KöÂszönÂtÅ‘ soÂrok LukÂács LászÂló hatÂvaÂnaÂdik szüÂleÂtésÂnapÂja alÂkalÂmáÂból
BárÂmiÂlyen hiÂheÂtetÂlen, LukÂács LászÂló, aki a maÂgyar (s egyÂben köÂzép-euÂróÂpai) népÂrajz isÂmert alakÂja, kiÂterÂjedt maÂgyar–maÂgyar és nemÂzetÂköÂzi kapÂcsoÂlaÂtokÂkal, az idén, 2010. okÂtóÂber 29-én beÂtölÂtötÂte hatÂvaÂnaÂdik életÂévÂét! TöbbÂszöÂröÂsen is fogÂlalÂkozÂnunk kell ezÂzel az eseÂménÂÂnyel: egyÂrészt LukÂács LászÂló etÂnogÂráÂfuÂsi kvaÂliÂtáÂsai, másÂrészt dél-szloÂváÂkiÂai kapÂcsoÂlóÂdáÂsai okán, harÂmadÂrészt meg egéÂszen szeÂméÂlyes inÂdÃtÂtaÂtásÂból is. KezdÂjük az utóbÂbi, szeÂméÂlyes emÂléÂkekÂkel!
VégÂzÅ‘s gimÂnaÂzisÂta volÂtam, érettÂséÂgi és páÂlyaÂváÂlaszÂtás elÅ‘tt. BuÂdaÂpesÂti felÂvéÂteÂlimÂhez a népÂrajz szakÂra szükÂséÂgem lett volÂna a legÂfonÂtoÂsabb maÂgyar tájÂegyÂséÂgek vaÂlaÂmiÂféÂle népÂrajÂzi szakÂiroÂdalÂmáÂra. MiÂvel a száÂmomÂra elÂérÂheÂtÅ‘ könyvÂtáÂrakÂban ilyesÂmiÂre nem (vagy csak mérÂséÂkelÂten) taÂlálÂtam, vaÂlaÂki azt jaÂvaÂsolÂta, ÃrÂjak a naÂgyobb maÂgyarÂorÂszáÂgi váÂroÂsok gimÂnáÂziÂuÂmaÂiÂba, azokÂnak is a harÂmaÂdik évÂfoÂlyaÂmáÂba: ha módÂjukÂban áll, küldÂjeÂnek vaÂlaÂmiÂlyen táÂjéÂkozÂtaÂtó anyaÂgot térÂséÂgük néÂpi kulÂtúÂráÂjáÂról, folkÂlórÂjáÂról. NaÂiÂviÂtáÂsoÂmat jelÂzi, fel sem téÂteÂlezÂtem, hogy olyan naÂgyobb váÂroÂsokÂban, mint mondÂjuk SzeÂged, DebÂreÂcen vagy SzéÂkesÂfeÂhérÂvár nem csak egy gimÂnáÂziÂum van… TÃzÂegyÂnéÂhány helyÂre küldÂtem szét leÂveÂleÂmet, s ketÂtÅ‘ váÂlaszt kapÂtam: DebÂreÂcenÂbÅ‘l és SzéÂkesÂfeÂhérÂvárÂról (a posÂtáÂsok nyilÂván a legÂnaÂgyobb vagy a posÂtáÂhoz legÂköÂzeÂlebb fekÂvÅ‘ isÂkoÂláÂba kézÂbeÂsÃÂtetÂték iroÂmáÂnyoÂmat). DebÂreÂcenÂbÅ‘l egy harÂmaÂdiÂkos leÂány Ãrt (és külÂdött prosÂpekÂtuÂsoÂkat, inÂforÂmáÂciÂós anyaÂgoÂkat a HajÂdúÂságÂról, az AlÂföldÂrÅ‘l), SzéÂkesÂfeÂhérÂvárÂról peÂdig LukÂács LászÂló, aki – akÂkor