csütörtök, július 29, 2021

evezetés

Szakrális kisemlékeknek nevezzük azokat a szabadtéri objektumokat, kisépítményeket, amelyek vallási célzattal állíttattak és térségünkben elsősorban a katolikus valláshoz köthetőek (L. Juhász–Liszka 2006, 11). Egy másik megfogalmazás szerint szakrális kisemlékek azok a templomnál kisebb „építmények”, amelyek főként a falvakban, a határban találhatóak. Elkészíttetésük is általában helyi kezdeményezésre történt és a kisebb-nagyobb közösség vallási gyakorlatát fejezték ki (Voigt 2007, 264).
A kisemlékek közé soroljuk elsősorban az út menti kereszteket, képoszlopokat, kápolnákat, szentek szobrait és kálváriákat.
Dolgozatom elsődleges célja egy csallóközi kisváros, Gúta belterületén található szakrális kisemlékek és a már elpusztult, tönkrement, de a köztudatban még élő kisemlékek feltérképezése, bemutatása, rendszerezése. Munkám során terepkutatást végeztem, felkutattam az egyes emlékeket, fényképeket készítettem. További célom az egyes kisemlékekhez kapcsolódó szájhagyomány gyűjtése, dokumentálása volt. Kikérdezéses módszert alkalmaztam annak érdekében, hogy megismerjem az egyes emlékek felállításának okait, a hozzájuk kapcsolódó történeteket, szokásokat. Az egyes emlékekről begyűjtött információk mennyiségének bővítése céljából kutattam a Gútai Plébánia Hivatal levéltárában, valamint a Szlovák Állami Levéltár komáromi kirendeltségén. Átnéztem a Komáromi Lapok 1881 és 1891 között megjelent számait, majd az 1920-as évek több évfolyamát, abban a reményben, hogy további híranyaghoz sikerül jutnom a kisemlékekkel kapcsolatban. Sajnos kutatómunkámat nem sok siker koronázta. Igyekeztem összegyűjteni olyan, a 20. század elejéről származó fényképeket a településről, amelyeken valamely kisemlék látható, valamint régi térképeket is sikerült találnom, amelyeken be vannak jelölve az egyes keresztek és szobrok.
Végezetül fontosnak tartom megjegyezni, hogy a dolgozat 2011 tavaszán íródott, az akkori állapotokat igyekszik bemutatni.

A szakrális kisemlékek állítatásának okai, hagyományai, körülményei

A szakrális kisemlékek azokon a helyeken épültek ahol emberek éltek, mozogtak. Megtalálhatók a települések belterületén, de rajtuk kívül eső területeken is.
A szakrális kisemlékek állíttatásának, emelésének sokféle oka és célja lehetett. Bartha Elek monográfiájában boncolgatja a keresztek és szobrok emelésének okait. Kifejti, hogy a kutatások során összegyűjtött adatokból kiszűrhető néhány olyan általános tényező, amely meghatározó bizonyos helyre, korra. Megemlíti, hogy már a 15–16. században állítottak úgynevezett engesztelő kereszteket, abból a célból, hogy a gyilkosságban vétkesek bűnbocsánatot nyerhessenek. A 18. században, a missziós körutak során sok helyen állítottak kereszteket, amelyek azután a vallási megnyilvánulások (imák, könyörgések) színhelyeivé váltak (Bartha 1992, 55).
Réthelyi János a Keszthely-környéki falvak keresztjeit vizsgálta, állításuk indítékaiként az alábbiakat említi:

● „a falvak bejáratának jelzése (köszöntés, búcsúztatás)
● a templom körüli keresztállítás
● temetői kereszt,
● „engesztelő” kereszt (halott emlékére),
● hálaadó kereszt a háborúból való hazatérés örömére”
(idézi: Bartha 1992, 55)

Kérés, fohász beteljesedése esetén, hálájuk kifejezése képen gyakran állíttattak emberek hálaadó kereszteket.
A barokk korban elterjedt szokás volt, hogy a szerencsétlenségek, betegségek ellen védő, valamint fogadalmi emlékeket, szobrokat állítsanak (Szikszai 2008, 122). A sok áldozatot követelő járványok (mint például a pestis vagy a kolera) elvonulása után is szokás volt emléket állítani.
Gyakran előfordult, hogy a „keresztet állíttató család saját magának kívánt a kegyes felajánlás révén emléket állítani”. Bartha említést tesz munkájában azokról a keresztekről is, amelyeket a gonosz erők távoltartására emeltek mágikus jelentőséggel bíró helyekre, keresztutakra (Bartha 1992, 55).
A szakirodalom számos példán keresztül hívja fel a figyelmet arra, hogy az egyes út menti kereszteknek a népi gyógyításban is volt szerepük. Csaplovics János Kassa környékén, míg Vajkai Aurél Rimaszombatban figyelte meg, hogy az út széli kereszteket az epilepsziás betegek rongyokkal aggatták tele. Mikófalván egy bizonyos kereszt mellett a szemmelverést és más betegségeket gyógyítottak. Ez arra enged következtetni, hogy bizonyos keresztekhez különböző hiedelmek kapcsolódtak, és az emberek mágikus erőt tulajdonítottak nekik.
„Répáshuta szlovák lakossága körében élt az a gyakorlat, hogy ha a keresztelő késett, a bába körüljárta a csecsemővel az egyik keresztet. Ezzel védve volt a gyermek a kicseréléstől” (Bartha 1990, 221).
Liszka József 2010-ben írott dolgozatában, azt a kérdést fejtegeti, hogy „vajon valóban, a szó szoros értelmében Isten dicsőségére állítattak ezek az emlékek?” Úgy gondolja, hogy az egyes emlékek feliratainak, állíttatási okainak tüzetesebb vizsgálata során a válasz nem minden esetben egyértelmű. Munkájában konkrét példákon keresztül (a Szakrális Kisemlékek Archívumában nyilvántartott objektumokból válogatva) mutatja be az ön-, illetve a csoportreprezentáció megnyilvánuló jeleit (Liszka 2010, 110).
A határban, az utak mentén felállított szobrok jelentése szorosan összefügg az ábrázolt szent kultuszával. Az emberek általában védekezésből állítottak szenteket ábrázoló szobrokat. Hitték, hogy a megfelelő védőszent szobrának a településen vagy annak határában való felállítása megvédi mind a lakosságot, mind a települést, vagy annak határát a külső eredetű bajoktól, csapásoktól. Ilyen csapások közé tartoztak a tűzvészek, villámcsapások, jégverés, árvíz, a lakosságot és az állatállományt megtizedelő járványok (Bartha 1990, 221).

 

Kisemlékek állításának körülményei

Kulik Melinda Endrőd és határának szakrális kisemlékeit tárgyaló tanulmányában leírja a vallási tárgyú kisépítmények felállításának folyamatát. E szerint régen, amennyiben valaki keresztet, vagy vallási tárgyú szobrot akart felállítani, akkor a község plébániáján egyházi alapítványt kellett tennie. „Az egyházi alapítvány tartalmazza a kereszt felállításának költségét, és az esetleges későbbi javításokat fedező költséget.” Leírja továbbá, hogy amennyiben „egy magánszemély a saját földjén állíttatott fel keresztet, akkor azt, és azt a földet, ahol a kereszt áll az egyháznak kellett ajándékoznia. Erről egy ajándékozási szerződésben egyeztek meg… Majd az adományozást jelentették a telekkönyvi hatóságnak, aki erről végzést küldött” (Kulik 2008, 192). Ha a kisemlékre letétbe helyezett alapítványi összeg elfogyott, állítója új alapítványt tehetett. Gyakran előfordult azonban, hogy az adott emléket egy másik személy vette gondozásba és új alapítványt tett.

Gúta és környéke lakosságának nemzetiségi és felekezeti megoszlása

Az 1828. évből származó adatok szerint Gúta mezővárosban összesen 549 házat és 5048 lelket tartottak nyilván. A lakosok nagy része, 5043 fő római katolikus, 5 fő pedig református (Koncsol 2003, 25). Az 1853-ból származó népszámlálási adatok azt jelzik, hogy a majdnem 30 év alatt csökkent a lakosság száma. Ebben az évben mindössze 4465 lakost számoltak össze a városban.

„Az összes lélekszám Gúta m. városban 1853. végével 4412
Az itt lakó zsidók száma __53
Általános öszveg 4465”

(Forrás: Összeírása Gúta mező város népességének, Gútai plébánia levéltára)

Az 1881-ben végrehajtott népszámlálás alapján Gúta nagyközség lakosainak száma összesen 6097 fő, a házak száma 850 volt. Magyar anyanyelvű volt a lakosság 95,1 %-a, összesen 5797 személy. Német anyanyelvűek voltak még többen a községben, összesen 49 fő, ami az összlakosság 0,8 %-át alkotta. Felekezeti hovatartozás alapján elmondható, hogy a lakosság túlnyomó többsége, az összlakosság 97,8 %-a, összesen 5963 fő római katolikus volt. A katolikusok mellett a községben nagy számban éltek még izraeliták, összesen 124 fő, ők a népesség 2 %-át alkották (Angyal 2010, 11).
1896-ra a lélekszám 7500-ra emelkedett, ebből a római katolikusok száma 7300, az izraeliták száma 200 (Koncsol 2003, 38).
A lakosság számának alakulását a 20. század első felében az 1. számú táblázat foglalja össze; az első sor az évet, a második a lakosok számát mutatja.

1. táblázat: A lakosság létszámának alakulása a XX. század első felében

(Forrás: Angyal–Fehérváry 1992, 15)

Az 1919-ben végrehajtott népszámlálás adatait tartalmazó összegző adatlap, amelyet a Gútai Plébánia Levéltárában sikerült fellelnem, részletesen bemutatja Gúta mezőváros belterülete lakosainak, illetve a külterületek (tanyák, szállások) lakosainak megoszlását mind nemzetiségi, mind felekezeti hovatartozás szerint. Az adatokat a 2. és a 3. számú táblázat foglalja össze.
2. táblázat: A lakosság nemzetiség szerinti megoszlása az 1919. augusztus 31-ei adatok alapján

(Forrás: Gúta községi összesítés, 1919. augusztus 31., Gútai Plébánia Levéltára)

3. táblázat: A lakosság felekezeti hovatartozás szerinti megoszlása az 1919. augusztus 31-ei adatok alapján

(Forrás: Gúta községi összesítés, 1919. augusztus 31., Gútai Plébánia Levéltára)

Az 1938. évi népszámlálás eredménye szerint Gúta lakosságának nemzetiségi összetétele a következőképpen alakult:

Magyar 12103 99,53 %
Szlovák 29 0,24 %
Német 24 0,19 %
Egyéb 4 0,03 %

A népszámlálási adatokból kitűnik, hogy Gúta lakosainak száma az évek során fokozatosan emelkedett, nagy részük anyanyelve magyar volt, és az itt lakók zömében római katolikus vallásúak voltak.

