Magyar Néprajzi Fórum

(Kolozsvár, 2005. április 28–30.)

A Magyar Néprajzi Társaság és a romániai Kriza János Néprajzi Társaság közösen rendezte meg Kolozsváron a Magyar Néprajzi Fórum elnevezésű tanácskozását. A meghívottak a Magyar Néprajzi Társaság és a határon túli magyar néprajzi társaságok, intézmények vezető tisztségviselői, meghatározó személyiségei, a magyarországi és a romániai magyar egyetemi néprajzi képzés irányítói voltak. A szlovákiai magyar néprajztudományt Liszka József, a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának igazgatója és Pusko Gábor, a tornaljai Kulturális Antropológiai Műhely elnöke képviselték.
A Magyar Néprajzi Fórum célja a magyarországi és határon túli néprajzi kutatások legutóbbi évtizedben elért eredményeinek számbavétele, az egyetemi néprajzi képzés rendszerének áttekintése, a múzeumi gyűjtés és anyagfeltárás lehetőségeinek megvitatása, közös tudományos tanácskozások, kiadványok előkészítése és az együttműködés új formáinak kidolgozása volt. A tanácskozás a szervezők reményei szerint megerősíteni volt hivatott a magyarországi és a határon túli néprajzi társaságok, intézmények együttműködését. Ugyanakkor reményüket fejezték ki, hogy a tanácskozás előkészíti középtávú programok kidolgozását az EU keretein belüli közös néprajzi kutatásokra, tudományos publikációk és múzeumi kiállítások megvalósítására, az egyetemi néprajzi képzés közös fejlesztésére.
A tanácskozás első napján a Kriza János Néprajzi Társaság mutatkozott be illetve tagjai mutatták be legújabb könyveiket. Este baráti találkozóra került sor a Kriza Társaság és a Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatóival és hallgatóival. A következő nap délelőttjén a Babes-Bolyai Egyetem helyiségeiben a magyarországi és romániai egyetemek néprajzi és kulturális antropológiai tanszékeinek vezetői vázolták az intézményükben folyó munkát. Az itt elhangzott beszámolókra a kettősség volt jellemző: egyrészt igen lehangoló helyzetképpel ismerkedhetett meg a hallgatóság – már ami az oktatási intézményeknek juttatott pénzügyi támogatásokat illeti –, másrészt mindezek ellenére figyelmet érdemlő oktatási és tudományos eredményekről is hallhattak tájékoztatót a jelenlévők. Délután az egyes tudományos intézmények és kiadványaik bemutatására került sor, a szlovákiai magyar néprajz jelenlegi helyzetét Liszka József ismertette. A délutáni ülésszakot követő beszélgetésnek máris voltak kézzelfogható eredményei is: Cseri Miklós, a Szentendrei Szabadtéri Múzeum igazgatója és Fejős Zoltán, a budapesti Magyar Néprajzi Múzeum főigazgatója felajánlották a romániai magyar néprajz szakos hallgatóknak az általuk vezetett intézményekben a kötelező múzeumi gyakorlat abszolválásának lehetőségét. (Szlovákiában magyar nyelvű néprajzi oktatás jelenleg nem folyik, de amint arra beszámolójában Liszka József is utalt, ennek létrehozására már történtek lépések mind Nyitrán, mind Komáromban.) Szombaton, az elutazást megelőzően a vendégek látogatást tettek az 1925-ben alapított és példásan felújított kolozsvári szabadtéri néprajzi múzeumban. A következő, Magyarország jelenlegi határain túl megrendezésre kerülő Magyar Néprajzi Fórumnak az előzetes megegyezések szerint Komárom ad otthont, ami valahol a honi magyar néprajztudomány – ha érdemes egyáltalán az egyetemes magyar tudományosságot ilyen szempontok alapján felosztani – eredményeinek elismerését is sejteti.

Pusko Gábor