ti­na Markušovával. A ta­nács­ko­zás gya­kor­la­ti elő­ké­szí­té­sé­ből a fel­ső-auszt­ri­ai Kisem­lék­ku­ta­tó Mun­ka­cso­port is részt vál­lalt. Az éven­te két­szer meg­je­le­nő tá­jé­koz­ta­tó fü­ze­te (Mitteilungsblatt) is hoz­zá­já­rult az ér­dek­lő­dők tá­jé­koz­ta­tá­sá­hoz.
Mint az ös­­szes ed­di­gi or­szág­ban, ahol ren­dez­vény­re ke­rült sor, a kon­fe­ren­cia nyel­ve itt is a né­met volt, amely a több­ség­ben né­met nyel­vű ku­ta­tók szá­má­ra ké­nyel­mes meg­ol­dás­nak mu­tat­ko­zott. A 46 részt­ve­vő kö­zül 23 Fel­ső-Auszt­ri­á­ból ér­ke­zett vo­nat­tal. Az el­szál­lá­so­lás egy jó kö­zép­ka­te­gó­ri­á­jú ho­tel­ben tör­tént, ahol min­den­ki szá­má­ra ju­tott hely, és in­nen a kon­fe­ren­cia­hely­re va­ló köz­le­ke­dés is meg volt szer­vez­ve. A kö­zel fek­vő, egy­ko­ri do­hány­gyár­ban fo­gyasz­tot­tuk ki­vá­ló szlo­vák ét­ke­in­ket, szom­bat es­te pe­dig egy szí­nes ze­nés és tán­cos folk­lór­be­mu­ta­tó­val mú­lat­tuk időn­ket.
A kon­fe­ren­cia a Kas­sai Ön­kor­mány­za­ti Hi­va­tal el­nö­ké­nek, JUDr. Zden­ko Tre­bu­¾a véd­nök­sé­ge alatt va­ló­sult meg, és a „Ke­resz­tény kul­tú­ra éve” ke­re­tei kö­zött zaj­lott. Az egé­szet a mú­ze­um igaz­ga­tó­ja, PhDr. Ró­bert Pollák nyi­tot­ta meg. Dr. Buga­no­vá be­ve­ze­tő elő­adá­sa, mely­nek té­má­ja a Szak­rá­lis kis­em­lé­kek Ke­let-Szlo­vá­ki­á­ban volt, be­mu­tat­ta ne­künk a ré­gió szak­rá­lis ob­jek­tu­ma­it. Ezek lét­re­jöt­te kü­lön­bö­ző et­ni­kai és hit­gyü­le­ke­ze­ti cso­por­tok­nak kö­szön­he­tő.
¼ubo­mír Ka¾av­ský a Sze­pes­ség­ben zaj­ló ama­tőr ku­ta­tás­ról be­szélt, Moni­ka Pavel­èí­ko­vá pe­dig a Stará ¼ubov­òá­ban ta­lál­ha­tó kis ob­jek­tu­mok je­len­té­sét ele­mez­te a pat­ro­ci­ni­u­mo­kon ke­resz­tül. Szom­bat dél­előtt há­rom szlo­vá­ki­ai elő­adó tar­tott elő­adást. Uršu­la Ambru­šo­vá azok­nak a tár­gyak­nak, cé­hes ob­jek­tu­mok­nak a pat­ró­nu­sa­i­ról tar­tott elő­adást, ame­lye­ket a fel­ség­jo­gi em­lé­kek ka­te­gó­ri­á­já­ba so­ro­lunk. Az 1903-ban ala­pí­tott Sá­ros Me­gyei Mú­ze­um ré­sze, egy sza­bad­té­ri mú­ze­um, mely­ben 28 né­pi épí­té­sze­ti egy­ség ta­lál­ha­tó. Ide tar­to­zik a két leg­ér­té­ke­sebb ob­jek­tum, ami két 18. szá­za­di fa­temp­lom, tud­tuk meg An­na Hol­tma­no­vá elő­adá­sá­ból. Az egy­ko­ri Abaúj-Torna és Sá­ros me­gyék te­rü­le­té­ről olyan fa­ke­resz­tek­kel ta­lál­koz­tunk, ame­lyek (töb­bek kö­zött ciril be­tűs fel­ira­ta­ik­kal is) a gö­rög-ke­le­ti val­lás sa­já­tos­sá­ga­it hor­doz­zák. Er­ről Kla­u­dia Buga­no­vá és Pavol Lac­ka­nič tar­tott elő­adást.