Hitélet alakulása Gútán a 20. század első feléig

Gyulai Rudolf Komárom-vármegye XVII. századbeli történetéről, azon belül a vallás ügyéről így nyilatkozik: „… 1634-ben csak Komáromban, Gútán és Naszvadon voltak r. kath. plébánosok…” (Komáromi Lapok 1889, 3).
Thaly István a Komáromi Lapokban ezt írja a Komárom-megyei nép hitéletéről: „… a hívek egymás közt igen összetartók, vannak falvak, melyeket tisztán reformátusok laknak (Csep, Gellér, Hetény, Ete, Kocs, Kamocsa), vannak majd tiszta katolikusok is (Naszvad, Bajcs, Baj, Bánhida, Gesztes, Tardos, Guta). Templomukat azok ’Isten háza’-nak, emezek ’Szentegyház’-nak szeretik nevezni…” (Komáromi Lapok 1890, 1).
1896. évből származó feljegyzésben így írnak a gútaiakról: „Vallásukhoz bensőséggel ragaszkodnak, a közéjük keveredő más vallásút csakhamar megtérítik, addig össze nem házasodnak vele… A reformáció nyom nélkül ment el fölöttük. A szomszédos községek, mint Kamocsa és fél Csallóköz kálvinistákká lettek, de Gúta megmaradt katolikusnak” (Koncsol 2003, 39).
A 16. század közepétől a 20. század első feléig a gútai római katolikus plébánián több mint 30 lelkipásztor tevékenykedett. Közülük ki kell emelni Palkovich Viktor plébános nevét, aki több mint 40 évig (1886-tól 1927-ig) irányította Gúta katolikus hitéletét. Palkovich kezdeményezésére 1898. április 24-én 54 fő jelenlétében megalakult a „Gútai katholikus kör”, melynek céljait az alakuló ülésen elfogadott alapszabályzat a következőképpen írja le: „Gúta nagyközség területén lakó katholikusok szellemi és anyagi érdekeinek előmozdítása a vallás – erkölcsi érzés, a közművelődés és összetartás által, a politika teljes kizárásával, hogy úgy a vallási, mint egyéb a vallást is érintő ügyekben a katholikus szellem jusson előtérbe. A kör, mint tisztán erkölcsi és társadalmi intézmény, csak erkölcsi eszközökkel akar hatni a keresztény hiten alapuló szeretet felköltésére, a jó erkölcsök fejlesztésére, társas összejövetelek által…” Továbbiakban célul tűzték ki egy fiókegyesület, „szt. Vincze – egylet” felállítását, amelynek feladataként a szegények támogatását, valamint az emberbaráti és vallási célok támogatását és előremozdítását jelölték meg (A gútai katholikus kör alapszabályai 1898, 1–2). A kör elnökévé Palkovich Viktort választották meg.
„1907-ben Gregorovits Lipót káplán kezdeményezésére, Palkovich elnökletével alakult meg 33 taggal a Mária Leányok Társulata.” 1912-ben az oltáriszentség imádására létrehozták a gútai Oltáregyesületet (Angyal 2010, 26–27).
Palkovich működése idején a gútaik és a környékbeli tanyák hívő lakosai 20 db keresztalapítványt hoztak létre, ezek egy része a már meglévő keresztek, a többi pedig az újonnan felállított kisépítmények fenntartására, gondozására anyagi fedezetként szolgált.
Angyal monográfiájában leírja, hogy Palkovich sokat tett a templom felújítása érdekében is. 1895-ben elkészült az új toronytetőzet, 1901-ben restaurálták a főoltárt, 1905-ben sor került az orgona javítására is. A templom épületében 1912-ben statikai problémák jelentkeztek, ezért a „templomot Komárom vármegye alispánja bezáratta”. Megkezdődött az épületben keletkezett hibák javítása, s ez több évet vett igénybe. „A felújított templom megnyitására 1914 karácsonyán került sor” (Angyal 2010, 28).
Palkovich Viktor, az 1927-ben felmentett esperes-plébános helyére a nagyszombati apostoli adminisztrátor Dr. Bognár Gergely plébánost nevezte ki, aki folytatta elődje munkáját. Elnökletével 1928-ban megalakult a római katolikus énekkar, majd ugyanebben az évben a Szlovenszkói Magyar Kultúr Egyesületet is. Az ő működése idején is aktív hitélet volt a községben, a hívek újabb keresztalapítványokat tettek, 1938-ban felszentelték az első világháborúban elesettek emlékművét, a Hősök szobrát.

A szakrális kisemlékekkel kapcsolatos terminológiai és módszertani kérdések

A város szakrális kisemlékeinek bemutatása előtt fontosnak tartom meghatározni az egyes fogalmakat, melyekkel a kisemlékek leírása során találkozunk.
Terület: kerítéssel körbevett, elhatárolt emlékműveknél említést teszek annak a földterületnek a méreteiről (szélesség, hossz), amelyen az adott kisemlék megtalálható. Hatszög, illetve nyolcszög alakban bekerített emlékeknél csupán viszonyítási adatokkal dolgozok.
Talapzat: a kisemlék azon része, amely közvetlenül érintkezik a talajjal. Ez az esetek többségében betonból készül. A talapzat magassága a föld felszínétől számított magasságot jelenti.
Lábazat: keresztek (feszületek) esetében lábazatnak tekintem azt a részt, amely a talapzat és az alsó keresztszár között helyezkedik el. Szobrok esetében a talapzat és maga a szobor közötti részt nevezem lábazatnak. A lábazat sok esetben lépcsőszerűen van kialakítva, több részből tevődik össze.
Megnevezés: egy-egy objektum megnevezésénél zárójelben feltüntettem az alapítványi oklevélben szereplő megnevezést és/vagy a helyiek által használt megnevezést is.
A kisemlékeket számozott sorrendben mutatom be. Elsőként a templom közvetlen szomszédságában lévő kereszt kapott számot, majd innen körkörösen távolodva sorban a többi. Az adott objektum megnevezése előtt található arab szám utal a térképeken olvasható számozásra.
A kisemlékek adatait igyekeztem pontosan leírni. Néhány esetben azonban az emlékművek magassága okozta korlátok miatt nem sikerült pontos adatok birtokába jutnom. A keresztek szélességét sem sikerül több esetben pontosan lemérnem, ezért ezeket hozzávetőlegesen fejezem ki. A kisemlékek bemutatása során megadott méreteknél az első adat mindig a szélességet, a második a hosszt, míg a harmadik adat a magasságot fejezi ki. A terepmunka során a kisemlékek helyének meghatározását, a tájolást iránytű segítségével végeztem.
Dolgozatomban az egyes kisemlékek bemutatásánál hivatkozok a katonai felmérések alapján készített térképekre. Az egyes térképek különböző időszakokból származnak, így azok összevetésével jól szemléltethető, hogyan válik Gúta belterülete szakrális szempontból egyre tagoltabbá.
Az Első Katonai Felmérés során készített, az 1763-tól 1785-ig tartó időszakot felölelő térkép Gúta város területén két szakrális emléket jelöl. Az egyik maga a katolikus templom, a másik pedig a város katolikus temetőjében felépített Szent Rozália kápolna.
A Második Katonai Felmérés 1806-tól 1869-ig tartott. Ezen felmérés alapján elkészített térkép Gúta belterületén már 5 szakrális emléket jelöl meg; a katolikus templomot, a Szent Rozália kápolnát, a Szentháromság szobrot, Szent Vendel szobrát, valamint nagy valószínűséggel a Felső keresztet.
A Harmadik Katonai Felmérés során készült térképeken (1869–1887) Gútán már számos szakrális emléket találunk. Itt már a katolikus templom mellett megjelenik a Missziós kereszt és a Szentháromság szobra; a város katolikus temetőjében a Szent Rozália kápolna mellett még két kereszt van bejelölve – ezek valószínűleg temetői nagykeresztek lehettek. A térképen megtaláljuk Szent Vendel, Nepomuki Szent János szobrát, az Alsó keresztet, Szűz Mária szobrát és a Felső keresztet.
Az adatközlők névsora születésük időpontjának, lakóhelyük, felekezeti hovatartozásuk megjelölésével a munka végén található. A szakrális kisemlékek bemutatását taglaló részben az egyes kisemlék leírása mellett előfordul zárójelbe téve egy szám (az adatközlők listájában szereplő személyek sorszáma), amellyel az adatközlőre utalok.

1. térkép: A szakrális kisemlékek területi elhelyezkedése a város központjában és Gúta felső részén. 1. Templom melletti feszület (Missió kereszt) 2. Szentháromság szobor 3. Hősök szobra 4. Szent Vendel szobor 5. Szent Rozália kápolna 6. Temetői feszület 7. A II. világháborúban elesettek emlékműve 10. Szűz Mária szobor 11. Út menti feszület (Felső kereszt) 12. Jézus Szive szobor

 

1. Temlom melletti feszület (Missió kereszt, templom melletti kereszt)

A város legrégebbi szakrális kisemléke a misszió kereszt, vagy ahogy Gútán az emberek ismerik, a „templom melletti kereszt” a templom bejáratától balra helyezkedik el. A hatszög alakú terület, amelyen ez a kereszt áll, feketére festett kovácsoltvas kerítéssel van körülvéve. A kereszt, csakúgy, mint a lábazat és a talapzat, süttői márványból készült. A talapzat négyszög alakú, hat részből áll, ezek négy vaspánttal vannak összekapcsolva. A lábazat lépcsőzetesen szűkülő hasáb, amely felül zárópárkányban végződik. Középső részén egy címer alakúra formált, 51 cm széles és 69 cm magas dombormű látható. Ezen a felületen vésett, latin nyelvű feliratot találunk. Sajnos a márványon az idők során számos repedés keletkezett, így a felirat nagyon rosszul olvasható.

ERECTA
ZELO & SIPENSIS
OPPIDI
ANNO 1797

[Magyarul: A VÁROS BUZGÓ / HÍVŐ POLGÁRAI / 1797 (fordította: Juhász Árpád)]
A feszület adatai:
A terület méretei: 360 cm x 350 cm
A talapzat méretei: 148 cm x 128 cm x 9 cm
A lábazat magassága: 130 cm
A lábazat alsó részének méretei: 84 cm x 68 cm (megegyezik a zárópárkány legszélesebb részének méreteivel)
A kereszt magassága: 190 cm
A kereszt szélessége: kb. 90 cm
A keresztszár méretei: 23 cm x 15,5 cm
A korpusz magassága: 90 cm
A kereszt, ugyanúgy mint a templom főbejárata, nyugati tájolású.
A keresztszár téglalap alakú. A függőleges keresztszár felső részén téglalap alakú táblán domború betűkkel INRI felirat olvasható. A felirat alatt ezüstszínűre festett öntvény korpusz látható.
A keresztszár tövében műanyag virágból készített koszorú és műanyag virágcsokor van elhelyezve. A kereszt körüli terület gondozott, előtte vázában gyakran van virág. A feltámadási körmenet kezdete előtt a hívek a kereszt talapzatán égő mécsest helyeznek el. A körmenet a templomból jövet először ez előtt a kereszt előtt halad el.
1910. június 29-én kelt alapítványi oklvevélből kiderül, hogy a „Sz. Missó kereszt” amelyet 1797-ben emeltek, „eddig a Gúta községi elöljáróság kezelése alatt állott”, majd 1910-től a gútai plébánia gondozása alá került. Az alapítvány számára 50 koronát tőkésítettek a hívek adományaiból (GPH, Alapítványi oklevél, 3987/1910).

2. Szentháromság szobor

A templom mögött, körülbelül fél méter magas mesterséges dombon áll ez a klasszicista stílusú emlékmű, amellyel 1831-ben Gúta város lakossága a sok áldozatot követelő, veszedelmes kolera járványnak állított emléket. Nyolcszög alakban feketére festett, de már eléggé megkopott kovácsoltvas kerítés veszi körül, amelyről hiányzik a kapu. A kerítést az észak-nyugati oldalon megrongálták, elgörbítették.
A kapu helyétől balra 85 cm magas henger alakú műkő oszlopot találunk, valamikor ezen lehetett elhelyezve a persely. Az emlékmű lábazata süttői márványból, a szoborcsoport és az azt tartó henger alakú oszlop homokkőből, míg a talapzat betonból készült.
A henger alakú oszlopon elhelyezett Szentháromság ábrázolás alakjai: bal oldalon a bal kezében országalmát tartó Atyaisten, jobb oldalon a jobb kezében kereszttel Jézus, fölöttük pedig a szentléleket ábrázoló galamb aranyozott sugarakkal körülvéve. Az Atya és a Fiú az előttük térdelő Szűz Mária feje fölött koronát tart.
A lábazat lépcsőzetesen szűkülő, majd a felső részénél kiszélesedő négyzet alapú hasáb. Középső részének elülső és hátsó oldalát úgy alakította ki a készítője, mintha egy-egy téglalap alakú, 1 cm vastagságú tábla lenne rajta elhelyezve. Mind a két táblán 3,3 cm magas bronzszínű betűkkel írt, de időközben megkopott felirat olvasható.
Az elülső tábla felirata:
SZENT HÁROMSÁG EGY ISTEN
IRGALMAZ MINÉKÜNK.
SZENTSÉGES SZŰZ MÁRIA
KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK.
_____
A hátsó oldalon levő tábla felirata:
EMLÉK
MELYET KÖZÖS BUZGÓSÁGGAL
EMELTETTÜNK MI GUTTA M:
VÁROSA HÍVEI, MIDŐN A VESZE-
DELMES CHOLERA NYAVALYA
KÖZÜLÜNK SOKAKAT HIRTELEN
ÉS KÍNOS HALÁLLAL RAGADOTT EL.
1831 ESZ: SZ: JAKAB HAVA 31
_____

A szobor adatai:
A bekerített terület méretei: 566 cm x 605 cm
A talapzat méretei: 280 cm x 280 cm
A lábazat legalsó részének méretei: 250 cm x 250 cm
A lábazat magassága: 208 cm
A táblák méretei: 78 cm x 111 cm
A szobor tájolása: dél – kelet

Az adatközlők elmondása szerint a két világháború közötti időszakban a vasárnapi nagymise után a város lakossága a Szentháromság szobra mellett gyülekezett, ez volt az a hely, ahol a város kisbírái kidobolták a híreket (2, 3, 8).
Az 1910. június 29-én keltezett Alapítványi oklevél, amelyre már a templom melletti feszületnél hivatkoztam, tartalmaz információkat a Szentháromság szobrával kapcsolatosan is. Eszerint 1910-ig a város által fenntartott szobor a plébánia gondozása alá került. A szobornak külön alapítványt nem hoztak létre. Az említett Alapítványi oklevélben olvasható, hogy a Szentháromság szobor mellett van egy zárható kőpersely, amelybe a hívők az adományaikat szokták elhelyezni. A szobor „jövedelmét” tehát azon pénzösszegek képezték, amelyet a hívők a perselyben elhelyeztek (GPH, Alapítványi oklevél, 3987/1910).

 

Alapítványi oklevél. GPL. 1910. 1. p.

