kedd, szeptember 21, 2021

Dan­ter Iza­bel­la szerk: Musaeum Hun­gar­icum 1. A Musaeum Hun­gar­icum. A szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság tár­gyi em­lé­kei és ezek mú­ze­u­mi do­ku­men­tá­ci­ó­ja cí­mű kon­fe­ren­cia ta­nul­mány­kö­te­te

Bol­dog­fa: Mátyus­föl­di Muze­oló­giai Tár­sa­ság 2006, 143. p. ISBN 80-969558-4-5; Dan­terová, Izabela zost.: Musaeum Hun­gar­icum 1. Zborník príspevkov kon­fer­en­cie Musaeum Hun­gar­icum. Hmot­né pami­atky maïarského et­ni­ka na Sloven­sku a ich múze­jná doku­men­tá­ci­a. Bol­dog: Muze­o­log­icá spoloènos na Matúšovej zemi 2006, 141. p. ISBN 80-969558-3-7
Lisz­ka Jó­zsef

A szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok anya­gi kul­tú­rá­já­nak do­ku­men­tá­lá­sá­ra sza­ko­so­dott köz­pon­ti mú­ze­um gon­do­la­ta egy­idős a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság­gal. Meg­va­ló­su­lá­sá­ra még­is bő nyolc év­ti­ze­det kel­lett vár­ni. Ar­ra pe­dig, hogy a köz­pon­ti és vi­dé­ki, ma­gyar jel­le­gű gyűj­te­mé­nyek­kel is ren­del­ke­ző mú­ze­u­mok kö­zött ér­de­mi együtt­mű­kö­dés is ki­ala­kul­jon, még töb­bet. Azt, hogy ez má­ra még­is meg­va­ló­sult, Dan­ter Iza­bel­lá­nak kö­szön­he­tő, aki a Mátyus­föl­di Muze­oló­giai Tár­sa­ság fe­dő­szer­ve­zet ár­nyé­ká­ban egész Szlo­vá­ki­á­ra ki­ter­je­dő ko­or­di­ná­ci­ós te­vé­keny­sé­get fejt ki. A mód­szer­ta­ni prob­lé­má­kat, ku­ta­tá­si és do­ku­men­tá­ci­ós ered­mé­nye­ket a 2003 óta éven­te meg­ren­de­zés­re ke­rü­lő kon­fe­ren­ci­á­kon vi­tat­ják meg az érin­tett szak­em­be­rek (ezek­nek a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet somor­jai szék­há­za ad rend­sze­re­sen ott­hont). Lét­re­hoz­ták a Szlo­vá­ki­ai Ma­gyar Mú­ze­u­mi Kol­lé­gi­u­mot is, amely min­den bi­zon­­nyal hat­ha­tó­san hoz­zá­já­rul az ola­jo­zott együtt­mű­kö­dés meg­va­ló­su­lá­sá­hoz. Az el­ső há­rom ta­nács­ko­zás anya­ga má­ra egy kö­tet­ben hoz­zá­fér­he­tő. Vé­gig­bön­gé­szé­sük­kel az ol­va­só ké­pet kap­hat ar­ról a mun­ká­ról, ami a dél-szlo­vá­ki­ai mú­ze­u­mok­ban a ré­gé­szet, a tör­té­net­tu­do­mány, a nép­rajz, a mű­vé­szet­tör­té­net stb. te­rü­le­tén zaj­lik. El­mé­le­ti kér­dé­sek­kel ke­vés­sé fog­lal­koz­tak ezek a kon­fe­ren­ci­ák. Gauc­sík Ist­ván el­mé­le­ti prob­lé­má­kat is fel­ve­tő esz­me­fut­ta­tá­sa az egyet­len ki­vé­tel (Ada­lé­kok a szlo­vá­ki­ai ma­gyar tör­té­ne­ti muze­oló­gia kér­dé­se­i­nek vizs­gá­la­tá­hoz). Sok­szor som­má­san le­egy­sze­rű­sí­tő ki­je­len­té­sei (lásd pél­dá­ul a Patoèka-idézetet, a szlo­vá­ki­ai ma­gyar mú­ze­um­ügy előz­mé­nye­i­nek kur­tán-fur­csán tör­té­nő „el­in­té­zé­sét”) úgy tű­nik, nem moz­gó­sí­tot­tak el­len­ér­ve­ket, nem ge­ne­rál­tak a va­ló­sá­got job­ban ár­nya­ló hoz­zá­szó­lá­so­kat (leg­alább­is ezek­nek a most szó­ban for­gó kö­tet­ben nyo­ma ninc­s). Úgy gon­do­lom pe­dig, hogy töb­bek kö­zött ez is, te­hát az élénk vi­ta is fel­ada­ta len­ne/le­het­ne egy ilyen, éves rend­sze­res­ség­gel ös­­sze­jö­vő tár­sa­ság­nak. Mint ahogy azt is tisz­táz­ni kel­le­ne (fő­leg nép­raj­zi