Az 1945-ös háborúvég traumája és a népi vallásosság – A Csehországból kitelepÃtett németek hiedelemképzeteirÅ‘l
A háborús tematikát rendesen a katonai történetÃrás szemszögébÅ‘l szokták vizsgálni. A kultúrtörténeti megközelÃtés általában a háttérbe szorul, noha a problémakörre már 1915-ben és 1945 után is reagált az etnológia bizonyos, az eseményekhez kapcsolódó mágikus eljárások... BÅ‘vebben
A dunántúli szlovákok lakta települések népi vallásosságának jellemző jegyei
A terep tömör jellemzése; az alapvető szakirodalom áttekintése A 18. században, a török kiűzése utáni belső migráció során zömében római katolikus vallású szlovákok települtek le a Dunántúlon. A térség azon... Bővebben
Egy plébánia két ország határán – Velkenye hivatalos és népi vallásosságának néhány jellemzÅ‘je
Tanulmányomban arra vállalkozom, hogy azonosÃtsam a ma alig több mint 300 fÅ‘s település, Velkenye (Vlkyňa) plébániává válása mögötti erÅ‘vonalakat, közösségi szándékokat és történelmi fordulatokat. A néprajzi irodalom Velkenyét barkó településként... BÅ‘vebben
Kistáji zarándoklatok a Váci egyházmegyéhez tartozó Galga mentén
„S mert vándor vagy, minden nap tovább kell menned az úton, mely egyetlen célod, tehát lelked és a lelkedben elrejtett isteni tartalom megismerése felé vezet. Nem könnyű ez. (…) Vándor... Bővebben
A templomtér identitást jelzÅ‘ elemei – Szakrális és profán népi textÃliák nyugat-bácskai templomokban
Az archaikus népi imádságokban megjelenÅ‘ apotropeikus motÃvumok közé soroljuk azokat a bibliai fogalmakat/lényeket, illetve a szenteket, megszentelt dolgokat, akik, amelyek segÃtségünkre lehetnek az imamondás révén. Emlegetésükkel a jók, az oltalmat... BÅ‘vebben
Szentek a sarokban
1. Bevezetés A valláselméleti szakirodalom Emil Durkheim óta szakadatlanul gazdagodik és sokféle irányzatot fog át. Elég, ha az etnológiai, a fenomenológiai, szociológiai, hermeneutikai irányzatokra, illetve a nagy történeti vallások kutatásaira... Bővebben