2. kép: A Szentháromság szobor. Gúta: 2 3. kép: Szentháromság szobor. Gúta: 2
(A szerző felv. 2011) (A szerző felv. 2011)

3. Első világháborús emlékmű (Hősök szobra)

A templomkert délkeleti sarkában, a város központjában a körforgalom mellett található Rigele Alajos alkotása, a homokkőből készült, kovácsoltvas kerítéssel körbevett Hősök szobra. Körülbelül 2 m magas puszpáng bokrokkal beültetett mesterséges dombon állították fel. Az emlékműhöz vezető kikövezett utat tuja bokrok szegélyezik. A szoborhoz 12 lépcső vezet, a bejárat mindkét oldalán egy-egy betonoszlop áll, melyek tetején betonból készített löveget helyeztek el.
A szobor központi alakja Jézus, aki széttárt karokkal, óvón int az előtte karjaikban haldokló katonát tartó két angyal felé. Jézus feje fölött ív alakban Máté evangéliumából vett idézetet olvashatunk:

MIVELHOGY A KEVÉSBEN HŰ VOLTÁL SOKAT BÍZOK RÁD
MENJ BE URAD ÖRÖMÉBE MÁTÉ 25. 21.

Az emlékmű talapzata betonból készült, elülső oldalán kisméretű fehér márványtáblában vésett betűkkel készítőjének neve olvasható: MÁHR.

A lebetonozott terület méretei: 580 cm x 780 cm
A talapzat méretei: 165 cm x 125 cm x 25 cm
A lábazat méretei: 150 cm x 116 cm x 220 cm

A lábazat elülső oldalán az alábbi feliratot találjuk:

 

AZ 1914–1918 ÉVEK ALATT DÚLT VILÁGHÁBORÚ
GÚTA KÖZSÉGBELI HŐSI HALOTTAI EMLÉKÉRE
EMELTE A KÖZSÉG KATHOLIKUS LAKOSSÁGA.

DRÁGA TESTVÉREINK! PORAITOK A HIDEG FÖLDBEN,
SOKAKÉ A MESSZE IDEGENBEN PIHEN, EMLÉKETEK
AZONBAN AZ ÉLETBEN MARADOTTAK ÉS UTÓDOK
SZÍVÉBEN ÉL KIKNEK IMÁJA SZÁLL AZ ÉG FELÉ
HOGY HŐSI HALÁLOTOK JUTALMA AZ ÖRÖK
BOLDOGSÁG LEGYEN.

A műkő lábazat két oldalán egy-egy fehér márványból készült 100 cm x 205 cm méretű táblát helyeztek el, amelyen az I. világháborúban elesettek neveit olvashatjuk.

Az I. táblán található nevek:
ALTIA FERENC DÓCZA JÁNOS KESZELI GYULA
ANDA FERENC DÓCZA LAJOS KESZELI LAJOS
ANDA JÓZSEF DÓCZA MIKLÓS KESZELI MIKLÓS
ANGYAL GÁBOR FEHÉR GERGELY KIS KÁLMÁN
ANGYAL KÁLMÁN FEKETE GYULA KIS LAJOS
ANGYAL PÉTER FEKETE JÓZSEF KIS RUDOLF
ÁCS KÁLMÁN FEKETE KÁROLY KOLLÁR KÁLMÁN
ÁCS KÁLMÁN FEKETE VILMOS KONDÉ ANDRÁS
ÁRGYUSI GYULA FORRÓ DÁVID KONDÉ JÁNOS
ÁRGYUSI MIKLLÓS FORRÓ ERNŐ KONDÉ ZSIGMOND
BAJCSI GYULA FORRÓ PÉTER KORKOVÁN VENDEL
BALÁZS GYULA FORRÓ SÁNDOR KOVÁCS GÁBOR
BALÁZS JÓZSEF FÖRDŐS AMBRUS KOVÁCS VILMOS
BALÁZS KÁZMÉR FÜLÖP GYULA KUCZMAN JÁNOS
BALOG GERGELY FÜLÖP MIKLÓS KULACS FERENC
BALOG GYULA GÁSPÁR LAJOS KÜRTI AMBRUS
BALOG IMRE GEDAI JÁNOS KÜRTI ELEK
BALOG ISTVÁN GEDAI MIKLÓS KÜRTI ERAZMUS
BALOG MIHÁLY GEDAI VILMOS KÜRTI LŐRINC
BARTALOS LAJOS GOMBAI JÓZSEF KÜRTI MIHÁLY
BEZÚR ERAZMUS GŐGH ELEK LECZKÉSI GÉZA
BEZÚR GÁBOR GŐGH GÉZA LECZKÉSI JÁNOS
BÍRÓ MIHÁLY GŐGH GYULA LECZKÉSI MIKLÓS
BONDOR GYULA GŐGH JÁNOS LECZKÉSI MIKLÓS
BORKA KÁLMÁN GŐGH JÓZSEF LENGYEL KÁROLY
BORKA LÁSZLÓ GŐGH JÓZSEF LIBÁRDI GYULA
BORKA MIKLÓS GŐGH KÁLMÁN MADARÁSZ FERENC
BORKA VINCE GŐGH KÁROLY MADARÁSZ GÉZA
BÖGI ISTVÁN GŐGH LAJOS MADARÁSZ GÉZA
BÖGI MIHÁLY GŐGH LÁSZLÓ MADARÁSZ JENŐ
BUKOR IGNÁC GŐGH LIPÓT MADARÁSZ KÁLMÁN
BUKOR KÁLMÁN GŐGH MIHÁLY MADARÁSZ LAJOS
BUKOR KÁLMÁN GŐGH PÉTER MAJER JÁNOS
BURIÁN ALADÁR GŐGH VILMOS MAKÓ VENDEL
BURIÁN BÉLA GREBNER ERAZMUS MARKOVICS KÁLMÁN
BÚCSI GÁBOR GREBNER JÁNOS MARKOVICS MIKLÓS
BÚCSAI GYULA HARCSA FERENC MAROSI GÁBOR
BÚCSIA KÁLMÁN HÁJAS MÁRK MAROSI GÁBOR
BÚCSIA LÁSZLÓ HEGYI KÁLMÁN MAROSI GÉZA
CZAFRANGÓ JÓZSEF HOLLÓ ISTVÁN MAROSI GYULA
CZAFRANGÓ KÁLMÁN HORVÁTH FERENC MAROSI JÓZSEF
CZIGLE ISTVÁN HORVÁTH GYULA MEDVECZKI JÓZSEF
CZÖDÖR GÉZA HORVÁTH ISTVÁN MEHRLI ANTAL
CSENTE GÁBOR HORVÁTH JÓZSEF MENTE LAJOS
CSENTE IGNÁC HORVÁTH KÁLMÁN MÉSZÁROS ISTVÁN
CSIZMADIA FERENC HORVÁTH KÁZMÉR MOLITORISZ GÉZA HADN.
CSONKA GÉZA HORVÁTH LŐRINC MOLNÁR FERENC
CSONTOS DÁVID HORVÁTH MIKLÓS MOLNÁR GÉZA
CSÜTÖRTÖKI GYULA ILLÉS LAJOS MOLNÁR GÉZA
DALLOS JÓZSEF JANCSÓ VENDEL MOLNÁR GÉZA
DALLOS KÁLMÁN JASKÓ BOLDIZSÁR MOLNÁR GÁBOR
DOBI ORBÁN JUHÁSZ FERENC MOLNÁR GYULA
DOMJÁN ANADÁS KAMOCSAI ÁGOSTON MOLNÁR GYULA
DÓCZA GÁBOR KÁNTOR JÁNOS MOLNÁR JÁNOS
DÓCZA ISTVÁN KESZELI GÁBOR MOLNÁR JENŐ

A II. táblán olvasható nevek:
MOLNÁR ISTVÁN SARINA ERNŐ TAKÁCS GÁBOR
MOLNÁR JÓZSEF SEREGÉLYES KÁROLY TAKÁCS GÁBOR
MOLNÁR KÁLMÁN SEREGÜL KÁLMÁN TAKÁCS IGNÁC
MOLNÁR MIKLÓS SIMIG ALBERT TAKÁCS JÓZSEF
NAGY ALBERT SIMIG FERENC TAKÁCS SIMON
NAGY ÁGOSTON SIMIG JÓZSEF TÁNCZOS GYULA
NAGY FERENC SIMIG KÁLMÁN TÁNCZOS JÓZSEF
NAGY FERENC SIMIG PÉTER TÁNCZOS JÓZSEF
NAGY FERENC SKOPP ISTVÁN TÁNCZOS LAJOS
NAGY GÁBOR SZABÓ ERAZMUS TÁNCZOS LAJOS
NAGY GÁBOR SZABÓ ERAZMUS TÁNCZOS SÁNDOR
NAGY GÉZA SZABÓ FÁBIÁN TELEKES GÁBOR
NAGY GYULA SZABÓ FERENC TELEKES LÁSZLÓ
NAGY IGNÁC SZABÓ GÁBOR TERBÁK KÁLMÁN
NAGY JÁNOS SZABÓ GERGELY TERBÁK SIMON
NAGY KÁLMÁN SZABÓ GÉZA TÉGLÁS JÓZSEF
NAGY KÁLMÁN SZABÓ GYÖRGY TÓTH ELEK
NAGY KÁLMÁN SZABÓ GYULA TÓTH FERENC
NAGY LAJOS SZABÓ GYULA TÓTH GÁBOR
NAGY LÁSZLÓ SZABÓ ILLÉS TÓTH GÉZA
NAGY MIKLÓS SZABÓ IMRE SZÁZAD. TÓTH GÉZA
NAGY MIKLÓS SZABÓ IMRE TÓTH GYULA
NAGY SIMON SZABÓ ISTVÁN TÓTH GYULA
NAGY SIMON SZABÓ ISTVÁN TÓTH IGNÁC
NAGY SZILVESZTER SZABÓ JÁNOS TÓTH IMRE
NAGY ZSIGMOND SZABÓ JÓZSEF TÓTH JÓZSEF
NÉMETH ALBERT SZABÓ KÁLMÁN TÓTH LAJOS
NÉMETH GÉZA SZABÓ KÁLMÁN TÓTH LAJOS
NÉMETH IGNÁC SZABÓ KÁLMÁN TÓTH LÁSZLÓ
NÉMETH JÁNOS SZABÓ KÁLMÁN TÓTH KÁLMÁN
NÉMETH JÓZSEF SZABÓ KÁROLY TÓTH MIKLÓS
NÉMETH MIKLÓS SZABÓ LAJOS TÓTH PÉTER
NÉMTH PÉTER SZABÓ MIHÁLY VADKERTI LAJOS
NÉVERI IGNÁC SZABÓ MIHÁLY VAJDA ERNŐ
NÉVERI ISTVÁN SZABÓ MIHÁLY VAJDA JÓZSEF
NÉVERI LAJOS SZABÓ MIKLÓS VARGA GÁBOR
OLLÉ GÉZA SZABÓ MIKLÓS VARGA GÉZA
OLLÉ GYULA SZABÓ PÉTER VARGA IMRE
OLLÉ IGNÁC SZABÓ VENDEL VARGA KÁLMÁN
OLLÉ ISTVÁN SZALAI GYULA VARGA KÁROLY
OLLÉ JÁNOS SZARKA ERAZMUS VARGA MIHÁLY
OLLÉ PÉTER SZARKA MIKLÓS VARGA MIKLÓS
OLLÉ PÉTER SZANTÓ FERENC VARGA PÉTER
OLLÉ VENDEL SZEDER MIHÁLY VARGA VENDEL
ŐSZI ANDRÁS SZÉNÁSI GYULA VEIRSZ JENŐ
ŐSZI GYULA SZÉNÁSI JÓZSEF VINCZE JÁNOS
ŐSZI KÁLMÁN SZÉPE ALBERT VINCZE KÁLMÁN
ŐSZI MIHÁLY SZÉPE ISTVÁN VISNYEI GYULA
PACZKÓ ERAZMUS SZÉPE JÓZSEF VISNYEI IGNÁC
PASZMÁR ISTVÁN SZÉPE KÁLMÁN VÍGH MIKLÓS
PÁLOVICS GÉZA SZÉPE KÁROLY VÍGH PÁL
PÁLOVICS JÓZSEF SZLATKY ISTVÁN ZUBONYAI GÁBOR
RATKOVSZKY PÁL SZOMOLAI GYULA ZUBONYAI JÁNOS
RIBÁCS GÉZA TAKÁCS ELEK ZSADÁNY ERAZMUS
RIGÓ JÁNOS TAKÁCS FERENC ZSOLNAI JÁNOS

A szobor talapzatán ottjártamkor fekete, illetve nemzeti színű szalaggal díszített koszorúkat találtam. Az egyiket díszítő szalagon a következő felirat volt olvasható: 1920 JÚNIUS 4. NEM FELEJTÜNK. A szobrot a trianoni békeszerződés 90. évfordulója alkalmából Gúta és Győr városának képviselői koszorúzták meg.
A műemlék előtt árvácskákkal teli, betonból készült virágtartó található.

