szombat, november 26, 2022

Történetileg nézve nem nagy idő. Emberi életléptékkel mérve viszont már figyelemre mél- tó. Szinte napra pontosan, huszonöt évvel ezelőtt valósult meg egy álom, aminek azért volt egy évtizedes, tényleg inkább az álmodozás kategóriájába sorolható, majd egy szűk egyévnyi konkrét előkészítő szakasza. (vö. Liszka 1998)

1996 őszén a mečiari autokrácia? diktatúra? kellős közepén, dunaszerdahelyi székhellyel megalakult a Fórum Társadalomtudományi Intézet,1 civil szerveződésként, mindenféle álla- mi támogatás nélkül, létét voltaképpen nemzetközi alapítványokhoz benyújtott tudományos projektumokra alapozva. Ennek szinte azonnal része lett a somorjai székhelyű Bibliotheca Hungarica, mint a (cseh)szlovákiai magyar nyomdatermékeket (könyveket, folyóiratokat, új- ságokat, aprónyomtatványokat stb.) felhalmozó, rendszerező központi könyvtár (a későbbiek- ben aztán levéltár is), s ekkor vetődött fel, hogy a néprajznak is helyet kéne kapnia ebben az új tudományos intézményben. A tervezgetéseket konkrét tett követte, és 1997. október 1-jével hivatalosan is létrejött a Fórum Társadalomtudományi Intézet komáromi székhelyű részlege, az Etnológiai Központ. (Liszka 1997; Liszka 1999a)

Etnológia alatt azt a tudományos diszciplínát értve, amit Sigurd Erixon óta európai etno- lógia néven ismerünk (Erixon 1937; Erixon 1944), persze az időközben rárakódott szemlélet- beli és módszertani változásokkal egyetemben. (Kaschuba 1999; Kaschuba 2004. Vö. Liszka 1999) Leegyszerűsítve: a saját hagyomány vizsgálatának korábban gyakorolt köldöknéző gya- korlatán átlendülve, térségünk multietnikus és multikulturális valóságára reflektáló, összeha- sonlító, a történetiséget szem előtt tartó jelenkutató kultúratudományt értve. (vö. Liszka 2000; Liszka 2001a; Liszka 2005)

Nagyjából ebben a kontextusban fogalmaztuk meg szinte évről évre tudományos progra- munkat, projektumainkat, s ezt a kutatási szemléletet és tevékenységet tükrözi vissza általában a publikációs tevékenységünk,2 valamint saját kiadványsorozataink (a teljes listát lásd a mel- lékletben, viszont itt is kiemelendő, hogy az Etnológiai Központ műhelyéből az elmúlt 25 év alatt közel 70 önálló kötet került ki!) s évkönyvünk, az Acta Ethnologica Danubiana. Utóbbi tudatosan nem kívánt kifejezetten kisebbségi orgánum lenni, hanem azt a szempontot is be- leértve természetesen, de mégis inkább a közép-európai kulturális tér többnyelvű etnológiai fórumává szeretett volna válni. Azért a bizonytalan fogalmazás („szeretett volna”), mert az induláskor megfogalmazott programot, személyi és pénzügyi okok miatt csak részben sikerült megvalósítani. A kitűzött cél az volt, hogy a térség szakembereinek munkáit, afféle közvetítő szerepet vállalva, minden esetben valamilyen más nyelven adjuk közre. A magyarokat tehát szlovákul vagy németül, a szlovákokat, németeket stb. magyarul, és így tovább. Ezt az el- vet maradéktalanul ugyan nem sikerült érvényre juttatnunk, noha az évkönyv következetesen többnyelvű maradt azzal, hogy minden egyes tanulmányhoz csatlakozik két más nyelvű ösz- szefoglalás (a magyarokhoz szlovák és német, a szlovákokhoz magyar és német stb.), illetve

az utóbbi időben angol nyelvű absztrakttal is ellátjuk őket. Törekedtünk, törekedünk egy minél gazdagabb, nemzetközi kitekintésű recenziós rovatra, ami persze csak törekvés maradhat, hi- szen a hatalmas publikációs kínálatból tényleg csak szúrópróbaszerű szemelgetésekre futhatta. Hasonló a helyzet a tudományos rendezvényekről beszámoló hírrovatunk esetében is. Évköny- vünk szerzői között olyan szakembereket tudhatunk (hogy csak néhány, sajnos már eltávozott

„húzóembert” említsek) Hermann Bausingerrel, Erdélyi Zsuzsannával, Alexander Fentonnal és Václav Froleccel kezdve, Viera Gašparíkován, Grynaeus Tamáson Soňa Kovačevičován és Szilágyi Istvánon át, Ujváry Zoltánnal, Josef Vařekával és Vajda Lászlóval bezárólag, akik a tágan értelmezett történeti és filológiai tudományok, a (közép)európai etnológia, folkloriszti- ka vagy kulturális antropológia (ha már mindenképpen szeletelni akarunk) tényleg színe-javát képviselik. Nagyjából mindösszesen közel kettőszáz kolléga kisebb-nagyobb írását tudtuk az elmúlt időszakban megjelentetni.