neÂgyedÂéves debÂreÂceÂni, történelem–földÂrajz– népÂÂrajz szaÂkos egyeÂteÂmi hallÂgaÂtóÂként – épÂpen a JóÂzsef AtÂtiÂla GimÂnáÂziÂumÂban volt gyaÂkorÂló taÂnár. S mit ad IsÂten? LeÂveÂlem épÂpen az Å‘ oszÂtáÂlyáÂba keÂrült. A diÂáÂkok tudÂván, hogy fiÂaÂtal taÂnárÂjeÂlöltÂjük népÂrajÂzot is véÂgez, terÂméÂszeÂtes, hogy megÂmuÂtatÂták neÂki a kéÂréÂseÂmet. LukÂács LászÂló azonÂnal Ãrt egy baÂrátÂsáÂgos, bizÂtaÂtó hanÂgú leÂveÂlet, megÂtoldÂva fejÂér meÂgyei voÂnatÂkoÂzáÂsú népÂrajÂzi publikációkkal… Ily móÂdon Å‘ lett az elÂsÅ‘ eleÂven népÂrajzÂkuÂtaÂtó, akiÂvel kapÂcsoÂlatÂba keÂrülÂtem, noÂha szeÂméÂlyes taÂlálÂkoÂzásÂra csak évek múlÂtán keÂrült sor. MegÂisÂmerÂkeÂdéÂsünk köÂrülÂméÂnyeÂit azért ÃrÂtam le viÂszonyÂlag részÂleÂteÂsen, mert ponÂtoÂsan jelÂlemÂzi LukÂács LászÂló egész haÂbiÂtuÂsát. Ahogy akÂkor a száÂmáÂra isÂmeÂretÂlen kisÂdiÂákÂnak hosÂÂszú leÂveÂlet Ãrt, és seÂgÃÂtetÂte csetÂlÅ‘-botÂló táÂjéÂkoÂzóÂdáÂsát, ugyanÂebÂben a szelÂlemÂben teÂvéÂkenyÂkeÂdett egész éleÂtéÂben. Nem hinÂném, hogy maÂradÂna fiÂókÂjáÂban megÂváÂlaÂszoÂlatÂlan leÂvél!
Az egyeÂtem elÂvégÂzéÂse után a széÂkesÂfeÂhérÂváÂri Szent IstÂván KiÂrály MúÂzeÂum etÂnogÂráÂfuÂsa lett. 1978–1979-ben Gunda BéÂla Herder-ösztöndÃjasaként tölÂtött egy tanÂévet a BéÂcsi EgyeÂteÂmen. TeÂrepÂmunÂkát nemÂcsak szűÂkebb pátÂriÂáÂjáÂban, haÂnem MaÂgyarÂorÂszág haÂtáÂraÂin kÃÂvül, elÂsÅ‘ÂsorÂban SzloÂváÂkiÂáÂban, RoÂmáÂniÂáÂban és a koÂraÂbeÂli JuÂgoÂszláÂviÂáÂban is végÂzett. 1990– 1991-ben HumÂboldt-öszÂtönÂdÃÂjasÂként tölÂtött két eszÂtenÂdÅ‘t a münÂcheÂni egyeÂteÂmen. KözÂben a tuÂdoÂmáÂnyos rangÂlétÂrán is széÂpen haÂladt felÂfeÂlé, jeÂlenÂleg az MTA dokÂtoÂra, egyeÂteÂmi taÂnár, a széÂkesÂfeÂhérÂváÂri KodoÂláÂnyi JáÂnos FÅ‘ÂisÂkoÂla okÂtaÂtóÂja. SziÂkár töÂmörÂségÂgel enÂÂnyi LuÂkács LászÂló tuÂdoÂmáÂnyos páÂlyáÂjáÂnak vázÂlaÂta.