Gúta város krónikájába a szobor felszentelésével kapcsolatban az alábbiakat jegyezte be Németh Gyula (szül. 1887., Gúta községi népiskolájának igazgatója-tanítója), akit az akkor még község képviselő testülete a községi emlékkönyv írásával megbízott:

A világháborúban hősi halált halt gútai katonák emlékoszlopának felszentelése 1938. június 29.-én Péter- Pál napján ment végbe. Az egész napra kiterjedő műsor a következő volt.

Meghívó

a világháborúban hősi halált halt gútai származású katonák emlékszobrának felszentelési ünnepélyére, amely Gútán, 1938. június 29-én a következő programmal megy végbe:

Reggel:
5 órakor ¼ órás harangszó.
½ 6 órakor lovashírnökök hívják ünnepélyre a lakósságot.
6 órakor csendes szentmise a templomban
7 órakor csendes szentmise a templomban.
8 órakor a helybelí tűzoltók sorakozása a szobornál.
9 órakor szoborszentelés

Délelőtt:
a. Egyházi beszéd, tartja Bognár Gergely pl., szt. sz. tanácsos.
b. Világi beszéd, tartja Kocsis Károly gm. tanár.
c. A szobor fölszentelése, végzi Bognár Gergely pl. szt. sz. tanácsos
d. A szobor átadása a községi elöljáróságnak gondozásra
e. A szoborra koszorút tesznek: a községi bíró, a hadiözvegyek és árvák, valamint a világháborúból hazakerült bajtársak.
Ünnepi tábori szt. mise és primitia, tartja Szénási Lajos piarista tanárjelölt, újmisés, a község szülöttje.
A szt. mise közben prédikáció. A szt. mise után az újmisés áldást oszt.

Délután:
2 órakor a kat. ifjúság sorakozása a rk. Fiu- és leányiskola udvarán, fél 3 órakor a kat. ifjúság sorakozva kivonul a „Hősök emlékszobrához“. 3 órakor litánia, majd utána:
a. „Hősök emlékére ének, előadja a Rk. Egyh. Énekkar
b. Főt. Nemcsik Valter járási moderátor beszéde az ifjúsághoz.
c. Főt. Király József kerületi esperes pl. beszéde az ifjúsághoz.
Ezután a kat. ifjúság elvonul a rk. Fiuiskola udvarára és ott:
„ A névtelenek“ Boross Bélától. Szavalja a rk. Leányiskola szavalókórusa. A műsor után a kat. ifjúság szórakozása az iskola udvarán este 7 óráig.

Este:
Műsor a polg. iskola tornatermében:
1. „Hősök emlékére“ énekli a Rk. Egyh. Énekkar
2. Ünnepi beszéd. Borka Géza gimn. Tanár.
3. A gútai hadiemlék leleplezése. Írta dr. Borka Géza, szavalja Forró I.
4. Spanyol szerenád, előadja a gútai zeneegylet
5. Szavalókórus: Csatában, Blaskó Máriától. Előadják a közs. Polg. Iskola növendékei.
6. Katonadal, énekli a Rk. Egyh. Énekkar.
7. Szavalat. „Lovcsen“ Írta: Sajó Sándor, szavalja a polg. isk. Növendéke.
8. Ének, éneklik a közs. polg. isk. Növendékei.
9. A hallgató Jézushoz, Komjáthy Aladártól. Szavalja: Forró Imre.
10. „A viharban“, énekli az Egyházi Énekkar.
11. „Balaton induló“, előadja a gútai zeneegylet.
(Gúta város krónikája 1938, 192–196)
A szobrot tehát 1938. nyarán, az I. Csehszlovák Köztársaság idején szentelték fel. Érsekújvár és vidéke című hetilap az 1938. július 10-én megjelent számában részletesen leírja a szobor felszentelési ünnepélyének programját, és a következőképpen tudósít Gúta község eme fontos eseményéről:

Tízezer ember jelenlétében szentelték fel Gútán a hősi emlékművet.
Hatalmas tömegünnepélyt rendezett Gúta község magyarsága Péter-Pál napján abból az alkalomból, hogy a hősi emlékmű elkészült s ünnepélyesen felszentelték. Az ünnepélyen hozzávetőleges számítás szerint tízezer ember jelent meg s áldozott az elesett magyar hősök emlékének.
(Érsekújvár és Vidéke 1938. július 10., idézi L. Juhász 2010, 68)

A körforgalom megépítését megelőző években (2010 előtt) az Úrnapi körmenet egyik sátrát a szobor előtt állították fel. Nagyszombaton, a feltámadási körmenet előtt, égő mécsest fedeztem fel a szobor talapzatánál, bár a körmenet (talán a körforgalom kialakítása miatt) az emlékmű előtt nem halad el.

 

4. kép: Hősök szobra. Gúta: 3 (A szerző felv. 2011)

 

5. kép: Úrnapi körmenet. Gúta. (A szerző felv. 2009)

6. kép: Úrnapi körmenet sátra a Hősök 7. kép: Úrnapi körmenet. A szertartás. Gúta.
szobra előtt. Gúta. (A szerző felv. 2009) (A szerző felv. 2009)
4. Szent Vendel szobor

Szent Vendel gútai szobra jelenleg a Szent Rozália parkban, közvetlenül a bejárat mellett áll. A mai Szent Rozália park volt a város régi katolikus temetője, de az 1965-ös árvíz után már nem temetkeztek ide a gútaiak. A temetőt valamikor a 80-as években számolták fel, és a helyén parkot hoztak létre. A szobor eredetileg a mai Iskola utca elején, a valamikori vásártéren állt. Kürti Endre írja a város emlékeit bemutató cikksorozatában, hogy Szent Vendel szobrát az eredeti helyéről a városi hővezeték építésekor távolították el, és a park kialakításakor került mostani helyére (Kürti 2004, 1).
Szent Vendelt a szobor készítője pásztorruhában, nyakában köpennyel, bal vállán átvetett tarisznyával és a hátára csúsztatott kalappal ábrázolja. Lába mellett egy borjú hever. A szentnek korábban volt pásztorbotja is, amelyet két karjával átölelt, s amelynek alsó vége a jobb csizmájához, felső része pedig mellkasának bal oldalához volt támasztva. A pásztorbot Liszka József 1988-ból származó fényképén még látható (Liszka 2000, 91). 1998-ban a szobrot megrongálták, a bot eltűnt, a borjú fejét letörték. A rongálásról a Dunatáj című, magyar nyelvű regionális hetilapban az alábbi hír jelent meg:

Megúszta az I. világháborút, a II. világégést, ám a múlt hét folyamán vandál kezek csúfították el … Az 1835-ös marhavész emlékére állíttatta Gúta városa a Szent Vendelt és báránykáját ábrázoló homokkőszobrot, amelyet pár éve felújítottak. Ismeretlen tettesek most letörték a bárány fejét, elcsúfítva a város oly kevés műemlékének egyik legértékesebb darabját.
(Dunatáj 1998/32, 2)

A területet, amelyen a szobor elhelyezkedik, és amelyet hatszög alakban feketére festett kovácsoltvas kerítés vesz körül, lebetonozták. A kerítés nyitható kapujának felső részén a vasból kivágott felirat olvasható: SZ. VENDEL.

A szobor adatai:
A talapzat betonból készült, lépcsőzetes.
1. lépcsőfok méretei: 135 cm x 95 cm x 13 cm
2. lépcsőfok méretei: 98cm x 78 cm x 9 cm
A lábazat két részből áll, az alsó rész narancssárga színű terméskőből, míg a felső rész ugyanúgy, mint maga a szobor, fehér mészkőből készült.
A lábazat alsó részének méretei: 71 cm x 54 cm x 33 cm
A lábazat felső részének méretei: 57 cm x 45 cm x 150 cm
A lábazat felső részén található egy kerettel körbehatárolt 39 cm x 55 cm nagy felirati mező, melyben barna színűre festett, vésett betűkkel a következő felirat áll:

Tiged Tisztel
Szent Vendelinus
E Kö Sírodon
Gutta Mezö Város
Közönsége
Mellyet a Te Tiszteletedre
Emelt 1835 Esztbelt
Márha Veszély Idein;
Higy Ugy Partfogója
Az Úr Istennel.
A szobor magassága: 150 cm
A szobrot az eső ellen egy feketére festett, boltíves, csipkézett szélű bádogtető védi.
A szobor tájolása: észak–nyugat

A kisemléknek alapítványt nem hoztak létre. A már korábban említett 1910. június 29-én kiállított Alapítványi oklevél leírja, hogy Szent Vendel szobra mellett, csakúgy, mint a Szentháromság szobornál található egy zárható kőpersely, amelyben a hívők az adományaikat szokták elhelyezni. „Az ezen perselyekben begyűlő összegek fogják képezni azon szorgalmi tőkéket, melyekből nevezett szobrok jókarban tartása eszközlendő” (GPH, Alapítványi oklevél, 3987/1910).

8. kép: Szent Vendel szobor. Gúta: 4 9. kép: Felirat Szent Vendel szobrán. Gúta: 4
(A szerző felv. 2010) (A szerző felv. 2011)

5. Szent Rozália kápolna

Az egykori katolikus temető főbejáratával szemközt található, tájolása észak-kelet irányú.
Az egyik idős női adatközlőm a kápolnával kapcsolatban így nyilatkozott:

… meg aztándig azír híták Rozáliának, mer ezt is egy gazdag ember ípítette, akinek hát ölíg sok vagyona vót. Úgyhogy aztán annak a felesíge is talán Rozália vót, így hallottam…(2)

Szlovákia műemlékeit összegyűjtő jegyzékében így jellemzik a kápolnát: „Temetői barokk kápolna a 18. század 50-es éveiből későbbi, 19. századi tornyocskával. Kisebb, hosszúkás szakrális épület félköríves záródással és volutás homlokcsúccsal. Fogazott keresztboltozat, záróköve koncha, lunettával. Homlokzatait féloszlopok tagolják, ezek párkányfejezetének felépítményi része a tetőpárkányhoz vezet. A volutás homlokcsúcs közepében szoborfülke Szűz Mária-plasztikával. A szegmenszáródású csúcs mögött hasáb alakú tetőtornyocska emelkedik, zsalus hangnyílásokkal” (Koncsol 2003, 61).
A kápolnában a bejárattal szemben Szent Rozáliát ábrázoló oltárkép látható. Az olajfestmény Rozáliát a barlang bejáratánál ábrázolja imádkozás közben. Az oltár két szélén egy-egy porcelán angyal, mellettük vázában művirág, réz gyertyatartóban fehér gyertya. A kép bal oldalán Jézust, jobb oldalán Szűz Máriát ábrázoló festményt találunk. A kápolna bal oldalán, a falon egy feszület látható. A kápolna mindkét oldalán padokat helyeztek el. Maga a kápolna nagyon rossz állapotban van. Falai nedvesek, mállik le a festék, ami a képeken is jól látható. 1978. július 18-án Berkes Imre plébános kérvényezte a Járási Nemzeti Bizottságnál a kápolna restaurálását, a kérvényéhez részletes kalkulációt csatolt, amely szerint az elvégzendő felújítási munkák összesen 57.826,- Kčs koronát igényelnének. A járási nemzeti bizottság műemlékről lévén szó, az engedélyt a restaurálásra 1978 év végéig szigorú feltételek mellett megadta.1
1996–1998 között a kápolnát ismét restaurálták. Ennek költségeit a Kromberg & Schubert cég állta, a város vezetőségével történt megállapodás alapján.
Az egyik női adatközlőm elmondása szerint a II. világháború végéig Halottak napján három misét is tartottak a kápolnában (3). A rendszerváltást követő pár évben újra volt istentisztelet Halottak napján a kápolnában (4). Ma már csak március 15.-hez és augusztus 20.-hoz kapcsolódó ünnepségek alkalmával (melyeket a kápolna mellett tart meg a város vezetősége) nyitják ki a kápolnát, hogy a hangosításhoz innét nyerjenek villanyáramot.

6. Temetői feszület (Mindenki keresztje)

Rózsaszínű süttői márványból készült az egész kisemlék, amely jelenleg a Szent Rozália kápolna mellett, annak baloldalán van elhelyezve. Mostani helyére a temető parkká alakításakor került.
Lábazata két részből áll; felső, oszlopszerűen kialakított részének közepén vésett, ezüstszínű festékkel átkent felirat, évszám látható:

1892.

A felirati mező táblaszerűen lett kialakítva, sötétebb színű, úgy tűnik, mintha az idők során többször átfestették volna. A felirati mezőt ezüstszínű festékkel körbefestették.
Felül a lábazat párkányszerűen kiszélesedik. A kereszt íves szárvégződésű, rajta öntöttvasból készült, sötétszínűre festett, de időközben megkopott, rozsdás korpusz.
A függőleges keresztszár alsó része szélesebb, benne 53 cm magas és 14 cm mély szoborfülkét találunk. A keresztszár felső részén stilizált lobogó formában két sorba szedve I. N. R. I. felirat olvasható.

