Ohler, Nor­bert: Nábožen­ské poutě ve stře­dověku a novověku

Pra­ha: Vyšehrad 2002, 229 p., ill. ISBN 80-7021-510-0

A freibur­gi egye­tem tör­té­nész­pro­fes­­szo­ra köny­ve (Pilgerstab und Jakob­muschel. Wall­fahren in Mit­te­lal­ter und Neuzeit. Düs­sel­dorf–Zü­rich: Artemis & Win­kler Ver­lag) 2000-ben je­lent meg né­me­tül. Ez vol­ta­kép­pen (bár el­ső ki­adás­ként van fel­tün­tet­ve) a szer­ző egy ko­ráb­bi mun­ká­já­nak (Pilgerfahrt im Mit­te­lal­ter. Freiburg 1994) új cím­mel el­lá­tott, s (fő­leg új­ko­ri ada­tok­kal) bő­ví­tett vál­to­za­ta. Vi­szony­lag gyor­san, Vla­di­mír Marek tol­má­cso­lá­sá­ban ma már a cse­hül ol­va­sók­nak is a ren­del­ke­zé­sé­re áll a mun­ka (csak zá­ró­jel­ben jegy­zem meg, hogy a szer­ző töb­bi fon­tos mun­ká­ja – pél­dá­ul a kö­zép­ko­ri uta­zá­sok­ról szó­ló, vagy a kö­zép­ko­ri jár­vá­nyo­kat, ha­lá­lo­zá­si szo­ká­so­kat be­mu­ta­tó – is ol­vas­ha­tó cse­hül).
A szer­ző eb­ben a mun­ká­já­ban a nyu­ga­ti ke­resz­tény­ség bú­csú­já­rá­sa­i­nak tör­té­ne­tét mu­tat­ja be, a mű­ve­lő­dés­tör­té­net mo­dern szem­pont­jai sze­rint. S mi­vel Ohler a kö­zép­ko­ri uta­zá­sok szak­ér­tő­jé­nek szá­mít, a könyv ge­rin­cét is a bú­csú­já­rás, a za­rán­dok­lat, mint uta­zás be­mu­ta­tá­sa ké­pe­zi. Mon­da­ni­va­ló­ját tíz fe­je­zet­re ta­gol­ta, s eb­ből az el­ső ket­tő a ki­fe­je­zet­ten tör­té­net­tu­do­má­nyi jel­le­gű, míg a töb­bi in­kább kul­túr­tör­té­ne­ti­nek mond­ha­tó. A tör­té­ne­ti hát­tér meg­raj­zo­lá­sa után (ami­ben hang­sú­lyoz­za a vi­szony­lag ré­gi eu­ró­pai ke­res­ke­del­mi út­há­ló­zat fon­tos­sá­gát a za­rán­dok­la­tok szem­pont­já­ból) a kö­zép­ko­ri és új­ko­ri eu­ró­pai bú­csú­já­rás­ok tör­té­ne­ti­leg is vál­to­zó cél­pont­ja­it mu­tat­ja be. Ezt kö­ve­tő­en ma­gu­kat a bú­csú­já­ró­kat, za­rán­do­ko­kat, majd a zarán­dola­tok mo­ti­vá­ci­ót, ki­vál­tó oka­it ve­szi szám­ba. A bú­csú­já­rás­ra tör­té­nő elő­ké­szü­le­tek­nek is kü­lön fe­je­ze­tet szen­tel, majd az utat, an­nak ne­héz­sé­ge­it, ve­szé­lye­it ecse­te­li, olyan ézék­letességgel, mint­ha ma­ga is ré­sze­se lett vol­na a ko­ra­be­li za­rán­dok­la­tok­nak. A bú­csú­já­ró he­lyek el­szál­lá­so­lá­si le­he­tő­sé­ge­i­ről szól a kö­vet­ke­zők­ben, amit a bú­csú­já­rás cél­pont­ja­ként meg­je­löl­he­tő kegy­kép­nél va­ló cse­lek­mé­nyek, vi­sel­ke­dés le­írá­sa kö­vet. A kö­te­tet egy ös­­szeg­ző, ki­te­kin­tő fe­je­zet zár­ja, il­let­ve füg­ge­lék­ként az ol­va­só se­gít­sé­gé­re van­nak még kro­no­ló­gi­ai táb­lá­za­tok, jegy­ze­tek és iro­da­lom, to­váb­bá név­mu­ta­tó. A ki­ad­ványt csak­nem fél­száz il­luszt­rá­ció te­szi tel­jes­sé.
A bú­csú­já­rás­ok, za­rán­dok­la­tok nép­raj­zá­nak, kul­túr­tör­té­net­ének könyv­tár­nyi a né­met iro­dal­ma. Ezek na­gyob­bik ré­sze azon­ban val­lá­si nép­raj­zi, val­lás­tör­té­ne­ti, li­tur­gia­tör­té­ne­ti stb. szem­pont­ból fog­lal­ko­zik tár­gyá­val. Ohler a za­rán­dok­lat mint uta­zás as­pek­tu­sá­ból kö­ze­lít hoz­zá, s már ezért gon­do­lat­éb­resz­tő. A bú­csú­já­rás­ok (el­sőd­le­ge­sen!) val­lá­si tar­tal­muk mel­lett uta­zá­sok, mai szó­val ki­rán­du­lá­sok vol­tak. Részt­ve­vői vi­lá­got lát­tak, más tá­ja­kat, más em­be­re­ket (szo­ká­so­kat, kul­tú­rá­kat) is­mer­tek meg. Ily mó­don a prob­le­ma­ti­ka, il­let­ve ma­ga a szóban­forgó könyv a né­pi kul­tú­ra ala­ku­lá­sa iránt ál­ta­lá­ban édek­lődők szá­má­ra is fon­tos és ta­nul­sá­gos le­het.