Sample Text

Tanulmányok

120 találat

2018

Gondolatok napjaink folklorisztikai kutatásainak időszerű kérdéseiről – Szlovák kutatások nemzetközi kontextusban

Bevezetés: folklorisztika és etnológia Jelen írásom célja közreadni néhány gondolatot a kortárs szlovák folklorisztikai kutatások helyzetéről. Folklorisztika alatt olyan tudományágat értek, amelynek tárgya a hagyományos népi kultúra és korunk mindennapi kultúrája művészi (szöveges, zenei, tánc és dramatikus) jelenségeinek vizsgálata. Jelentős mértékben leegyszerűsített meghatározás ez, amelyet gyakorlati okokból használok munkadefinícióként ezen dolgozat céljaira. Ez az értekezés kapcsolódik egy, az etnológiai és…Olvasd tovább →

12 Már, 2019
2018

Égből pottyant történetek – Az UFO-kultúra narratív síkú elemzése

„A földönkívüliek földünkön történő megjelenése a mai napig is izgatja a hívőket és hitetleneket egyaránt. Ha egy természeti jelenséget megmagyarázni nem tudnak vagy a képzeletet felülmúló alkotást látnak, akkor többnyire a földönkívüliek alkotását látják az észlelt jelenségben, vagy a tudás forrását abban jelölik meg.” (Torgyán 2006, 477) „A szovjet tudomány kozmikus viszonylatú problémafelvetéseinek tárgyi alapja a fejlett rakétatechnika. De nemcsak…Olvasd tovább →

12 Már, 2019
2018

„A teológus tragédiája” – A balszerencse magyarázata a szlovák népi elbeszélésekben

Bevezetés „Milyen vallású?” – a vallásos ember számára egyszerű ez a kérdés. A nagy világvallásokhoz tartozók egyértelmű választ adnak: keresztény, muzulmán, buddhista vagyok… A hit és a vallási különbségek meghatározásának alapja a doktrína és a rituálé, tehát a szent szövegekre épülő vallási tradíció. A hívők egysége azonban csak látszólagos. Legyen bár a vallási doktrína bármennyire pontos és részletes, mindig akadnak…Olvasd tovább →

12 Már, 2019
2018

Szentek a sarokban

1. Bevezetés A valláselméleti szakirodalom Emil Durkheim óta szakadatlanul gazdagodik és sokféle irányzatot fog át. Elég, ha az etnológiai, a fenomenológiai, szociológiai, hermeneutikai irányzatokra, illetve a nagy történeti vallások kutatásaira utalok. Valamennyi megközelítés megegyezik abban, hogy nincs vallás a „szentség” feltételezése nélkül. A szentség azonban a társadalomban élő ember számára a hagyományok által (is) megszervezett és irányított percepció révén tapasztalható…Olvasd tovább →

12 Már, 2019
2018

A templomtér identitást jelző elemei – Szakrális és profán népi textíliák nyugat-bácskai templomokban

Az archaikus népi imádságokban megjelenő apotropeikus motívumok közé soroljuk azokat a bibliai fogalmakat/lényeket, illetve a szenteket, megszentelt dolgokat, akik, amelyek segítségünkre lehetnek az imamondás révén. Emlegetésükkel a jók, az oltalmat kieszközlők közbenjárásában bízunk: Ablakomon Mária, Ajtómon Szent Benedek, Jöjj be, jöjj be, Szent Péter, Szent Pál, Házamban van szent oltár, Szent oltáron szent abrosz, Az alatt van három őrző angyalom,…Olvasd tovább →

12 Már, 2019
2018

Kistáji zarándoklatok a Váci egyházmegyéhez tartozó Galga mentén

„S mert vándor vagy, minden nap tovább kell menned az úton, mely egyetlen célod, tehát lelked és a lelkedben elrejtett isteni tartalom megismerése felé vezet. Nem könnyű ez. (…) Vándor vagy és minden nap tovább kell menned. Nem tudhatod, hogy meddig élsz, s egyáltalán lesz-e időd, eljutni utad végcéljához, lelked és az isteni megismeréséhez? Ezért menj minden nap tovább, sebes…Olvasd tovább →

12 Már, 2019
2018

Egy plébánia két ország határán – Velkenye hivatalos és népi vallásosságának néhány jellemzője

Tanulmányomban arra vállalkozom, hogy azonosítsam a ma alig több mint 300 fős település, Velkenye (Vlkyňa) plébániává válása mögötti erővonalakat, közösségi szándékokat és történelmi fordulatokat. A néprajzi irodalom Velkenyét barkó településként ismeri. (Paládi-Kovács 1982, 12; Veres 1999, 331) A vallásos népélet és az egyházi hovatartozás tekintetében is meghatározó, hogy a falu hosszú ideig az esztergomi érsek birtoka volt. (B. Kovács 1997,…Olvasd tovább →

12 Már, 2019
2018

A dunántúli szlovákok lakta települések népi vallásosságának jellemző jegyei

A terep tömör jellemzése; az alapvető szakirodalom áttekintése A 18. században, a török kiűzése utáni belső migráció során zömében római katolikus vallású szlovákok települtek le a Dunántúlon. A térség azon települései, amelyekben még napjainkban is őrzik a hagyományos szlovák kultúra bizonyos elemeit, a népi vallásosságot illetően kisebb, viszonylag kompakt egységet alkotnak, közigazgatási szempontból azonban (jóllehet a megyehatárok történelmileg változtak) három,…Olvasd tovább →

12 Már, 2019
2018

Az 1945-ös háborúvég traumája és a népi vallásosság – A Csehországból kitelepített németek hiedelemképzeteiről

A háborús tematikát rendesen a katonai történetírás szemszögéből szokták vizsgálni. A kultúrtörténeti megközelítés általában a háttérbe szorul, noha a problémakörre már 1915-ben és 1945 után is reagált az etnológia bizonyos, az eseményekhez kapcsolódó mágikus eljárások vizsgálatával. A napi tragédiák az embereket arra ösztönözték, hogy a természetfölötti világba meneküljenek, különféle mágikus eljárosokkal, eszközökkel (votív tárgyak, talizmánok) ott keressenek védelmet, segítséget. Ez a tendencia a második világháborút kísérő kataklizma során is…Olvasd tovább →

12 Már, 2019
2017

Magyar néprajz – magyar nemzetrajz?

Nem egyszerű meghatározni vagy értékelni egyik fogalmat sem. Ezért is legelőbb néhány tájékoztató megjegyzést ajánlatos tenni. Ezekben az alapfogalmakat mutatjuk be, majd némi tudománytörténetet adunk. (1) A magyar „néprajz” szó az utóbbi több mint másfél évszázadban közismert, ma is „archiszéma” – központi terminus. Tartalmilag legközelebb áll a német Volkskunde hagyományos fogalmához, német nyelvű magyar publikációkban régen is, ma is ilyen…Olvasd tovább →

15 okt, 2018