A feszület adatai:
Talapzatának méretei: 110 cm x 124 cm x 12 cm
A lábazat alsó részének méretei: 100 cm x 77 cm x 32 cm
A lábazat felső részének méretei: 59 cm x 51 cm x 138 cm
A felirati mező méretei: 30,5 cm x 18 cm
A kereszt magassága: 200 cm
A kereszt szélessége: kb. 90 cm
A korpusz magassága: 100 cm
Tájolás: észak–kelet

Az egyik női adatközlőm így mesélt a feszületről: „Az olyan kereszt vót, hogy akiknek má elszármoztak a hozzátartozóik, vagy kihaat (kihalt) a család, ott mindenki gyújthatott gyertyát. Mindenkinek a keresztye vót. Az is má nemtudom nem-i a harmadik helyen van.” Adatközlőm úgy emlékszik, hogy a keresztjáró napokon (kb. a II. világháború végéig) ehhez a feszülethez is jöttek könyörögni az akkori katolikus iskola növendékei a kántor vezetésével (2). Adatközlőm így magyarázta el a keresztjáró napok mibenlétét: „tulajdonkíppen annak a értelme az vót, hogy gyön a Áldozócsütörtök, Jézus Krisztusnak a mennybemenetele, és hogy a nípnek a könyörgíseit, a kívánságait az jelkípezte, hogy hát így imádkozgattunk meg minden, hogy aztot a jó Istenhöz vigye föl a Jézuska. Könyörgísí nap vót.” (2)
A Harmadik Katonai Felmérés idejéből származó térképen jelölve van két nagykereszt. Ezek közül azonban egyik sem lehet az általunk tárgyalt feszület, mert a térkép az 1869. és 1887. közötti viszonyokat szemlélteti, a feszületet viszont 1892-ben állították. Elképzelhe­tőnek tartom azt, hogy időközben valamelyik, a temetőben álló nagykeresztek közül tönkrement (megrongálódott, javításra szorult), így annak a helyébe állították ezt a márvány feszületet. Ennek kiderítésével kapcsolatban azonban még további kutatások szükségesek.
A kereszt talapzatán Mindenszentekkor számos gyertyát és mécsest, elé pedig virágcsokrokat helyeznek el az emberek.

 

 

12. kép: Temetői feszület (Mindenki keresztje).
Gyertyagyújtás halottak napján. Gúta: 6
(A szerző felv. 2010)

 

2. térkép: A szakrális kisemlékek területi elhelyezkedése a város központjában és Gúta alsó részén. 1. Templom melletti feszület (Missió kereszt) 2. Szentháromság szobor 3. Hősök szobra 4. Szent Vendel szobor 5. Szent Rozália kápolna 6. Temetői feszület 7. A II. világháborúban elesettek emlékműve 8. Út menti feszület (Alsó kereszt) 9. Szent Anna szobor
7. A II. világháborúban elesettek emlékműve – emlékhelye

Az emlékhely a Rozália parkban a kápolnától jobbra található. Öt gránittábla és egy kb. 5 m magas fakereszt őrzi a II. világháborúban elesett gútaiak emlékét. A gránittáblák közül négy csaknem egyforma méretű, a táblákon összesen 194 hősi halott neve és a születésük évszáma szerepel. Az ötödik, úgymond központi tábla, méretben eltér a többitől, rajta pedig kétnyelvű vésett, fehérre festett betűkkel felirat olvasható:

A II. VILÁGHÁBORÚ ÁLDOZATAINAK
EMLÉKÉRE
NA PAMIATKU OBETIAM
II. SVETOVEJ VOJNY

A tábla méretei: 89 cm x 6 cm x 47 cm
A gránittáblákat rögzítő talapzatok betonból készültek, majd fehérre festették őket.
I. tábla
A központi táblától balra, tőle távolabb elhelyezett tábla.
Méretei: 50 cm x 6,5 cm x 89 cm

Az elülső oldalon olvasható nevek: Hátoldalon olvasható nevek:
ADAMIK GÉZA 1911 CSENTE IGNÁC 1906
ADAMIK FERENC 1914 CSENTE JÓZSEF 1915
ALTIA LAJOS 1909 CSONTOS BÉLA 1923
ANDA BÉLA 1922 DÓCZA GÁBOR 1910
ANGYAL FERENC 1914 DÓCZA ISTVÁN 1919
ANGYAL ISTVÁN 1918 DÓCZA LÁSZLÓ 1919
ANGYAL LAJOS 1920 EGRI PÉTER 1903
ANYALAI JÓZSEF 1913 EIREL GYULA 1911
BALÁZS FERENC 1920 ELEKES JÓZSEF 1908
BALÁZS JÓZSEF 1919 FEKETE GYULA 1908
BALÁZS SIMON 1922 FEKETE JÁNOS 1913
BALOGH GÉZA 1921 FEKETE KÁLMÁN 1912
BALOGH GYULA 1914 FORRÓ IMRE 1924
BALOGH JÓZSEF 1908 FORRÓ LAJOS 1910
BALOGH MIKLÓS 1912 FORRÓ LAJOS 1913
BARTALOS GÉZA 1913 FÖRDŐS JÁNOS 1910
BENKÓ JÁNOS 1911 FÖRDŐS KÁROLY 1914
BÍRÓ ISTVÁN 1915 FÜLÖP JÁNOS 1910
BÍRÓ LAJOS 1909 FŰRI FERENC 1922
BÍRÓ MIKLÓS 1906 GŐGH FERENC 1904
BORKA JÓZSEF 1914 GŐGH FERENC 1914
CZABÁNIK ISTVÁN 1914 GŐGH ISTVÁN 1908
CZAFRANGÓ JÓZSEF 1918 GŐGH LÁSZLÓ 1923
CSENTE FERENC 1922 GŐGH KÁROLY 1914

II. tábla
A központi táblától balra, hozzá közelebb elhelyezett tábla
Méretei: 50 cm x 6,5 cm x 87 cm
Az elülső oldalon olvasható nevek: Hátoldalon olvasható nevek:
NAGY SIMON 1918 RAUSCH FERENC 1909
NAVRÁTIL IMRE 1903 RIGÓ ISTVÁN 1910
NAVRÁTIL LAJOS 1922 RIGÓ LAJOS 1922
NÉMETH BÉLA 1902 SIMIGH ISTVÁN 1901
NÉMETH GÁBOR 1915 SIMIGH PÉTER 1902
NÉMETH FERENC 1911 SZABÓ BÉLA 1913
NÉMETH JÓZSEF 1917 SZABÓ FERENC 1922
NÉVERI GÉZA 1913 SZABÓ GERGELY 1922
NÉVERI GYÖRGY 1911 SZABÓ GÉZA 1920
NÉVERI LÁSZLÓ 1921 SZABÓ GYULA 1920
OLLÉ GÉZA 1920 SZABÓ IGNÁC 1914
ŐSZI ALBERT 1914 SZABÓ IGNÁC 1919
ŐSZI FERENC 1914 SZABÓ ISTVÁN 1917
ŐSZI GÁBOR 1922 SZABÓ ISTVÁN 1919
ŐSZI JÁNOS 1919 SZABÓ JÁNOS 1913
ŐSZI LAJOS 1920 SZABÓ MIHÁLY 1921
ŐSZI LAJOS 1921 SZÁNTÓ FERENC 1913
ŐSZI VENDEL 1915 SZÁNTÓ GYULA 1916
PACZKÓ FERENC 1913 SZÉNÁSI GÁBOR 1915
PÁLOVICS ANDRÁS 1909 SZÉNÁSI LAJOS 1921
PÁLOVICS GÉZA SZÉPE FERENC 1906
POLGÁR GYULA 1905 SZÉPE GÉZA 1898
POLGÁR LÁSZLÓ 1910 SZÉPE IMRE 1906
RAJOS MIHÁLY 1922 SZÉPE JÓZSEF 1914

III. tábla
A központi táblától jobbra, hozzá közelebb elhelyezett tábla.
Méretei: 48 cm x 7,5 cm x 87 cm

Az elülső oldalon olvasható nevek: Hátoldalon olvasható nevek:
SZOMOLAI MIKLÓS 1921 VARGA LAJOS 1914
SZTARICSEK LAJOS 1920 VARGA LÁSZLÓ 1920
TÁNCZOS GÁBOR 1917 VARGA SIMON 1913
TÁNCZOS KÁLMÁN 1919 VISNYEI GYULA 1920
TÁNCZOS ZSIGMOND 1919 ZABCSIK IMRE 1921
TAKÁCS JÁNOS 1919 ZUBONYAI GÁBOR 1914
TERBÁK IMRE 1920 ZSEMLYE JÁNOS 1906
TÉGLÁS GÁBOR 1923 BORKA KÁLMÁN 1919
TÓTH FERENC 1906 DOMJÁN LÁSZLÓ 1919
TÓTH FERENC 1920 HODOSI MIKLÓS 1908
TÓTH GÁBOR 1920 MAROSI GÁBOR 1921
TÓTH GÉZA 1920 MAROSI KÁLMÁN 1919
TÓTH GYULA 1921 MAROSI LAJOS 1923
TÓTH IMRE 1917 MAGYARICS GÉZA 1919
TÓTH ISTVÁN 1924 MOGYORÓSI LAJOS 1901
TÓTH JÓZSEF 1914 MOLNÁR GYULA 1920
TÓTH JÓZSEF 1917 NAGY JÁNOS 1917
TÓTH KÁLMÁN 1905 NAGY GÉZA 1910
TÓTH LÁSZLÓ 1920 NAGY JÓZSEF 1908
TÓTH ZSIGMONT 1913 RIGÓ ISTVÁN 1906
VAJDA GÉZA 1901 SZARKA MIKLÓS 1919
VAJDA GYULA 1920 VARGA LAJOS 1914
VARGA BÉLA 1919 ŐSZI JÓZSEF 1917
VARGA IMRE 1906 LECZKÉSI ZSIGMOND 1922
FÖRDŐS IGNÁC 1912
GŐGH JÓZSEF 1921

IV. tábla
A központi táblától jobbra, a tőle távolabb elhelyezett tábla.
Méretei: 49 cm x 6 cm x 87 cm

Az elülső oldalon olvasható nevek: Hátoldalon olvasható nevek:
GŐGH SIMON 1911 LECZKÉSI FERENC 1913
GŐGH ZSIGMOND 1924 LECZKÉSI JÁNOS 1925
GÖNCZÖL JÁNOS 1914 MADARI ERAZMUS 1905
GUBICZA LÁSZLÓ 1913 MAGYARICS KÁLMÁN 1902
HARCSA FERENC 1921 MAKÁCS ISTVÁN 1910
HARSÁNYI JÓZSEF 1911 MAROSI GÁBOR 1904
HÁJAS GÉZA 1922 MAROSI GYULA 1921
HEGYI MIKLÓS 1903 MAROSI JÁNOS 1925
HORVÁTH LÁSZLÓ 1898 MAROSI LAJOS 1916
ILLÉS ISTVÁN 1917 MAROSI LÁSZLÓ 1909
JOBBÁGY GÁBOR 1910 MENTE JENŐ 1914
JOBBÁGY GYULA 1917 MÉSZÁROS ISTVÁN 1921
JOBBÁGY JÁNOS 1914 MIHALICS FERENC 1909
JOBBÁGY MIHÁLY 1922 MOGYORÓSI IMRE 1917
JUHÁSZ IMRE 1922 MOHÁCS ISTVÁN 1910
JUHÁSZ KÁLMÁN 1920 MOLNÁR FERENC 1923
KISS DÁVID 1922 MOLNÁR GÁBOR 1919
KISS JÓZSEF 1920 MOLNÁR IMRE 1921
KISS LÁSZLÓ 1914 MOLNÁR LAJOS 1922
KOLLÁR LAJOS 1910 NAGY FERENC 1922
KONDÉ ERAZMUS 1915 NAGY IMRE 1922
KÜRTHI LÁSZLÓ 1924 NAGY ISTVÁN 1914
KÜRTI GÉZA 1912 NAGY KÁLMÁN 1918
KÜRTHY GÁBOR 1921 NAGY KÁROLY 1903

A központi tábla mögött, a neveket tartalmazó gránittábláktól távolabb állították fel az emlékhelyhez tartozó sötétbarna, lazúrozott fakeresztet. A függőleges keresztszár alul 85 cm magasságban feketére festett vas talapzatba van beszorítva.
A kereszt magassága: kb. 500 cm
A kereszt szélessége: kb. 150 cm
A keresztszár méretei: 20 cm x 19 cm
A keresztet 2006. augusztus 20.-ai vihar az alsó keresztszárnál kettétörte, de rövidesen rendbehozták és újra felállították.
Kürti Endre így ír az emlékhelyről a Gútai Hírözön független közéleti havilapban:

… Maga az emlékhely 1990-ben, közadakozásból került kialakításra. Nagyon valószínű, hogy a névsor nem teljes, hiszen konkrét adatok nem álltak rendelkezésre. Azok nevei kerültek fel a táblákra, akiket a hozzátartozók bejelentettek. Bizonyára, az eseményektől eltelt közel ötven év múltán, élő gútai hozzátartozóik nem lévén, több olyan gútai neve is feledésbe merült, akiket a második világégés csataterein ért végzetük. Kegyelet és tisztelet emléküknek.
(Kürti 2008)

Mindenszentek és Halottak napján az emberek a táblák talapzatánál virágcsokrokat helyeznek el és gyertyát gyújtanak.