Ezek után kö­vet­kez­tek a kül­föl­di ven­dé­gek elő­adá­sai. Bärbel Kerkoff-Hader pro­fesz­­szor­tól egy bambergi, 1602-ből szár­ma­zó vá­ros­tér­ké­pen fel­tün­te­tett szak­rá­lis kis­em­lé­kek­ről tud­tunk meg egyet s mást. Ezen az úgy­ne­ve­zett „Zeidler-térképen” ta­lál­ha­tó ob­jek­tu­mo­kat a ku­ta­tók ikonográfiai-ikonológiai ana­lí­zis­nek, va­la­mint to­po­grá­fi­ai és mo­tí­vum­tör­té­ne­ti vizs­gá­la­tok­nak ve­tet­ték alá. Winand Ker­khoff az 1906-ban, Bonn, Beul vá­ros­rész­ében ál­lí­tott há­bo­rús em­lék­ről, és an­nak je­len­té­sé­nek idő­le­ges mó­do­su­lá­sá­ról be­szélt. Bar­na Gá­bor pro­fes­­szor (Sze­ge­di Egye­tem, Ma­gyar­or­szág) a ta­nya­si is­ko­lák­ban ál­lí­tott ke­resz­tek­ről és ha­ran­gok­ról tar­tott elő­adást. Ezek­ben az évek­ben (19–20. szá­zad for­du­ló­ján) ala­kul­tak a ke­reszt- és ha­rang­test­vé­ri­ség egye­sü­le­tek. Ezek a ma­gán­sze­mé­lyek ál­tal tá­mo­ga­tott ob­jek­tu­mok to­váb­bi ado­má­nyok és ren­dez­vé­nyek jó­vol­tá­ból ma­rad­tak fenn, és van­nak kar­ban­tart­va. A szin­tén ma­gyar­or­szá­gi Frau­ham­mer Kris­ztí­na a szak­rá­lis épít­mé­nyek­ben, kü­lö­nö­sen a ká­pol­nák­ban ta­lál­ha­tó fel­irat­ok­ról be­szélt. Ar­ra utalt, hogy a hí­vők, se­gít­ség­re szo­ru­lók, így akar­ták fi­zi­ka­i­lag „be­ír­ni” ma­gu­kat az em­lé­ke­zet­be.
Fel­ső-Auszt­ria két elő­adó­val kép­vi­sel­tet­te ma­gát. Dr. Tho­mas Schwi­erz és DI Andre­as Mayer a kép­osz­lo­pok ta­lap­za­ta­ként hasz­nált for­gó kö­vek (Drehstein) egye­di­sé­gé­ről tar­tott kö­zös elő­adást. Két ilyen ob­jek­tum ta­lál­ha­tó bú­csú­já­ró­he­lye­ken. A ku­ta­tás még nem ju­tott dű­lő­re, hogy pon­to­san mi­lyen meg­fon­to­lás­ból hasz­nál­hat­ták eze­ket a for­gat­ha­tó ta­lap­za­tú ob­jek­tu­mo­kat.
Dr. Tho­mas Schwi­erz egy olyan ku­ta­tá­si ered­ményt is­mer­te­tett, ame­lyet a fel­ső-auszt­ri­ai mun­ka­cso­port két éve dol­go­zott ki. Itt az em­lé­kek­nek a mai tár­sa­da­lom­ban be­töl­tött sze­re­pé­re pró­bált rá­mu­tat­ni, és ar­ra is fi­gyel­mez­te­tett, hogy a mai tár­sa­da­lom men­­nyi­re van tisz­tá­ban ezek­kel a dol­gok­kal.
Mint min­den nem­zet­kö­zi ren­dez­vé­nyen, itt is fon­tos sze­re­pet kap­tak a ta­nul­má­nyi ki­rán­du­lá­sok, a vá­ros és a kör­nyék meg­is­me­ré­se. Az uta­zás Kisi­dá­nál in­dult, ke­resz­tül Semse, Jászóújfalu, Rudnok, Jászó, Debrőd, Szepsi, Somodi, Tor­na, Tornaújfalu, Csécs te­le­pü­lé­se­ken, egé­szen Sacáig.
Min­den­hol szí­ve­sen fo­gad­tak ben­nün­ket, ren­ge­teg nagy­sze­rű, fel­eme­lő be­nyo­más­ban volt ré­szünk a temp­lo­mok, ke­resz­tek, em­lék­mű­vek és egyéb más dol­gok lá­to­ga­tá­sa so­rán. Mind­ez ma­ra­dan­dó em­lé­ke en­nek a kel­le­mes, és fan­tasz­ti­kus együtt­lét­nek. A bú­csú is szí­vé­lyes volt Kas­sá­tól, va­la­mint Kla­u­dia Buga­no­vá­tól és Ti­na Markušovától.
Két év múl­va a kö­vet­ke­ző nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­cia meg­ren­de­zé­sé­re a ba­jor­or­szá­gi Amber­gben ke­rül sor.