Corvisier, André: Tance smr­ti

Pra­ha: Volvox Glo­ba­tor 2002, 125 p. /Edice Vìdomí/ ISBN 80-7207-439-3

A ha­lál­tánc tí­pu­sú áb­rá­zo­lás a 15. szá­zad vé­gén és a 16. szá­zad ele­jén ter­jedt el Eu­ró­pá­ban, a ke­resz­tény ha­lál­fel­fo­gás il­luszt­rá­ci­ó­ja­ként. Ere­de­té­vel kap­cso­lat­ban má­ig tisz­tá­zat­lan, hogy a ha­lot­tak tán­ca, vagy pe­dig a ha­lál­tánc áb­rá­zo­lá­sok je­len­tek-e meg ko­ráb­ban. A ko­ra kö­zép­kor­ban pan­to­mim já­té­kok al­kal­má­val mu­tat­ták be, sok­szor ze­nés és szö­ve­ges kí­sé­ret­tel. Ké­sőbb ter­jed­nek el a fres­kó­kon a szak­rá­lis épít­mé­nye­ken, va­la­mint il­luszt­rá­ci­ó­ként is fel­tűn­nek. Az egyik leg­ko­ráb­bi ilyen áb­rá­zo­lás a Hei­del­berg­ben ta­lál­ha­tó Codex Palaticum Ger­man­icum­ban ma­radt fenn 1465-ből.
A ke­resz­tény ko­ra­be­li ha­lál­fel­fo­gá­sát tük­rö­ző ha­lál­tánc lé­nye­ge: mint ahogy az is­ten előtt is min­den­ki egy­for­mán meg­la­kol bű­ne­i­ért, a ha­lál is min­den­kit egy­for­mán el­ra­gad, te­kin­tet nél­kül ar­ra, mely tár­sa­dal­mi ré­teg­hez tar­to­zik. Te­hát tel­je­sen mint­egy, hogy sze­gény-e vagy gaz­dag. A ha­lál csont­váz ké­pé­ben je­le­nik meg, az el­huny­tat pe­dig még élet­ben áb­rá­zol­ják. (Auszt­ri­á­ban, a kar­in­ti­ai Met­nitz te­le­pü­lé­sen ta­lál­ha­tó fres­kón a ha­lál hi­e­rar­chi­kus sor­rend­ben ra­gad­ja el az élő­ket, a 25 kép­ből ál­ló áb­rá­zo­lás a csá­szár­ral in­dul, majd a kü­lön­fé­le tár­sa­dal­mi ré­te­gek kép­vi­se­lő­in ke­resz­tül a leg­sze­gé­nyeb­bel és leg­sze­ren­csét­le­neb­bel, a nyo­mo­rék­kal zá­rul a sor.) Az áb­rá­zo­lá­sok egy ré­szé­hez szö­veg is kap­cso­ló­dik, az előbb em­lí­tett met­nitz­i­hez pél­dá­ul an­­nyi, ahány em­bert a ha­lál ma­gá­val ra­gad.
A pá­ri­zsi Sor­bonne egye­tem pro­fes­­szo­rá­nak 2001-ben meg­je­lent, s 2002-ben cseh nyel­ven is ki­adott kö­te­té­ben a ha­lál­tánc­cal kap­cso­la­tos ed­di­gi ku­ta­tá­si ered­mé­nyek ös­­szeg­zé­sét ta­lál­juk. A hat fe­je­zet­re (1. A ha­lál­tánc gyö­ke­rei, 2. Pes­tis és ha­lál, 3. A „holt­tes­tek in­vá­zi­ó­já­nak” mű­vé­szi ki­fe­je­zé­se, 4. Ha­lál­tánc egy újabb kor­ban, 5. A ha­lál­tánc to­váb­bi sor­sa, 6. A ha­lál­tánc, mint a tár­sa­da­lom áb­rá­zo­lá­sa) és eze­ken be­lül több al­fe­je­zet­re ta­go­ló­dó mun­ka kön­­nyű el­iga­zo­dást nyújt mind a szak­em­be­rek, mint pe­dig a té­ma iránt ér­dek­lő­dő la­i­ku­sok szá­má­ra. A kö­tet­ben tér­kép, bib­li­og­rá­fi­ai út­mu­ta­tó, név- és hely­név­mu­ta­tó, va­la­mint szá­mos il­luszt­rá­ció, s a ha­lál­tánc-áb­rá­zo­lá­sok el­ter­je­dé­sét szem­lél­te­tő 2 rész­le­tes tér­kép is sze­re­pel. Ez utób­bi alap­ján ki­de­rül, hogy a leg­több ilyen áb­rá­zo­lás tő­lünk nyu­ga­tabb­ra: Né­met­or­szág­ban, Auszt­ri­á­ban, Svájc­ba, Fran­cia­or­szág­ban, Nagy Bri­tan­ni­á­ban, Olasz­or­szág­ban, va­la­mint Dá­ni­á­ban ta­lál­ha­tó. Len­gyel­or­szág­ban ket­tő, egy-­e­gy pe­dig Cseh­or­szág­ban, Finn­or­szág­ban, Észt­or­szág­ban, Svéd­or­szág­ban, Spa­nyol­or­szág­ban, Por­tu­gá­li­á­ban, Cseh­or­szág­ban, Szlo­vé­ni­á­ban és Hor­vát­or­szág­ban, va­la­mint Bra­zí­li­á­ban lát­ha­tó.