hétfő, október 25, 2021

A folyóirat – kezdetben évkönyv – megjelenését az újvidéki székhelyű Vajdasági Múzeum kezdeményezte, indította el 1952-ben. Igaz, hogy az újvidéki intézmény gondozásában jelent meg, de kezdettől fogva a tartomány területén működő múzeumok és intézmények tudományos fóruma, az ott dolgozók egyik legfontosabb publikációs lehetőségét jelentette a periodika.
A folyóirat első tíz esztendejében évkönyvként jelent meg. 1964-től 1978-ig, elsősorban pénzügyi nehézségek miatt több kettős szám látott napvilágot. A következő három évben sikerült pótolni a lemaradásokat és rendszeressé tenni a megjelenést.
A 26. számtól – mint az az intézmény honlapján34 olvasható – megváltozott a folyóirat szerkesztéspolitikája, a szövegeket nem múzeumi osztályok, hanem a tematika szerint csoportosították. Ettől a számtól változott meg a tanulmánycímek nyelve is. A korábbi francia helyett angolra váltottak. Majd a 28. számtól a tartalomjegyzék már szerb, angol és német nyelven jelenik meg.
1992-ben létrejött a Vajdasági Múzeum, és ekkor megváltozott a folyóirat neve is: a Rad Muzeja Vojvodine azt sugallja, hogy a továbbiakban csupán egyetlen intézmény szakfolyóirata.
Igen nagy számban jelentek meg régészeti és numizmatikai tanulmányok a folyóiratban szinte az egész tartomány területéről (Versec, Óbecse, Pancsova, Futak, Sztárcsova, Mitrovica, Hódság, Gombos, Monostor, Mozsor, Zombor, Gáj, Herkóca, Újvidék, Mohol, Ada, Keresztúr, Feketetó, Csóka, Tiszaszentmiklós, Szalánkemén, Gájdobra, Kovin, Bácsföldvár, Antalfalva, Vajszka, Zenta, Aracs, Karlóca, Törökbecse, Perlasz, Ruma stb.) A szerzők 1952 és 2008 között 276 tanulmányt közöltek. Ezek között nem kevés az angol és német nyelvű összefoglaló tanulmány egy-egy nagyobb témában.
Igen jelentős számban találhatók könyvismertetések (53), melyek szintén régészek tollából valók és azt mutatják, hogy a kezdetektől igyekeztek kitekinteni a teljes tudományos palettára Európában.
A geológia (4) és a biológia (30) tárgykörében viszonylag kisszámú tanulmány és ismertetés (22) jelent meg. Az antropológia is hasonló arányban (21) van jelen ebben az időszakban.
A néprajzi tanulmányok (51) igen széles skálán mozognak, és a tartományban élő népek valamennyiének néprajzából adnak ízelítőt. A szerzők között olvashatjuk Beszédes Valéria, Bóna Júlia, Bandić Dušan, Bosić Mila, Bošković Milica, Budišin Gavro, Višekruna Danka, Vlahović Petar, Grubić Rajko, Degrel Stevan, Dimitrijević Sofija, Dražić Jovanka, Drljača Dušan, Đorđević-Crnobrnja Jadranka, Đurić Marija, Evinger-Kovačević Katika, Živković Olivera, Ilić Arsen, Idvorean Stefanović Bratislava, Jakovljević Andrija, Jovanović-Venčanski Dragana, Jovanović Rada, Jovanović Radovan, Katona Pál, Király Ernő, Kovačev Olga, Krel Aleksandar, Latinović Dragana, Mamužić Ratko, Maluckov Marija, Marjanović Vesna, Marjanović Miloš, Marčetić Milorad, Međeši Ljubomir, Miletić Gordana, Milosavljević Milivoje, Milošev Milan, Milutinović Vera, Mišković Gliša, Mladenović Olivera, Nikolić Rajko, Novaković Katarina, Petrović Kosta, Popov Mile, Radan Mila, Radisavljević Katarina, Radulovački Ljiljana, Simić Marina, Stefanović Aleksandar, Stojanović Marija, Stojković Draginja, Tkalac Krunoslav, Trifunović Ljiljana, Filipović Leposava, Filipović Milenko, Hedesan Otilija, Šekarić Bogdan, Šulman Mirko nevét. Néhány tanulmány címe: Az ördög a pravoszláv népnél, Az apatini cigányok oázisa, Zombori temetők síremlékei, A horgosi paprikatermesztés és feldolgozás, Halászati eszközök a Vajdaságban, A víz szerepe a szerbek halotti szokásaiban, A szerbek házasodási szokásai a Bánságban, Kenyérsütés Szabadka környékén, Aratási szokások Muzslán, Iparosok és kereskedők Zrenjaninban, Zrenjanini méhészet, A Pancsova melletti csángó-magyarok népszokásai, Kötélgyártó mesterség Mitrovicán, Jegykendő a vajdasági magyaroknál, Halászat és halászati eszközök a Temesen, Kazánkovácsok Versecen, Észak-kelet-Bánság juhászata, Szarvasmarhatartás Észak-Bánságban, Olajütő Uljmban, Mézeskalácsformák Vajdaságból, Szélmalmok Jugoszláviában, Észak-bánsági lakodalom, Mitrovicai papucsosok, A ház és berendezése Észak-Bánságban, Üvegikonok a vajdasági szerbeknél, Leányvásár, Szabadkai céhek szokásai stb.
A néprajzosok is nagy gondot fordítottak az újabb szakmai eredmények szemlézésére (96), így igen széles skálán mozgott a könyvismertetések száma.
A történelmi tárgyú cikkek száma (175) igen magas, ahogyan a könyvismertetéseké is (89).
A művészettörténet tárgyú cikkek (79) és ismertetések (8) viszonylag kis száma alulreprezentálttá teszi a szakágat.
A muzeológia külön besorolást kapott (23) és az ismertetésekkel (33) együtt folyamatosan jelen van a folyóiratban, ahogyan a múzeumpedagógia (8) és e tárgyú ismertetések (2) is.
Konzervátori és műemlékvédelmi tárgyú cikkek (19) és ismertetések (1) is találhatók a periodikában.
Külön fejezetet kapott a múzeumi élet és a galériák tevékenysége. A múzeumok kiállító tevékenysége és szakmai-szervezeti fejlődése sok cikk (188) témája. Mindezek mellett külön fejezetek tárgyalják az egyes múzeumi gyűjtemények történetét, fejlődését.
Áttekintésünket 2008-al zárjuk, eddig készült el a periodika bibliográfiája, amely a Vajdasági Múzeum honlapján olvasható.