ös­­sze­füg­gé­sek­ben), hogy mit is ért­sünk a „ma­gyar­ság tár­gyi em­lé­kei” bűvszó alat­t. Amo­lyan há­lyog­ko­vács­ként min­den­ki „ér­zi” ugyan, hogy mi­ről van szó, de még­is­csak de­fi­ni­ál­ni kel­le­ne, me­lyik tár­gyi anyag­ról be­szé­lünk. Ar­ról, amit egy adott ma­gyar kö­zös­ség, egy adott idő­ben, füg­get­le­nül elő­ál­lí­tá­si he­lyé­től hasz­nált? Ar­ról, amit egy adot­t, a mai Szlo­vá­kia te­rül­tén élt ma­gyar mes­ter, vagy mű­hely elő­ál­lí­tott, s azt bár­hol a vi­lág­ban hasz­nál­tak? Mind­ket­tő? Egy Julius Me­inl-fé­le 20. szá­zad ele­ji ká­vés­do­boz va­jon te­kin­te­tő-e ilyen­nek? Egy deres­ki fa­ze­kas ál­tal ké­szí­tett, majd va­la­me­lyik szlo­vák fa­lu­ban ér­té­ke­sí­tett la­ko­dal­mas fa­zék te­kint­he­tő-e ilyen­nek? Sza­bó Kin­ga érin­ti a kér­dést a kép­ző­mű­vé­szet kap­csán, ér­zé­sem sze­rint le­egy­sze­rű­sít­ve, de leg­alább rá­mu­tat a prob­lé­má­ra. A jö­vő­ben, ha foly­ta­tód­nak ezek a ta­nács­ko­zá­sok (s már mi­ért ne foly­ta­tód­ná­nak?!), úgy gon­do­lom, min­den­kép­pen sort kel­le­ne ke­rí­te­ni ilyen és ha­son­ló kér­dé­sek meg­vi­ta­tá­sá­ra. De foly­tas­suk még a sort! Ho­gyan ér­té­kel­jük azt az em­lék­anya­got, amit a Szlo­vá­ki­á­ból a má­so­dik vi­lág­há­bo­rú után Ma­gyar­or­szág­ra te­le­pí­tet­tek vit­tek ma­guk­kal? Te­kint­he­tő-e az még a „mi­énk­nek”? Sze­mér­me­sen el szok­tuk hall­gat­ni, de fel kell ten­ni a kér­dést: ho­gyan vi­szo­nyul­junk ah­hoz a ten­den­ci­á­hoz, ami­nek nyo­mán ma­gyar­or­szá­gi kol­lé­gák egy­re rend­sze­re­seb­ben és in­ten­zí­veb­ben Ma­gyar­or­szág­ra „men­tik át” a szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok tár­gyi ha­gya­té­kát? Ezt nem kel­le­ne leg­alább szám­ba ven­ni? Ugyan­ez el­mond­ha­tó a „szlo­vák” mú­ze­u­mok gyűj­te­mé­nye­i­ben nyil­ván­va­ló­an fel­lel­he­tő ma­gyar anyag vo­nat­ko­zá­sá­ban is (itt per­sze is­mét fel­ve­tő­dik a kér­dés: mit te­kint­sünk ma­gyar anyag­nak). És per­sze a kér­dé­se­ket to­vább is sza­poríthat­nánk…
Az em­lí­tett há­rom kon­fe­ren­ci­án el­hang­zott anyag most két, íz­lé­ses kö­tet­ben lá­tott nap­vi­lá­got. Az egyik ma­gya­rul (an­gol re­zü­mék­kel), a má­sik szlo­vá­kul (szin­tén, ugyan­azok­kal az an­gol re­zü­mék­kel) ad­ja köz­re tár­gyát. Ez rend­ben is len­ne, s szá­mom­ra leg­fel­jebb az okoz né­mi gon­dot, hogy mind­két kö­tet, bár­mi­fé­le meg­kü­lön­böz­te­tő jel­zés nél­kül a Musaeum Hun­gar­icum 1. so­ro­zat­cí­met vi­se­li. A bib­li­og­rá­fi­ai fel­dol­go­zás, szá­mon­tar­tás szem­pont­já­ból ta­lán sze­ren­csé­sebb lett vol­na, ha a ki­adó va­la­mi­lyen mó­don meg­kü­lön­böz­te­ti egy­más­tól a két mu­tá­ci­ót, vagy leg­alább az elő­szó­ban tör­té­nik ar­ra uta­lás, hogy ugyan­ilyen cí­men lé­te­zik egy má­sik, más­nyel­vű ki­ad­vány is.
Min­dent ös­­sze­vet­ve, iga­zán örül­he­tünk Dan­ter Iza­bel­la ki­tar­tó ko­nok­sá­gá­nak. Szük­ség van ezek­re a fó­ru­mok­ra, s kí­ván­juk, hogy foly­ta­tód­jon a meg­kez­dett mun­ka: mind a ta­nács­ko­zá­sok, mind az ott el­hang­zot­tak nyom­ta­tott for­má­ban tör­té­nő meg­je­len­te­té­se te­rén!