kedd, június 22, 2021

Bratislava: Ústav etnológie SAV 2004, 198 p. /Etnologické štúdie 11./ ISBN 80-969163-5-1

A szlo­vák nép­raj­zi gya­kor­lat­ban (ah­ogy a ma­gyar­ban sem) a val­lá­si je­len­sé­gek vizs­gá­la­ta nem ren­del­ke­zik kü­lö­nö­seb­ben mély gyö­ke­rek­kel. A má­so­dik vi­lág­há­bo­rú előt­ti, ön­ké­nye­sen most egy­nek te­kin­tett kor­szak­ban az ér­dek­lő­dés in­kább a ke­resz­tény­ség előt­ti, „po­gány” je­len­sé­gek fe­lé mu­ta­tott, a té­te­les val­lá­sok né­pi gya­kor­la­tát nem­igen re­giszt­rál­ta. A má­so­dik vi­lág­há­bo­rú utá­ni kom­mu­nis­ta be­ren­dez­ke­dés az­tán ide­o­ló­gi­ai szem­pont­ból nem ked­ve­zett az ef­fé­le (leg­alább­is ide­o­ló­gia­men­tes, tár­gyi­la­gos) vizs­gá­ló­dá­sok­nak, így a né­pi val­lá­sos­ság et­no­ló­gi­ai szem­pon­tú vizs­gá­la­ta csak 1989 után in­dul­ha­tott meg Szlo­vá­ki­á­ban. Zuzana Beòušková az egyi­ke azon szlo­vák nép­rajz­ku­ta­tók­nak, akik a rend­szer­vál­tás után azon­nal a val­lá­si je­len­sé­gek, azok­nak is in­kább tár­sa­dal­mi ve­tü­le­tei fe­lé for­dul­tak. A most be­mu­ta­tan­dó kö­te­té­ben a szer­ző a he­lyi kö­zös­sé­gek val­lá­sos­sá­gát és val­lá­sok köz­ti kap­cso­la­ta­it vizs­gál­ta az el­múlt jó más­fél év­ti­zed alatt (az 1990–2003 köz­ti idő­szak­ban) a Kár­pát-me­den­ce több, alap­ve­tő­en szlo­vá­kok lak­ta te­le­pü­lé­sén. Négy ku­ta­tó­pont Szlo­vá­kia te­rü­le­tén (Csataj, Rados­na, Ladomérvágása és Nagysal­ló), há­rom pe­dig Ma­gyar­or­szá­gon ta­lál­ha­tó (Csö­mör, Al­só Reg­méc és Rud­abányác­ska). Ezek­ről a kü­lön­bö­ző idő­pont­ok­ban vég­zett ku­ta­tá­sa­i­ról idő­ről-idő­re kü­lön ta­nul­má­nyok, anyag­köz­lé­se for­má­já­ban is be­szá­molt. Mos­ta­ni köny­vé­ben eze­ket ko­vá­csol­ta egy egy­ség­gé, el­mé­le­ti igé­nyű be­ve­ze­tő- il­let­ve záró­tanul­mányokkal is ke­re­tet ad­va ne­kik.  A szer­ző ki­in­du­lá­si hi­po­té­zi­se, hogy a val­lás több­val­lá­sú lo­ká­lis kö­zös­sé­gek­ben in­teg­rá­ló és dez­in­te­gráló sze­rep­pel is bír, mi­köz­ben mind­ket­tő, mint a kö­zös­sé­gi iden­ti­tás meg­nyil­vá­nu­lá­sai a po­li­ti­kai vál­to­zá­sok vagy tár­sa­dal­mi konf­lik­tu­sok idő­sza­ka­i­ban ak­ti­vi­zá­lód­nak. Ku­ta­tá­sai alá­tá­masz­ta­ni lát­sza­nak ezt az elő­fel­te­vést, no­ha a vizs­gá­ló­dá­sok szer­te­ága­zó és sok­ré­tű ered­mé­nyei még­is né­mi ké­tely­re is han­gol­ták a szer­zőt. A mun­ka zár­sza­vá­ban meg is fo­gal­maz­za eze­ket a to­váb­bi kér­dé­se­ket: Mi­lye­nek az et­no­ló­gia le­he­tő­sé­gei en­nek a sok­szí­nű­ség­nek a meg­ra­ga­dá­sá­ban és meg­fe­le­lő vég­kö­vet­kez­te­té­sek le­szű­ré­sé­ben? Ele­gen­dő-e hat ku­ta­tó­pont ál­ta­lá­nos ér­vé­nyű ta­nul­sá­gok le­szű­ré­sé­re? Más ku­ta­tó­pont­ok ki­vá­lasz­tá­sa más ered­ményt ho­zott vol­na? A val­lá­si iden­ti­tás, mint tár­sa­dal­mi je­len­ség más-e et­ni­kai ki­sebb­sé­gi kör­nye­zet­ben? Vé­ge­ze­tül meg­ál­la­pít­ja, hogy a hi­po­té­zis­ként fel­ve­tett ak­ti­vi­zá­ló erő­kön túl­me­nő­en a vizs­gált te­le­pü­lé­se­ken egy­ér­tel­mű­en ki­de­rült, mily je­len­tős sze­re­pük van az egyé­ni­sé­gek­nek, a han­ga­dók­nak a val­lás in­teg­rá­ló és dez­in­te­gráló ere­je moz­gó­sí­tá­sa so­rán.