Efféle eszmei háttér jellemezte az elmúlt negyedszázadban megvalósított (jórészt) nemzet- közi tudományos tanácskozásainkat is.4 Miközben e konferenciák nyelve gyakran német (és angol), valamint magyar, szlovák, cseh és német volt, a konferenciák tárgya is visszatükrözte kis intézetünk tudományos irányultságát (Grenze als volkskundliches Problem – A határ mint néprajzi probléma – Hranica ako národopisná problematika 2000; A szlovákiai magyar népraj- zi kutatás és az Etnológiai Központ. Eredmények és feladatok 2002; 15. Internationale Tagung für Kleindenkmalforschung 2002; Jelek a térben. Konferencia szakrális és nemzeti jeleinkről 2006; Hagyomány–migráció–változás. A migrációs folyamatok hatása a szlovákiai magyarok népi kultúrájára 2007; A szakrális kisemlékek digitalizálási lehetőségei 2009; A közép-európai folklorisztika időszerű kérdései – Aktuálne otázky folkloristiky v strednej Európe 2012; Fo- rum Hungaricum III. Nationalitäten und Minderheiten im Donau-Karpatenraum 2012; A népi vallásosság közép-európai kontextusban. Etnológiai és folklorisztikai aspektusok – Ľudová religiozita v stredoeurópskom kontexte. Etnologické a folkloristické aspekty – Volksreligiosität im mitteleuropäischen Kontext. Aspekte der Ethnologie und Folkloristik 2017). Az Etnológiai Központ szervezeti keretei között létrehozott Szakrális Kisemlék Archívum egyre gyarapodó dokumentumállományára támaszkodva, a győri Xantus János Múzeum gyűjteményével egye- sítve 1998-ban „Az Istennek dicsőségére…” Szakrális kisemlékek a Kisalföldön címen nyílt egy, nagyjából száz nagyítást tartalmazó fotókiállítás, amelyet Komárom mellett Budapesten, Csornán, Győrben, Kassán, Pozsonyban és Tőketerebesen láthattak az érdeklődők. 2000- ben a kiállítást némileg átszervezve, Dél-Szlovákia szakrális kisemlékeinek táji és tipológiai bemutatására koncentrálva először az ausztriai Bad Ausseeben, majd a következő években a Kárpát-medence vagy két tucatnyi helyén tettük hozzáférhetővé. Maga a Szakrális Kisemlék Archívum elsődlegesen Dél-Szlovákia területéről tartalmazza csaknem kettőezer objektum digitalizált anyagát5 (leírás, fotók, rajzok, térképek, alapítólevelek, kapcsolódó sajtóanyag stb.). Ennél valamivel több objektum kapcsolódó dokumentációs anyaga található a még nem digitalizált, papír alapú adatbázisban. S ha már a gyűjteményeknél tartunk, itt kell említést tenni a temetődokumentációról, amely másfél tucatnyi dél-szlovákiai temető teljes, fényképes

és leíró dokumentációját tartalmazza (miközben ezt a számot jóval meghaladja a töredékes, a tágan értelmezett közép-európai térségből származó temetődokumentációk száma), továbbá a szintén gazdag nemzeti szimbólumok adattára, vagy a klasszikus néprajzi fényképtár, ami- nek szerves része a 4258 darabból álló, zárt diagyűjtemény, amely digitalizált formában az intézet honlapjáról érhető el.6 A klasszikus néprajzi adattár jelenleg 1099 beleltározott tételben mintegy 20 ezer lapnyi szöveget tartalmaz, s a tételjegyzék részben digitális formában is elér- hető. A 8667 tételből álló szlovákiai magyar néprajzi bibliográfia, amely részben nyomtatott formában is megjelent, L. Juhász Ilona munkájának köszönhetően, szintén hozzáférhető digi- tális formában is.7 Szólni kell a kisebb részt vásárlás és kiadványcsere formájában gyarapodó szakkönyvtárról is, aminek jelenlegi állománya csaknem 10 ezer kötet8. Morvai Judit, Küllős Imola, Verebélyi Kincső és Voigt Vilmos adományai, töredékek Görcsös Mihály, Kecskési Mária, Sima Ferenc és Vajda László hagyatékából. A hely, amit a Komárom városa által mű- ködtetett Egressy Béni Városi Művelődési Központtól bérlünk, megfizethető áron (ezúton is köszönet érte!), lassan bizony szűkösnek bizonyul…