S most megint visÂÂsza kell térÂni részÂben szeÂméÂlyes, egyÂszerÂsmind táÂjaÂinÂkat érinÂtÅ‘ téÂnyekÂre. AmiÂkor az 1980-as évek eleÂjén az érÂsekÂújÂváÂri CseÂmaÂdok JáÂráÂsi BiÂzottÂság égiÂsze alatt létÂreÂhozÂtunk egy NépÂrajÂzi SzakÂcsoÂporÂtot, s rendÂszeÂres, toÂvábbÂképÂzÅ‘ ösÂÂszeÂjöÂveÂteÂleÂket, majd szinÂtén rendÂszeÂres teÂrepÂkuÂtaÂtáÂsoÂkat, nyáÂri népÂrajÂzi kuÂtaÂtóÂtáÂboÂroÂkat szerÂvezÂtünk, LukÂács LászÂló szinÂte tiszÂteÂletÂbeÂli tagÂja lett (vagy kéÂsÅ‘bb, ha nem szűÂnünk meg, leÂheÂtett volÂna) szakÂcsoÂporÂtunkÂnak. ElÅ‘ÂadáÂsoÂkat tarÂtott, részt vett a teÂrepÂmunÂkáÂban, könyÂvekÂkel, szakÂiroÂdaÂlomÂmal, saÂját gépÂkoÂcsiÂval (!) seÂgÃÂtetÂte a munkánkat. KéÂsÅ‘bb, amiÂkor megÂalaÂkult a CsehÂszloÂváÂkiÂai MaÂgyar NépÂrajÂzi TárÂsaÂság, majd még kéÂsÅ‘bb a FóÂrum KiÂsebbÂségÂkuÂtaÂtó InÂtéÂzet koÂmáÂroÂmi EtÂnoÂlóÂgiÂai KözÂpontÂja, azok ösÂÂszeÂjöÂveÂteÂleÂiÂnek, tuÂdoÂmáÂnyos taÂnácsÂkoÂzáÂsaÂiÂnak szinÂtén elÂmaÂradÂhaÂtatÂlan résztÂveÂvÅ‘Âje, seÂgÃÂtÅ‘Âje lett. SoÂrolÂhatÂnám azt a végÂteÂleÂnül sok tuÂdoÂmáÂnyos eredÂményt, amit csak a mi renÂdezÂvéÂnyeÂink nyoÂmán proÂduÂkált: egyÂrészt saÂját taÂnulÂmáÂnyai réÂvén (szeÂméÂlyes tuÂdoÂmáÂnyos proÂdukÂciÂóÂjáÂnak ezek a dolÂgoÂzaÂtok, taÂnulÂmáÂnyok terÂméÂszeÂteÂsen csak egy kis töÂreÂdéÂkét alÂkotÂják!), de ha leÂhet, még enÂnél is fonÂtoÂsabÂbak azok az eredÂméÂnyek, ameÂlyek öszÂtönÂzéÂseÂiÂre, szakÂmai útÂmuÂtaÂtáÂsai nyoÂmán haÂzai kuÂtaÂtóÂink tolÂláÂból szüÂletÂtek a mi műÂheÂlyeÂinkÂben.
