Andruška, Peter szerk.: Nemzeti kultúrák területei

A tanulmánykötet bemutatása előtt nézzük meg a hozzá kapcsolódó intézményrendszert.  A nyitrai Konstantin Egyetemen a közelmúltban Közép-európai Tanulmányok Kara, vagy ahogyan a diákok körében ismert: magyar kar létesült. E fakultáson az egyetem bölcsészettudományi karának kulturológia tanszékéből is kivált tanárai megalapították a Nemzeti és Nemzetiségi Kultúrák Intézetét (Ústav národných a národnostných kultúr), amely Zošity Ústavu národných a národnostných kultúr [a Nemzeti és Nemzetiségi Kultúrák Intézetének Füzetei] címen könyvsorozatot jelentet meg. A most szóban forgó, harmadikként megjelent darab szerzői javarészt szlovákiai bölcsészettudományi karok, illetve a Konstantin Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának, a Nemzeti és Nemzetiségi Kultúrák Intézetének munkatársai.

Helena Pataiová Kultúra – érték – műveltség c. tanulmányában a nevelés, műveltség kérdéskörét, a családot, mint a kultúra egyik fontos részét elemzi, miközben a modernkor veszélyeire is felhívja a figyelmet. Peter Andruška a Magyarországon, Romániában és a volt Jugoszlávia területén élő szlovák költők, írók életműveivel foglalkozik elsősorban, de a szlovákiai nemzetiségi irodalmak tárgyköréből is publikált. Szerkesztői tevékenysége mellett irodalmi művek sorozata kapcsolódik a személyéhez. Jelen kötetben a szerző egy vajdasági szlovák költő, Bohuš Paľo (1921–1997) életművét tárgyalja. Viera Žemberová a szlovák-ukrán kulturális, elsősorban irodalmi kapcsolatokat taglalja, megvizsgálva a szláv kölcsönösség eszméjének a megszületését is. Ondrej Mészáros az egykori felvidéki evangélikus felsőoktatásban megjelenő filozófia fejlődéstendenciáit mutatja be. Zuzana Vargová egy szlovák (Ján Francisci), magyar (Tompa Mihály) és egy német (Friedrich Hölderlin) romantikus költő által használt motívumokat vetetett össze. Hushegyi Gábor a magyar művészeti kritikára, különösen a Csehszlovákia megalakulása utáni időszakra összpontosít. Szabó Zsuzsanna A tinédzser kultúra sajátosságai című dolgozata a fiatalok különböző szokásaihoz közöl adalékokat. Presinszky Károly Kódváltási sajátosságok szlovák-magyar kétnyelvű magánlevelekben című dolgozata egy kétnyelvű egyén nyelvhasználatával foglalkozik. A szerző a szlovák anyanyelvű adatközlő magyar nyelvi kompetenciájára kereste a választ. Liszka József magyar–szlovák–cseh kapcsolatokból származó folklór vándormotívumokkal foglalkozik tanulmányában. Megállapítja, hogy a cseh Rudolf Pokorný  (1853–1887) cigány vicc-, illetve anekdotagyűjteményének jelentős része megegyezik a magyar nyelvű, Hegedűs Lajos (1831–1883) által kiadott cigány anekdotagyűjtemény egyes darabjaival. Eva Denciová tanulmányában az andragógia kulturális távlataira. Renáta Havlíková a könyvtári szolgáltatásoknak az információs technológiákból származó fejlődésére mutat rá. Mária Šuňová az utasforgalom geográfiájának és a regionális geográfiának a kapcsolatait vizsgálja. Pataiová, Szabó és Presinszky dolgozata magyar nyelven (szlovák összefoglalóval), a többi szlovákul (magyar rezümével) olvasható.
A tanulmánykötetben megjelent dolgozatok a szóban forgó intézmény által 2004. szeptember 22-én megrendezett nemzetközi tanácskozáson hangzottak el először (Kultúra – priestor interdisciplinárneho myslenia / A kultúra, mint az interdiszciplináris gondolkodás tere), s ebből is kifolyólag jelentős részük interetnikus kapcsolatokat is taglal, miközben a különféle tárgykörből származó írások kötetbe foglalva a kultúra fogalma mögött rejlő összetettséget is érzékeltetik.