Az eredmények egy, átlagban 2-3 főből álló belsőmunkatársi gárda9  és projektumok által is meghatározott, laza hat fős állandó külső munkatárs,10 valamint évente változó plusz fél tucatnyi, ad hoc-szerű külső munkatárs tényleg szorgos tevékenységének köszönhetők. Köszönet érte!

Végezetül, ha mérleget kellene vonnom, noha azt hiszem, ez végső soron nem az én tisz- tem, akkor az elmúlt negyedszázadot akár egy kerek, részben lezárt (vagy lezárható) periódus- ként is értelmezhetném. Egy csomó alapmunkát befejeztünk vagy útjára indítottunk, s hogy ne ismételjem magamat, legyen elég itt A szlovákiai magyarok néprajza két kiadására (és szlovák, valamint német nyelvű változataira), vagy a szlovákiai magyar néprajzi bibliográfia alapkorpuszának elkészültére, továbbá a Szakrális Kisemlék Archívum szerkezeti kereteinek és alapbázisának kialakítására utalni. Azt is mondhatnám, hogy egy képzeletbeli épület alapjait sikerült lerakni. Arra a kérdésre, hogy hogyan (és miből) épüljenek majd tovább a falak, jelen pillanatban nem tudnék választ adni. Nem fantáziátlanságom az oka ennek, hanem az, hogy a személyi feltételeket látom kérdésesnek. Jó lenne legalább még egy agilis fiatal a láthatáron (aki persze az életét teszi erre a feladatra), hogy biztosítottnak láthassuk az intézet szakmai jövőjét. (Az anyagi kérdéseket most tudatosan nem szeretném feszegetni.) Meggyőződésem azonban, hogy a következő negyedszázadnak e felépítmény megtervezésével, bebiztosításával kell indulnia. Most, hogy végezetül megköszönöm minden és mindenkori belső és külső munka- társunk értékes idejét, energiáját, munkáját, azt kívánom magunknak (és az utánunk jövőknek), hogy az előttünk álló esztendőben sikerüljön egy olyan távlatos víziót és konkrét munkatervet kidolgozni, aminek sikeres befejezéséről 2047-ben az utódom majd számot tud adni.

Bozen/Bolzano, 2022. 07. 15.

Liszka József

Irodalom

Baranyovics Borisz (2012): A közép-európai folklorisztika időszerű kérdései (Komárom, 2012. november 9–10.). Acta Ethnologica Danubiana 14, 253–256. p.

Erixon, Sigurd (1937): Regional European Ethnology. Folkliv 1, 89–108. p. Erixon, Sigurd (1944): Európai ethnológia. Ethnographia 55, 1–17. p.
L. Juhász Ilona (2001): Chronik der Tagung (Grenze, als volkskundliches Problem. XII. Internationale Ethnokartographische Tagung in Komorn). A konferencia krónikája (A határ, mint néprajzi probléma. XII. Etnokartográfiai Konferencia Komáromban). Kronika konferecnie (Hranice, ako etnologický problém. XII. Medzinárodná etnokar- tografická konferencia). Acta Ethnologica Danubiana 2–3, 229–231. p.

L. Juhász Ilona (2002): A Kisemlékkutatók XV. Nemzetközi Konferenciája Komáromban.
2002. május 10–12. Fórum Társadalomtudományi Szemle 4/2, 194–196. p.

L. Juhász Ilona (2003): 15. Internationale Tagung für Kleindenkmalforschung in Komorn/ Slowakei vom 10. bis 12. Mai 2002. Jahrbuch für deutsche und osteuropäische Volk- skunde 45, 143–146. p.

L. Juhász Ilona (2009): Kisemlékek a világhálón. Nemzetközi konferencia a szakrális kisem- lékek digitalizálási lehetőségeiről és az egységes szempontrendszerű internetes adat- bázisról. Acta Ethnologica Danubiana 10–11, 265–267. p.