A köÂzelÂmúltÂban jeÂlent meg a széÂkesÂfeÂhérÂváÂri Szent IstÂván KiÂrály MúÂzeÂum gonÂdoÂzáÂsáÂban a SárÂfÅ‘ÂtÅ‘l MeÂzÅ‘ÂfölÂdig. Táj- és népÂkuÂtaÂtás FejÂér meÂgyéÂben cÃÂmű taÂnulÂmányÂköÂteÂte, amely egyÂrészt edÂdiÂgi munÂkásÂsáÂga esÂÂszenÂciÂáÂját adÂja még azokÂkal a téÂmákÂkal, taÂnulÂmáÂnyokÂkal is, ameÂlyek hiÂáÂnyozÂnak a kötetbÅ‘l.1 HiÂszen a köÂtetÂben is szeÂrepÂlÅ‘, földÂrajÂziÂlag viÂszonyÂlag szűÂken beÂhaÂtáÂrolt téÂmaÂköÂrök (néÂpi teÂherÂhorÂdás, áruÂcseÂre, szenÂtek tiszÂteÂleÂte, szöÂveÂges folkÂlór stb.) melÂlett sok másÂsal is fogÂlalÂkoÂzott az ünÂneÂpelt. ToÂvábÂbi taÂnulÂmányÂköÂteÂtet/köÂteÂteÂket töltÂhetÂnéÂnek meg azok a dolÂgoÂzaÂtai, ameÂlyek kiÂfeÂjeÂzetÂten a néÂpi épÃÂtéÂszet vagy a néÂpi teÂherÂhorÂdás, az áruÂcseÂre-kapÂcsoÂlaÂtok stb. részÂleÂtekÂbe meÂnÅ‘, elemÂzÅ‘ tárÂgyaÂláÂsáÂra válÂlalÂkozÂtak. AkaÂdéÂmiÂai dokÂtoÂri disÂÂszerÂtáÂciÂóÂjáÂban fogÂlalÂkoÂzott beÂhaÂtóÂan a kaÂráÂcsonyÂfa maÂgyarÂorÂszáÂgi (ha úgy tetÂszik kárÂpát-meÂdenÂcei) kulÂtúrÂtörÂtéÂneÂtéÂvel. EbÂbÅ‘l elÅ‘bb-utóbb bizÂtoÂsan vasÂkos, könyv alakÂban is hozÂzáÂférÂheÂtÅ‘ moÂnoÂgráÂfia lesz, de már edÂdig is tán tuÂcatÂnyi taÂnulÂmányÂban, konÂfeÂrenÂcia-elÅ‘ÂadásÂban (ideÂhaÂza és külÂföldÂön) száÂmolt be biÂzoÂnyos részÂeredÂméÂnyekÂrÅ‘l. De leÂhet toÂvább folyÂtatÂni azoÂkat a részÂtéÂmáÂkat, ameÂlyeÂket a népÂszoÂkásÂok probÂleÂmaÂtiÂkáÂjáÂból meÂrÃÂtett: farÂsanÂgi, OrÂbán naÂpi szoÂkáÂsok, a húsÂvéÂti korÂbáÂcsoÂlás probÂleÂmaÂtiÂkáÂja, az adÂvenÂti koÂszoÂrú kérdésköre2 stb.). EgyeÂteÂmi habiÂliÂtáÂciÂós elÅ‘ÂadáÂsáÂnak volt a téÂmáÂja a DuÂna népÂrajÂzáÂnak (a foÂlyó, mint kulÂtúÂráÂkat ösÂÂszeÂköÂtÅ‘, közÂveÂtÃÂtÅ‘ kaÂpocs) a kérdése3…
LukÂács LászÂló a népÂrajÂzot nemÂzeÂti tuÂdoÂmányÂnak teÂkinÂti, s egy igaÂzi proÂfi szakÂérÂtelÂméÂvel, egyÂszerÂsmind elÂfoÂgóÂdott szeÂreÂtetÂtel, mondÂhatÂni szenÂveÂdélÂÂlyel műÂveÂli. S miÂközÂben ottÂhon érÂzi maÂgát a MeÂzÅ‘ÂfölÂdön vagy az AlÂsó-GaÂram menÂtén, ugyanÂolyan maÂgaÂbizÂtosÂságÂgal táÂjéÂkoÂzóÂdik BécsÂben, MünÂchenÂben vagy a LüneÂburÂgi puszÂtán. IttÂhonÂról EuÂróÂpáÂra teÂkint, külÂföldÂrÅ‘l haÂza. EuÂróÂpáÂból köÂszöntÂjük a maÂgyarÂorÂszáÂgi euÂroÂpéÂert sok szeÂreÂtetÂtel!