Jahrbuch für Europäische Ethnologie. Ungarn.
Im Auftrag der Görres-Gesellschaft herausgegeben von Heidrun Alzheimer–Sabine Doering-Manteuffel–Daniel Drascek–Angela Treiber. Dritte Folge 8. Paderborn–München–Wien–Zürich: Verlag Ferdinand Schöningh 2013, 352 p. ISBN 978-3-506-77866-6
A Görres Társaság korábban Jahrbuch für Volkskunde cÃmen ismert évkönyvének 2006-ban indult harmadik folyama már a Jahrbuch für Europäische Ethnologie cÃmet viseli. A negyedik számtól (2009) kezdve évenként az egyes európai országok etnológiáinak eredményeit bemutató összeállÃtások látnak napvilágot9. Az egyes köteteket konkrétan a négytagú szerkesztÅ‘ bizottság – Heidrun Alzheimer (Bamberg), Sabine Doering-Manteuffel (Augsburg), Daniel Drascek (Regensburg), Angela Treiber (Eichstatt-Ingolstatt) valamelyike szerkeszti. A legutóbb megjelent, 8. kötet összeállÃtója, szerkesztÅ‘je Daniel Drascek, s a bemutatásra kerülÅ‘ ország: Magyarország.
Mivel a kötet szerzÅ‘i nem kizárólag magyarországi tudományos intézmények munkatársai, hanem a magyarokkal, a magyarokkal (is) kapcsolatba hozható néprajzi kérdésekkel foglalkozó szakemberek Ãrásai is helyet kaptak benne, egy kicsit kilóg a sorból a szerkesztÅ‘i elÅ‘szót követÅ‘ összefoglalás. Balogh Balázs és Borsos Balázs szemléje csak rendkÃvül halvány kitekintéssel a Magyarországgal szomszédos országokban is zajló néprajzi kutatásokra alapvetÅ‘en a magyarországi néprajzi intézmények, azon belül is az MTA Néprajzi Intézete, a kutatóintézet–múzeum–egyetemek összefüggésrendszerében mutatja be az eredményeket, kutatási tendenciákat. Két áttekintÅ‘ tanulmány következik, mégpedig a magyar nyelvterület kultúrrégióit a Magyar Néprajzi Atlasz eredményeinek számÃtógépes analÃzise alapján bemutató áttekintés, amelyet Borsos Balázs jegyzett, valamint Liszka József, a szakrális kisemlékek magyar kutatási eredményeit, lehetÅ‘ségeit, kilátásait szintén az egész magyar nyelvterület vonatkozásában összegzÅ‘ munkája. A tovább sorjázó munkák a népi vallásosság (Bárth Dániel és Barna Gábor), az összehasonlÃtó szövegfolklorisztika és irodalomtudomány (Tüskés Gábor), a magyarországi németek (Gerhard Seewann, Michael Prosser-Schell és Schell Csilla), a pennsylvaniai magyarok (Balogh Balázs), továbbá a zenei folklorisztika (Tari Lujza), a néprajzi muzeológia (Tari Lujza), a jelenkori etnikai-nemzeti kérdések kulturális lecsapódásai (Pusztai Bertalan, Márton Mihai), valamint a városi néprajz (Tóth Katalin) körébÅ‘l vett részben áttekintéseknek, részben esettanulmányoknak tekinthetÅ‘ek.
Nyilvánvaló, hogy ahány szerkesztÅ‘ fogott volna ebbe a munkába, annyiféle összeállÃtás (és hiteles összeállÃtás!), annyiféle kép születhetett volna a mai magyar néprajzi kutatásokról. A Daniel Drascek által megszervezett és -szerkesztett kiadvánnyal a szerkesztÅ‘ saját bevallása szerint sem kÃvánt egy átfogó összképet prezentálni a mai magyar néprajzi kutatások eredményeirÅ‘l. Sokkal inkább a magyar kutatásban jelen lévÅ‘ kérdésfelvetések, kutatási irányok, egymás mellett élÅ‘ kutatási tradÃciók, a módszertani különbözÅ‘ségek egymás mellé állÃtása, tablószerű bemutatása, akár a nemzetközi tudományos diskurzusba való beemelése volt a célja. Ezt a célt messzemenÅ‘en teljesÃtette.