 

13. kép: A II. világháborúban elesettek emlékműve – emlékhelye. Gúta: 7 (A szerző felv. 2011)

8. Út menti feszület (Alsó kereszt)

A Komáromi út, a Rózsa és a Kereszt utca kereszteződésétől háromháznyi távolságra dél kelet irányában az út jobb oldalán két ház között észrevétlenül megbújva található ez a kisemlék. Sokan, főleg a fiatalabbak közül nem is tudják, hogy létezik ez a feszület. Az utcától vaskerítéssel leválasztott, virágokkal és örökzölddel beültetett kiskert hátsó részében áll egy kb. 20 cm magas mesterségesen kialakított dombon, ezüstfenyők, egy tiszafa, illetve egy diófa takarásában. Feketére festett kovácsoltvas kerítés veszi körül a kereszt körüli mintegy 10 m2-nyi területet. Az egész parcella nagysága az utcától elválasztott virágoskerttel együtt kb. 90 m2. Király Irénke néni úgy emlékszik, hogy gyermekkorában ez a feszület a kocsiút mellett állt, a legelő szélén. Nem sikerült azonban kiderítenem, hogy mostani helyére mikor került át.
A feszületet és környékét 1965-től az egyik női adatközlőm tartja rendben, amikor férjével házépítés céljából megvásárolták a szomszéd telket. „Jézuska kertjének” hívja a területet, amelyen az 1851-ben felállított feszület áll (5).
A kereszt talapzata téglából van kirakva, lábazata két, egymástól jól elkülöníthető részből áll. Az alsó rész valójában egy felül trapézszerűen összeszűkülő téglalap alapú hasáb. A lábazat felső része alul szélesebb, kétoldalt volutával díszített, középen keskenyebb, mindössze 50 cm széles, felül pedig párkányszerűen kiszélesedik. A keskenyebb részen egy évszámot találunk:

1851

A kőbe vésett számok 3 cm nagyok, ezüstszínűek. Közvetlenül a felirat fölött ezüstszínűre festett kovácsoltvas gyertyatartó látható, ehhez feltehetően adatközlőm családja egy vaslapot hegesztett. A vaslap két szélén egy-egy mécsestartót helyeztek el. A gyertyatartóra műanyag virágból készült koszorút és csokrot is erősítettek.
A lábazat és a kereszt is rózsaszín műkőből készült. Az utóbbi az 1970-es évek elején a vízszintes keresztszár alatt eltört. Adatközlőm elbeszélése szerint „… arra lettem figyelmes, hogy szegény Jézuska lóg a levegőbe…” (5). A javítás során a letört keresztrészt betonnal pótolták, és vassal erősítették hozzá az épségben maradt keresztszárhoz. A keresztre erősített öntvény korpusz ezüstszínű, sajnos eléggé megrozsdásodott. A vízszintes keresztszár javításának tudható be, hogy Jézus kézfejei nincsenek a kereszthez erősítve, a korpusz a mellkasi részhez hegesztett vasdarabbal van a kereszt beton részéhez fogatva. A hússzínű festék, amellyel az egész kisemléket adatközlőm kérésére az unokája befestette, sajnos több helyen lepattogott.

A feszület adatai:
A lábazat alsó részének méretei: 93 cm x 75 cm x 23 cm
A lábazat összmagassága: 180 cm
A korpusz magassága: 100 cm
A kereszt magassága: 190 cm
A kereszt szélessége: kb. 100 cm
A keresztszár méretei: 20 cm x 20 cm
A feszület tájolása: észak–kelet

1910. június 29-én kelt alapítványi oklevél szerint az „1851-ben felállított „Alsó kereszt”, amely „eddig a Gúta községi elöljáróság kezelése alatt állott”, „a folyó évben a gútai plébánia kezelésére bízatott”. A hívek az „Alsó kereszt” alapítványa számára 50 koronát gyűjtöttek össze, mely összeget Palkovich Viktor esperes plébános a Gúta községi hitelszövetkezetben helyezte el (GPL, 3987/1910).
Adatközlőm elmondása szerint Jézuska kertje előtt – leginkább a cigányok – gyakran megállnak imádkozni, illetve mellette elhaladva keresztet vetnek (5).

 

 

9. Szent Anna szobor

Az objektum a Győri, a Szent Anna, a Sport és az Állomás utcák kereszteződésében, egy mesterséges dombon áll, vadgesztenyefa, fűz és erdeifenyő árnyékában. Környezete rendezett, parkosított, virágokkal, cserjékkel beültetett.
A szobrot hatszög alakban fehérre és ezüstszínűre festett, beton alapokon álló, kovácsoltvas kerítés veszi körül.
A szobor talapzata négyzet alaprajzú, betonból készült. A lábazat nyolcszögletű, viszont az oldalak nem egyenlő hosszúságúak. A lábazat formáját a négyoldalú hasáb éleinek levágásával alakították ki. Alsó része (az egész lábazatnak kb. az ¼-e) szélesebb, 65 cm, hússzínűre festett. A fölötte lévő rész szürke színű és csupán 50 cm széles. A lábazaton körbe, 88 cm magasságban, 3 cm széles rozsdás sáv látható. Úgy gondolom, hogy vaspánt nyoma lehet, amellyel valamikor esetleg mécsestartót fogathattak a szoborhoz. Jelenleg ebben a magasságban egy modernnek mondható, fémből és üvegből készült mécsestartó van a lábazathoz rögzítve. Felette fehérre festett felirati mezőben vésett betűkkel az alábbi felirat olvasható:

Sz. ANNA
Könyörögj
Érettünk
1893

 

A lábazat legfelül párkányszerűen kiszélesedik. Ezen áll maga a szobor, amely Szent Annát és a gyermek Máriát ábrázolja. Mindketten világoskék ruhát viselnek, Anna vállán téglaszín köpeny, amely részben Máriát is betakarja. Fején fehér fátyol, jobb kezével pedig egy Bibliát ad át Máriának.

A szobor adatai:
A talapzat méretei: 86 cm x 86 cm x 15 cm
A lábazat magassága: 175 cm
A kisemlék összmagassága: 310 cm
A szobor magassága: 110 cm
A szobor magassága a bádogtetővel együtt: 120 cm
A bádogtető ívének szélessége: kb. 100 cm
A felirati mező méretei: 27 cm x 44 cm
Anyaga: műkő
Tájolása: észak–nyugat

Sajnos a festék a lábazaton és magán a szobron is több helyen lepattogott, a kőben repedések keletkeztek, így az felújításra szorulna.
1893. szeptember 10-én keltezték Gútán a szobor alapító levelét, amelyben az alábbiak vannak leírva:

A gútai katholikus hívek Isten iránt való vallásos buzgóságtól vezéreltetve – Ki szentjeiben nekünk földi vándoroknak oly magasztos példaképeket és hatalmas szószólókat rendelt, – saját kezdeményezésökből gyüjtést rendeztek maguk között, és a győri utcza végén sz. Anna asszony, b. szűz Mária édes anyjának tiszteletére és a jámbor hívek épülésére egy minden tekintetben sikerült és a jó izlés legkényesebb követelményeit kielégítő az egyházi szabályoknak teljesen megfelelő szobrot emeltek sz. Anna asszony és a gyermek szűz Mária alakjaival, s a szobrot díszes fakerítéssel körülvették.

A hívők a szobor fenntartására és esetleges tatarozására is gondoltak, így örök alapítványul 25 forintot átadtak Palkovich Viktor esperes plébánosnak, aki ezt az összeget az első komáromi takarékpénztárban helyezte el (GPL, Alapító levél, 267/893).
Anna napján (július 26-án) virágcsokrot szoktak elhelyezni a szobornál.

10. Szűz Mária szobor (Máriácska)

Az egyik női adatközlő, „Máriácska” és „Mária kertként” emlegeti a szobrot. Elmondása szerint gyermekkorában az édesanyja a szoborral szembeni gazdaházban szolgált Szabó Gáborné Nagy Rozáliáéknál (Rozi néni). Néhány évig ebben a házban is laktak az édesanyjával. Adatközlőm édesanyja korán árvaságra jutott, Rozi néni úgymond örökbe fogadta őket. Rozi néni 1872-ben, a szobor állításának évében született és 1956-ban halt meg. Adatközlőm édesanyja és Rozi néni hosszú éveken keresztül gondozták a szobrot és annak környékét. Rozi néni halála után adatközlőm édesanyja még egy évig gondozta a szobrot, de aztán elköltöztek. Ezt követően a szobor gondozását adatközlőm majdani anyósa folytatta. A telek egy része a család tulajdonát képezte, illetve anyósáék a szomszédos telken építettek házat. A szobor és környékének gondozása később adatközlőmre és családjára maradt, és tart a mai napig. Valamikor a telek, amin a szobor áll nagyobb volt, azonban a család kénytelen volt belőle egy részt fallal leválasztani, mert a kertbe gyakran beugráltak részeg emberek és a házuk szobor felé néző ablakát zörgették, ezzel megzavarva adatközlőm családjának nyugalmát. (8)
A szobor lábazatán a felirat fölött kovácsoltvas mécsestartót helyeztek el, amelybe régen, adatközlőm elmondása alapján, kis üvegben olajat tettek. Megközelítőleg 2 deci olaj fért az üvegbe, így szélcsendes időben kitartott egész este, de rossz idő esetén a mécsestartóba befújó szél eloltotta a lángot. Rozi néni minden este 10–11 óráig a szobrot nézve imádkozott, s amikor elaludt a láng, adatközlőm édesanyját küldte ki, hogy gyújtsa meg a pilláncsot. Volt olyan este, hogy édesanyja 4–5 alkalommal is kiment az olajmécsest meggyújtani. (8)
Ma már villanyárammal működő örökláng világít a kovácsoltvasból készült mécsestartóban.
Az 1950-es évek közepéről származó fényképen (10.2. kép) Rozi néni látható a szobor előtt. Akkor még a szobor egy alacsonyabb, mesterséges dombon állt, hatszög alakban kovácsoltvas kerítéssel volt körülvéve. Ez a kovácsoltvas kerítés ma is megvan, de már nem az eredeti állapotában és formájában, hanem a szobor telkének utca felöli oldalát zárja le.
Több adatközlő is megerősítette, hogy a két világháború közötti időszakban Szűz Mária szobra egyike volt a keresztjáró napok állomásainak (1, 2, 8). Ezt megelőzően a szobrot virággal díszítették fel, környékét rendbehozták, kitisztították.

 

 

A szobor talapzata betonból készült, mára már benőtte a moha. A lábazat sötétbarnára festett, felfelé keskenyedő; középső részén vésett, aranyszínűre festett betűkkel felirat:

A jó Isten dicséretére
állíttatta
priv. Guta mezőváros
sz. Olvasó társulata
1872.

11. Út menti feszület (Felső kereszt)

Körülbelül 1 m magas mesterséges dombon áll ez a feszület a Pozsonyi utca és a Felső utca kereszteződésében, ezsüstfenyők, dió- és szilvafa, valamint orgonabokrok árnyékában. Környezete rendezett, a feszület talapzatán ottjártamkor mindig volt a vázában friss virág. Hatszög alakban feketére és ezüstszínűre festett kovácsoltvas kerítés veszi körül. A kerítéssel körbevett terület méretei: 400 cm x 350 cm. A domb aljától a kerítés részét képező nyitható kapuig nyolc darab, betonlapokból kialakított lépcső vezet.
A talapzat beton, a lábazat és a kereszt kőből készült. A lábazat téglalap alapú hasáb, amely a felső részén párkányszerűen kiszélesedik. A feszületet a közelmúltban, a 90-es évek végén, vagy a 2000-es évek elején, a város felújítatta. A lábazatot téglaszínűre festették, de mára a festés teljesen megkopott, foltossá, szinte márványossá vált. A kereszt krémszínű, a vízszintes keresztszárról a festék az idők során lekopott, megszürkült. A függőleges keresztszár felső részén stilizált lobogóban két sorba szedve az I N R I felirat olvasható. A lobogó krémszínű, szegélyét azonban barnára festették. A kőből készült keresztre vasszögekkel egy kisebb méretű vaskeresztet erősítettek, amelynek színe megegyezik a kőkereszt színével. A vaskereszt függőleges keresztszárának felső részén szintén vasból készített stilizált lobogóban I N R I felirat, alatta barnaszínű, kissé megkopott öntvény korpusz található.