L. Juhász Ilona (2014): Az Etnológiai Központ bemutatkozása a Néprajzi Múzeumban. Acta Ethnologica Danubiana 16, 208–209. p.

L. Juhász Ilona–Liszka József (2007): Kleindenkmäler in der Südslowakei. Ein Forschungs- bericht. In Kleindenkmalforschung. Bewahren–Forschen–Dokumentieren–Vermit- teln. Dokumentation einer Fachtagung. 16. Internationale Tagung für Kleindenk- malforschung 10.–13. Juni 2004. Hg. Von Heribert Haas–Bärbel Kerkhoff-Hader. Bamberg: Schule der Dorf- und Flurentwicklung in Klosterlangheim, 19–28. p.
/Langheimer Schriften 2./

L. Juhász Ilona és Liszka József összeáll. (2017): A komáromi Etnológiai Központ húsz éve.
Kronológia. Acta Ethnologica Danubiana 18–19, 263–359. p.Kaschuba, Wolfgang (1999): Einführung in die Europäische Ethnologie. München: Verlag C.H.Beck.

Kaschuba, Wolfgang (2004): Bevezetés az európai etnológiába. Debrecen: Csokonai Kiadó
/Anthropos/

Liszka József (1997): Etnológiai Központ kezdte meg tevékenységét a szlovákiai Révkomá- romban. Néprajzi Hírek 26, 31–33. p.

Liszka József (1998): „Tudománynak kezdetiről”. Magyar néprajzkutatóként Szlovákiában
1979–1998. Budapest–Dunaszerdahely: Ister Kiadó–Nap Kiadó.

Liszka József (1999a): A szlovákiai magyar néprajzi kutatás és a komáromi Etnológiai Köz-
pont. Acta Ethnologica Danubiana 1, 139–144. p.

Liszka József (1999b): Wolfgang Kaschuba: Einführung in die Europäische Ethnologie. Fó-
rum Társadalomtudományi Szemle 1/2, 171–175. p.

Liszka József (2000): A szlovákiai magyar néprajzi tudományosságtól az európai etnológiáig.
In Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón. A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10–12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai. Cseri Miklós–Kósa László–T. Bereczki Ibolya. Szentendre: Magyar Néprajzi Társaság–Szabadtéri Nép- rajzi Múzeum, 51–58. p.

Liszka József (2001a): Szlovákiai magyar néprajz és/vagy európai etnológia? In Ezredfordu- ló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferen- cia előadásai. Tóth Károly szerk. Dunaszerdahely: Lilium Aurum Kiadó, 38–44. p.
/Nostra Tempora 3./

Liszka József(2001b): Etnologický výskum Maďarov na Slovensku. Výsledky a perspektívy na prelome tisícročia. Etnologické rozpravy 2001/1, 130–132. p.

Liszka József (2002a): Institut für Sozialwissenschaft „Forum” – Forschungszentrum für Europäische Ethnologie. Hessische Blätter für Volks- und Kulturforschung 37/38, 130–134. p.

Liszka József (2002b): Szakrális Kisemlék Archívum. A szabadtéri szakrális kisemlékek do- kumentálása a Fórum Társadalomtudományi Intézet komáromi Etnológiai Központ- jában. Gömörország 3/3, 38–41. p.

Liszka József (2002c): Archiv für sakrale Kleindenkmäler in Komorn. Szakrális Kisemlék Ar- chívum Komáromban. Archív drobných sakrálnych pamiatok v Komárne. Acta Eth- nologica Danubiana 4, 75–80. p.

Liszka József (2003): Archív drobných sakrálnych pamiatok – Dokumentácia drobných sak- rálnych pamiatok vo Výskumnom centre európskej etnológie v Komárne. Slovenský národopis 51, 515–523. p.

Liszka József (2005): Bezárkózás a nemzeti hagyományba, avagy lesz-e szemléletváltás a szlo- vákiai magyar néprajzban? Fórum Társadalomtudományi Szemle 7/1, 139–142. p.

Liszka József (2007): „Na slávu Božiu…“ Archív malých sakrálnych pamiatok. Enviromaga- zín 12/1, 18–19, 21. p.

Liszka József (2012): A közép-európai folklorisztika időszerű kérdései. Eruditio–Educatio 7/4, 137–138. p.
Vataščin Péter (2017): Mindennapi vallásosság tegnap és ma. Új Szó 70/265, (2017. november 18.), 15. p.

Vataščin Péter (2019): Államok és népek sorsát meghatározó határok. Új Szó 72/221, (2019. szeptember 26.), 4. p.