Barna Gábor: Egy szent raktár. Tárgyak, szimbólumok, kommunikáció.
A Sacred Depot. Objekts, Symbols, Communication. Szeged: Néprajzi Tanszék 2003, 81 p., ill. /Devotio Hungarorum 10./ ISSN 1218 7003; ISBN 963 42 404 8
Hans Dünninger a Jahrbuch für Volkskunde 1978-as évfolyamának egy rövid cikkében, Lenz Kriss-Rettenbeck egy korábbi megfigyelését továbbfinomítva vezette be a „Deponia pia” (szent raktár) fogalmát. A hívők az olyan szakrális tárgyaikat (szentképek, szentek kis szobrai, szenteltvíztartók stb.), amelyeket a lakásban már újabbakkal, modernebbekkel kívánnak felváltani, esetleg elhunyt szülőktől, nagyszülőktől származnak, kegyeletből nem dobják a szemétbe, hanem valamilyen szent helyen, általában félreeső, kevésbé látogatott kápolnákban helyeznek el. Nem fogadalmi tárgyak ezek, nem az adott kápolna patrónusának viszik őket – hangsúlyozza Dünninger –, hanem mintegy méltó helyen, egyrészt az elhunyt rokonok iránti kegyeletből, másrészt a szakrális tárgy iránti tiszteletből elraktározzák. Ilyen kápolnákat, főleg temetői kápolnákat térségünkben is találni. Megítélésem szerint ugyanebbe a kategóriába tarozik az a jelenség, amikor (elsősorban temetői) nagykeresztek tövénél félig törött, a használatból szemmel láthatóan kiiktatott porcelán vagy gipsz szakrális szobrocskákat helyeznek el. A kegyelet ezeket sem tudta tulajdonosaikkal a szemétbe dobatni, a lakásban már nem volt rájuk szükség, ezért helyezték, kápolna hiányában, a kereszt tövénél kialakított kvázi szent raktárba.
A Szegedi Egyetem Néprajzi Tanszéke 1999-ben rendezte meg a 4. Nemzetközi Néprajzi Diákszemináriumot. Ezeknek a minden páratlan évben megvalósított rendezvényeknek a célja, hogy a résztvevő néprajz szakos egyetemi hallgatók (a magyarországiakon kívül finn, lengyel, skót, horvát, német résztvevői voltak) a rendelkezésre álló időben egy adott kiválasztott téma konkrét (elméleti és gyakorlati) feldolgozását végezzék el. Jelen eseten egy tápéi temetőkápolna, amely szent raktárnak minősíthető, teljes körû feldolgozását végezték el a szeminárium résztvevői. Az eredményhez Barna Gábor írt egy értékelő bevezető tanulmányt, amit Vukoszávlyev Zorán építészeti leírása követ. A kötet gerincét a kápolna teljes leltára adja, bőséges képanyaggal ellátva. Az egész anyag a magyar mellett angolul is olvasható a kötetben.