A feszület adatai:
A feszület teljes magassága: kb. 395 cm
A talapzat méretei: 120 cm x 120 cm
A lábazat magassága: 173 cm
A kereszt magassága: kb. 210 cm
A kereszt szélessége: kb. 100 cm
A keresztszár négyzet alapú, méretei: 20 cm x 20 cm
A korpusz magassága: 90 cm
Tájolása: észak–kelet

Kutatásaim során sajnos nem sikerült kiderítenem, hogy a feszületet mikor állították. A II. Katonai Felmérés (1806-tól 1869-ig tartott) során Gútáról készített térképen azonban a kereszt már szerepel.
A kereszt alapítványát Nagy Sándor, Gúta község pénztárosa hozta létre. Az alapítványi oklevél, mely Palkovich Viktor esperes–plébános és Lengyel Károly templomgondnok áláírásával 1909. január 1.-én kelt Gútán, az alábbiakat tartalmazza:

…Nagy Sándor Gúta Községi pénztárnok a következő ájtatos alapítványt tett: átadott kezeinkbe egy 62 korona 51 fillérről szóló hitelszövetkezeti betétkönyvecskét, mint az eddig a Községi elöljáróság által kezelt Felső Kereszt alap összes vagyonát, azon kikötéssel, hogy abból 60 Kor. örök alapítványul szolgáljon a 2 Kor. 51 fillér pedig az évenkint hozzácsatolandó kamatokkal, mint szorgalmi tőke az egyház által kezeltessék és szükség szerint a kereszt fenntartására és tatarozására fordítassék…

(GPH, Felső kereszt, Alapítványi oklevél, 347/1909)

A feszület környékét hosszú időn keresztül a feszület mögötti házban lakó Kokaveczné gondozta. A néni 2009-ben bekövetkezett halála óta ugyanabban a házban lakó lánya tartja rendben az említett területet. (8)

 

12. Jézus Szíve szobor

A szobor a Sládkovič utca és a Felső utca kereszteződésében, juharfákkal és szomorúfűzekkel beültetett területen, mesterségesen emelt dombon áll. Nyolcszög alakban beton alapba állított feketére és ezüstszínűre festett kovácsoltvas kerítés veszi körül, melynek valamikor nyitható kapuja volt, amit már sajnos eltávolítottak a helyéről (A kapu a kerítés egyik oldalának támasztva még meg van). A kerítésen az egykori kapu közelében két oldat kovácsoltvas mécses- vagy virágtartó látható, ezeket sajnos elgörbítették, megrongálták.
A kerítéstől a szoborig 170 cm hosszú, 70 cm széles beton járda vezet.
A szobor talapzata és lábazata betonból készült, utóbbi alsó része lépcsőszerűen lett kialakítva, középső része négyzet alapú csonkakúp, míg a felső része egy párkányszerűen kiszélesedő négyzet alapú hasáb. A trapéz alakú felirati mezőt a lábazat kövébe vésve alakították ki, majd fehérre festették. A felirat barnaszínű betűi 2 cm és 4 cm nagyságúak.
Felirat:

Úr Jézusnak,
a lelkek Királyának
az ő legszentebb –
Szivének dicsőségére
Emeltette 1928 évben
MADARÁSZ ERAZMUS
Családja

 

A lábazat felső részének közepén egy vasból készült kampót helyeztek el. Ezen ottjártamkor egy művirágokból készített virágcsokor függött.
Jézus szobra homokkőből készült. Maga a szobor egy 14 cm magas, 60 cm x 60 cm négyzet alapú hasábon áll, amely a lábazaton helyezkedik el.

A szobor adatai:
A talapzat méretei: 170 cm x 170 cm x 10 cm
A lábazat összmagassága: 185 cm
A lábazat méretei:
A lépcsőzetesen kialakított alsó rész: 1. lépcső méretei: 140 cm x 140 cm x 24 cm
2. lépcső méretei: 110 cm x 110 cm x 20 cm
A lábazat középső részének méretei: a csonkakúp alsó, szélesebb oldala 100 cm, a
felső, keskenyebb oldal 80 cm széles,
magassága 100 cm
A lábazat felső részének méretei: 88 cm x 88 cm x 27 cm
Felirati mező méretei: a trapéz alsó, szélesebb oldala 42 cm, felső,
keskenyebb oldala 37 cm, magassága 49 cm
Jézus szobrának magassága: kb. 190 cm

A Gútai Plébánia Levéltárában alapítványi oklevelet nem sikerült találnom. Az egyik női adatközlőm elmondása szerint a szobrot állíttató Madarászék a Felső utcában laktak. Emlékei szerint a szobrot fogadalomból állították, de sajnos részletekre nem tudott visszaemlékezni. Miután Madarászék elköltöztek Gútáról (évszámot nem sikerült kideríteni) a szobor környékét a közelben lakó Simig Kálmánné gondozta, aki minden estharangszóra (nyáron 20.00, télen 19.00 órára) mécsest gyújtott a szobor előtt. (2)
A szobrot az utóbbi évtizedekben Vargáné szül. Tánczos Margit gondozta, ő szintén a szobor közelében lakott. Sajnos a néni időközben lebetegedett, és bekerült a helyi nyugdíjasotthonba, így a szobornak kb. 2009-től nincs gondviselője. (8)
Adatközlőm arra emlékszik, hogy a Jézus Szíve ünnepén, a pünkösd utáni 2. vasárnapon körmenet ment a szoborhoz. A vasárnap délelőtti miséken (a II. világháború előtt vasárnap délelőtt három időpontban tartottak misét a templomban: 8.00-kor, 9.00-kor és 11.00-kor (2)) a plébános kihirdette a templomban, hogy délután körmenet indul a szoborhoz. Délután aztán a hívek a templom előtt gyülekeztek, onnét indultak zászlókkal. Ekkor még több csoportnak is (Szívgárdisták, a Mária lányok, az Oltáregyesület és az Iparosok) volt zászlaja Gútán, ezeket vitték a szoborhoz. A szobornál aztán „gyönyörű szíp Jézus Szíve litánia vót. A plébános gyönyörű szentbeszídet tartott. Rengeteg níp vót. A Bognár plébános és a Csókás plébános idejibe vót.” Minden alkalommal, amikor a szoborhoz mentek, elénekelték a következő dalt, amelynek első két versszakára az adatközlő így emlékszik:

Édes Jézus öntsd szívembe
Lángoló szerelmedet,
Kiben annak lángja lobog
A pokolé nem lehet.

Kiben annak lángja lobban
Csak feléd tart szüntelen,
Bűnbe estem, elhagytalak,
Jézus Szíve légy velem!
(2)

19. kép: Jézus Szíve szobor. Gúta: 12 (A szerző felv. 2011)

 

20. kép: Felirat a szobor lábazatán. Gúta: 12 (A szerző felv. 2011)
13. Az idők során elpusztult szakrális kisemlékek

13.1. Nepomuki Szent János szobor (Jánoska)
1905-ből származó képeslap alsó részén a városháza jobb oldalán jól kivehető Nepomuki Szent János egykori szobra. A fénykép alapján a szobor lépcsőzetes talapzaton állt, lábazata oszlopszerűen volt kialakítva. A szobrot ív alakban meghajlított tető védte az eső ellen.
Gúta város krónikájának 1933. évi bejegyzésében Német Gyula krónikás a községháza előtti téren álló szoborról az alábbiakat írja:

A községháza előtti téren, a mostani rendőr laktanya előtt régi szobor áll. Szt. Vencel szobra. A szobrot tartó oszlopon dombormű mutatja Szt. Vencel letaszíttatását a Labe hídjáról. A felírás, dacára, hogy domború betűkből áll olvashatatlan. Emelték 1706-ban

(Gúta város krónikája 1933, 111).

A bejegyzéssel kapcsolatosan meg kell állapítani a krónikaíró tájékozatlanságát: a szobor, amely az egykori községháza előtt állt nem Szent Vencelt, hanem Nepomuki Szent Jánost ábrázolta. Nepomuki János volt az, akit egy hídról a folyóba dobtak. A bejegyzéssel ellentétben viszont nem az Elba (Labe) hídjáról, hanem a Moldva (Vltava) fölött átívelő Károly hídról lökték a vízbe. Vencelt viszont, aki cseh király volt, egy Stará Boleslav-i templom előtt gyilkolta meg öccse Boleszláv és annak három cimborája.
1912. április 25-én állította ki Palkovich Viktor esperes-plébános és Fekete Gábor templomgondnok a Nepomuki Szent János szobor alapítványi oklevelét, amely szerint a gútai hívek 100 Koronát gyűjtöttek össze, mint alaptőkét azzal a kikötéssel, hogy ennek éves kamataiból a községháza előtti szobor esetleges karbantartási költségei fedezve legyenek. (GPL, Nep. Sz. János szobor, 2628/912).
1953. május 3.-án a szobrot megrongálták. A szomorú tényről a járási egyházi titkár rendkívüli jelentésben számolt be 6 nappal később, május 9.-én. Jelentésében leírja, hogy Nepomuki Szent János gútai szobrát, amely a helyi nemzeti bizottság épülete előtt állt, és melynek magassága a talapzattal együtt kb. 2,50 m volt, ismeretlen tettesek 1953. május 3.-án éjszaka kettétörték. A jelentés rámutat, hogy ez a hívők körében felháborodást keltett, de az ügy részleteit nem sikerült kideríteni.2
Csókás Károly gútai esperes-plébános a nyitrai kerületi nemzeti bizottság egyházi ügyekért felelős ügyintézőjének címzett 1953. május 20.-án kelt levelében részletesen beszámol a szobor eltávolításáról. A jelentésben leírja, hogy Szent János szobrát több mint 200 éve állíttatták a gútai hívek a községet gyakran súlytó árvíz kapcsán. A szobrot a helyi nemzeti bizottság (HNB) még 1952-ben szerette volna eredeti helyéről áthelyezni arra hivatkozva, hogy a nemzeti bizottság épületét szeretnék kibővíteni. Ekkor a plébános úr felajánlotta, hogy méltó helyet keres a szobornak. A megfelelő hely keresésének ideje alatt a nemzeti bizottság épületét sikerült kibővíteni anélkül, hogy a szobor ebben akadályt jelentett volna.
1953 tavaszán a nemzeti bizottság ismételten kérte a szobor elhelyezését, ekkor már az épület előtti tér rendezésére hivatkozva. Csókás plébánosnak sikerült találnia a nemzeti bizottság épületétől körülbelül 50 m-re egy magánkertet, ahol fel lehetett volna állítani a szobrot. Az átköltöztetés előtt azonban 1953. május 3-án éjjel ismeretlen tettes vagy tettesek megrongálták a szobrot, letörték annak fejét, amelyet a helyi gazdasági referens a HNB megőrzőjében helyezett el azzal az ígérettel, hogy a szobrot szakszerűen rendbehozatja. A rongálás felgyorsította a költöztetés folyamatát. A gazdasági referens munkásokat küldött, akik el is kezdték a munkálatokat. A kb. 3–4 mázsa súlyú szobor és a kőből készült talapzat szétbontása a munkások jelentése alapján kézi erővel nem volt megvalósítható. A megfelelő gépi erő igénylésével kapcsolatban a plébános javaslatára a munkások a HNB-hez fordultak, így a szobor költöztetése pár napra leállt.
Május 16-án este negyed tízkor a szobrot elszállították. Az éjszaka leple alatt a szobor darabjait teherautón a plébánia udvarára szállították, ahol szétszórták. Az ezzel járó hatalmas zajra figyelt fel a plébános, kiment az udvarra, így szembesült az eseményekkel. Ezt követően május 18-án a plébános azzal a kéréssel fordult a HNB gazdasági referenséhez, hogy biztosítsa be a szobor részeinek elszállítását a korábban kijelölt területre, de sajnos kérésére 48 órán belül sem érkezett válasz. Mivel a szobor részei továbbra is a plébánia udvarán hevertek, nem maradt más hátra, mint önerőből felállítani a szobrot. Ez a megoldás még mindig kisebb felháborodást váltott volna ki hívek körében, mint az, ha a szobor teljesen eltűnt volna a szemük elől – ezzel a gondolattal fejezte be a jelentését Csókás Károly esperes-plébános (GPL, Nep. Sz. János ügyében – felterjesztés, 953. V. 22.).
Az adatközlők közül páran úgy tudják, hogy a szobor fejét egy „tót ember” kapával leütötte.
A szobor egy darabját, pontosan Szent János kőből megformált fejét, sikerült megtalálnom a templom karzatfeljáró alatti kis raktárhelységében.
Egyik női adatközlőm elmondása szerint a „rígi csendőrlaktanyávó szembe volt a szobor”. Úgy emlékszik vissza, hogy Szent János fején papsapka volt, jobb kezének mutatóujját titoktartásra utalva a szájához emelte, bal kezében pedig keresztet tartott. „Talpazat vót csináva kűbű, azon vót rajta, át (állt). Ruhájo is vót neki, palástja.” (6)
Az adatközlők közül páran emlékeznek arra, hogy a szobor kovácsoltvas kerítéssel volt körbekerítve (2, 6). Az 1905-ből származó képeslapon még nem látható a kerítés, valószínűleg csak később kerítették be a szobrot.
Az egyik férfi adatközlőm arra emlékszik, hogy a szobor helyére a község vezetése egy nagy vörös csillagot állíttatott fehérre meszelt keretben, félig megemelt állapotban (4).
A keresztjáró napok egyik állomása volt Nepomuki Szent János szobra (2).

 

21. kép: Nepomuki Szent János szobrának megtalált feje a templom raktárában.
Gúta: 13 (A szerző felv. 2011)

 

Felterjesztés a Nepomuki Szent János szobor ügyében. GPL, 1953.V.22., 1–2.p

 

 

22. kép: Korabeli képeslap Gútáról. Foto: http://www.profila.hu/auctions/toc/-19010031/ page-3

13.2. Temetői feszület (Temetői nagy kereszt)

A Második Katonai Felmérésből származó térképen jól látható, hogy ez a feszület a Szent Rozália temető hátsó részében a kerítés közelében volt felállítva.
Sötétbarna színűre festett vastag fakeresztről van szó, adatközlőim visszaemlékezése szerint korpusz is volt rajta. Arra, hogy esetleg évszám is lett volna rajta az adatközlők közül senki nem tudott visszaemlékezni. Mindenszentek ünnepén és Halottak napján számos gyertyát gyújtottak körülötte a temetőbe látogatók. A temető felszámolása során sajnos a kereszt megsemmisült.
Az egyik női adatközlőmnek az elpusztult temetői feszülettel kapcsolatosan édesanyja szavai jutnak eszébe: „azokír is köll imádkoznyi meg gyertyát gyújtanyi akikre már senki se gondul.” Elmondása szerint még kislány korában az édesanyja vitte el őt a feszülethez, ahol gyertyát is gyújtottak (2).

Összegzés

A városban jelenleg tizenkét szakrális kisemlék található, mégpedig hat szobor, négy feszület, egy kápolna és egy emléktáblákkal körülvett kereszt – egy emlékhely. A kutatómunka során a meglévő szobrok, emlékhelyek mellett két olyan kisemlékről sikerült információt gyűjteni, amelyek az idők során elpusztultak. Az egyik a valamikor a községháza előtt álló Szent János szobor, amelyet szándékosan rongáltak meg 1953-ban, a másik egy temetői feszület (nagykereszt), amely feltehetően az 1980-as években a temető felszámolásakor semmisült meg.

A szakrális emlékek a városban két nagy csomópont körül helyezkednek el. Az egyik a katolikus templom közvetlen környezete, ahol a Missziós kereszt, a Szentháromság szobor és a Hősök szobra található, a másik jelentős csomópont Gúta város egykori temetője helyén létesített Szent Rozália park, amelyben a Szent Vendel szobrot, a Szent Rozália kápolnát, a temetői feszületet és a II. világháborúban elesettek emlékhelyét találjuk. A többi szakrális kisemlék a városban elszórtan lelhető fel.
Az összegyűjtött információk alapján a szakrális kisemlékek az állíttatók szempontjából két nagy csoportba sorolhatóak. Az egyik csoportot azok a kisemlékek alkotják, amelyeket magánkezdeményezésre emeltettek, ide tartozik a Szent Anna szobor és a Jézus Szíve szobor. A másik csoportba tartoznak azok, amelyeket a hívők közössége állíttatott, mégpedig a templom melletti feszület, a Szentháromság szobor, a Hősök szobra, Szent Vendel szobra, a Szűz Mária szobor és a II. világháborúban elesettek emlékhelye. Az Alsó kereszt és a Felső kereszt esetében az állíttatókról, ill. az állítás okairól idáig nem sikerült információhoz jutni. A Szent Rozália kápolnáról csupán egy adatközlő állította, hogy magánkezdeményezésre épült, így ez nem tekinthető releváns, megbízható adatnak. Gúta városában fellelhető kisemlékek keletkezése és ezzel együtt a szakrális tér tagolódása is fokozatosnak tekinthető. Az objektumok zömét, számszerűen hetet, a 19. században állították, kettőt a 18. században, kettőt a 20. század elején és egyet a 20. század végén. Formai jegyeikben változatos képet mutatnak, stílusbeli hasonlóság az egyes objektumok között nehezen mutatható ki.
A gútai szakrális kisemlékek állapota viszonylag jónak mondható, kivételt képez a Szent Rozália kápolna, amely annak ellenére, hogy műemlék, nagyon rossz állapotban van. A vizsgálódások során kiderült, hogy a kisemlékeket, valamint azok környékét többnyire idős nénik gondozzák. Félő, hogy idővel, mikor már ezek az idős emberek nem tudják vállalni a város kisemlékeinek gondozását, elhanyagolttá válnak, tiszteletük feledésbe merül. Már ma is található olyan szobor Gútán, amelynek gondozója lebetegedett, és azóta a kisemléket senki nem gondozza, nem figyel rá senki.

Adatközlők jegyzéke

1. Forró Erzsébet, született Forró, sz. 1923. Lakhely: Gúta. Vallás: római katolikus
2. Király Irén, született Kiss, sz. 1922. Lakhely: Gúta. Vallás: római katolikus
3. Kürti Emília, született Árgyusi, sz. 1928. Lakhely: Nagysziget. Vallás: római katolikus
4. Kürti Endre, sz. 1954. Lakhely: Gúta. Vallás: római katolikus
5. Leczkésiová Helena. Lakhely: Gúta. Vallás: római katolikus
6. Madurka Mária, született Marosi, sz. 1912. Lakhely: Gúta. Vallás: római katolikus
7. Szabó László, sz. 1931. Lakhely: Gúta. Vallás: római katolikus
8. Tánczos Szerén, született Csollár, sz. 1945. Lakhely: Gúta. Vallás: római katolikus

Irodalom

Angyal Béla
1994 A gútai ártéri tanyák és az ártéri gazdálkodás. Ethnographia 105, 37–60. p.
2010 „…engedjenek népem javára munkálkodni…“ Gúta: Palkovich Viktor Társulat, 11–28. p.

Angyal Béla–Fehérváry Magda
1992 A vizsgált település. In Gúta hagyományos gazdálkodása a XX. század első felében. Szerk. Fehérváry Magda. Komárom: Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság. 13–30. p. /Népismereti Könyvtár 2./
Bagin Árpád
2005 Ógyalla és Bagota kataszterének szakrális kisemlékei. Acta Ethnologica Danubiana 7, 133–180. p.

Bálint Sándor
Ünnepi kalendárium 2., A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágából, Július 1. – November 30., http://mek.oszk.hu/04600/04657/html/unnepikii0045/ unnepikii0045.html, letöltve 2011.06.20, 22:30

Bartha Elek
1990 A szakrális célú határbeli építmények funkcionális kérdései – keresztek, szobrok, kápolnák. Ház és Ember. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Évkönyve 6. Szentendre, 219–223. p.
1992 Vallásökológia. Szakrális ökoszisztémák szerveződése és működése a népi vallásosságban. Debrecen: Ethnica.
2006 Vallási terek szellemi öröksége, http://mek.oszk.hu/05100/05164/05164.pdf, letöltve: 2011-02-02, 01:15

Bődi Erzsébet
2007 A szabadban álló szakrális kisemlékek kutatása Lengyelországban. Acta Ethnologica Danubiana 8–9, 49–57. p.

Buganová Klaudia
2004 Metódy skúmania a spracovania drobných sakrálnych stavieb na Slovensku. Etnologické rozpravy 2, 82–89. p.

Buganová Klaudia – Šangala Marián
2002 Kríže Košíc a okolia. Bratislava: Lúč.
2005 Postavené roku Pána. Malé sakrálne stavby v krajine. Košice: Asprodecus.

Csáky Károly
2008 Szakrális emlékeink nyomában. Dunaszerdahely: Lilium Aurum.
2009 Szakrális emlékeink nyomában II. Dunaszerdahely: Lilium Aurum.

Danter Izabella
2002 Die sakralen Kleindenkmäler der Gemeinde Nagyfödémes. Acta Ethnologica Danubiana 4, 49–60. p.

Diós István A szentek élete I., Pázmány Péter elektronikus könyvtár, http://mek.oszk.hu/adatbazis/ lexikon/phplex/lexikon/d/szentek/1_108.html, letöltve 2011.06.22, 22:30

Fehérváryné Nagy Magda
1988 Parasztgazdaság a XX. század első felében. A gútai példa. Budapest: MTA Néprajzi Kutatócsoport.

Grynaeus Tamás
2007 Szakrális kisemlék-kutatás Magyarországon. Acta Ethnologica Danubiana 8–9, 37–48. p.

Grynaeus Tamás szerk.
2008 Szabadtéri szakrális kisépítmények. Szeged–Budapest: Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM) Budapest és a Historica Ecclesiastica Hungarica Alapítvány.

 

Gyulai Rudolf
1889 Komárom-vármegye XVII-ik századbeli történetéhez. Vallás ügy. Komáromi Lapok 10. évf. 39. szám. 1889. szeptember 28., 3.p.

Juhász Árpád
1996 Gúta és környéke a múlt századokban. Bratislava: Kalligram.

L. Juhász Ilona
2002 Kisemlékkutatók XV. Nemzetközi Konferenciájának előadásaiból. A tanácskozás krónikája. Acta Ethnologica Danubiana 4, 37–39. p.
2005 „Fába róva, földbe ütve…” A kopjafák / emlékoszlopok, mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál. Dunaszerdahely: Lilium Aurum Könyvkiadó /Interethnica 8./
2007 Jelek a térben. Konferencia szakrális és nemzeti jeleinkről. Acta Ethnologica Danubiana 8–9, 267–272. p.
2009 A szakrális kisemlékek digitalizálási lehetőségei. Acta Ethnologica Danubiana 10–11, 265–267. p.
2010 Neveitek e márványlapon…, A háború jelei (Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez), Somorja: Fórum Kisebbségkutató Intézet /Jelek a térben 3./

L. Juhász Ilona–Liszka József
2006 Szakrális kisemlékeink. Somorja: Fórum Kisebbségkutató Intézet /Jelek a térben 1./

Koncsol László
2003 A Csallóköz városai és falvai. Gancsháza–Kulcsod. Második kiadás. Bratislava: Kalligram.

Liszka József
2000 Állíttatott keresztínyi buzgóságbul. Tanulmányok a szlovákiai Kisalföld szakrális kisemlékeiről. Dunaszerdahely: Lilium Aurum.
2007 A szakrális kisemlékek kutatása a közép európai térségben. Acta Ethnologica Danubiana 8–9, 17–36. p.
2010a Állíttatott keresztínyi buzgóságbul? Adalékok a szakrális kisemlékek
állíttatási okainak ismeretéhez. Acta Ethnologica Danubiana 12, 95–110. p.
2010b A teátrális körmenettől a kimerevített teátrumig. Kálvária-együttesek a Kisalföld szlovákiai részén. Acta Ethnologica Danubiana 12, 125–136. p.

Kulik Melinda
2008 Szakrális kisemlékek Endrődön és határában. In Köztéri szakrális Kisépítmények. Szerk.: Grynaeus Tamás. Szeged–Budapest: Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM) Budapest és a Historica Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, 191–211. p.

Kürti Endre:
2004 Múltunk emlékei. Gútai Hírözön független közéleti havilap 2/4, 1. p.
2008 Múltunk emlékei. Gútai Hírözön független közéleti havilap 5–6 /12−1, 1−4. p.

Márkusné Vörös Hajnalka
2004 Út menti szakrális emlékek és kálváriák kutatása Kelet-Közép-Európában. Acta Ethnologica Danubiana 5−6, 217−219. p.

MNL
Magyar Néprajzi Lexikon. II. kötet, F-Ka. Főszerkesztő: Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai Kiadó 1979.

MNL
Magyar Néprajzi Lexikon. III. kötet, K−Né. Főszerkesztő: Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai Kiadó 1980.

MNyÉSz
1979 A magyar nyelv értelmező szótára. III. kötet, H–Kh. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Szikszai Szilvia
2008 A kiskunfélegyházi szakrális emlékek. In Köztéri szakrális kisépítmények. Szerk.: Grynaeus Tamás. Szeged–Budapest: Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék–Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM) Budapest–Historica Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, 121−127. p.

Thaly István
1890 Népélet Komárom megyében. Apróságok a nép-psychológiához. Komáromi Lapok, 11/22 (1890. május 31.), 1. p.

Voigt Vilmos
2007 A szakrális kisemlékek tanulmányozásáról. Acta Ethnologica Danubiana 8–9, 263–266. p.

 

Levéltári források

Az Első Katonai Felmérés 1763–1785. Arcanum Adatbázis Kft. Hungary. Arcanum Digitized Historical Maps. Digitized Maps of the Habsburg Empire. Arcanum 2006 Hungary

A Második Katonai Felmérés 1806–1869. Arcanum Adatbázis Kft. Hungary. Arcanum Digitized Historical Maps. Digitized Maps of the Habsburg Empir. Arcanum 2006 Hungary

A Harmadik Katonai Felmérés 1869–1887. Arcanum Digitized Historical Maps. Digitized Maps of the Habsburg Empire. Arcanum Adatbázis Kft. Hungary

Gúta Jegyzői Hivatal: Gúta város krónikája (Kronika obce Kolárovo, Guta)

A gútai katholikus kör alapszabályai: Gútai plébánia hivatal levéltára, Gúta, 1898

Állami Levéltár Komárnoi részlege. ŠANV pobočka Komárno. ONV KN/Cirk/290/1953

 

Rövidítések

GPH – Gútai Plébániahivatal
GPL – a gútai plébánia levéltára
HNB – helyi nemzeti bizottság
ONV – járási nemzeti bizottság (okresný národný výbor)