Bra­ham, Ran­dolph L.: A ma­gyar­or­szá­gi Holokauszt föld­raj­zi en­cik­lo­pé­di­á­ja I–III. kö­tet

(sz­erk.) Ti­bo­ri Sza­bó Zol­tán köz­re­mű­kö­dé­sé­vel; Bu­da­pest: Park Könyv­ki­adó 2007, 1590 p. ISBN 978-963-530-738-8-Ö

A tu­do­má­nyos ku­ta­tók és ér­dek­lő­dők szá­má­ra egy bi­zo­nyos té­ma­kör ku­ta­tá­sa­kor nagy se­gít­sé­get je­len­te­nek a le­xi­ko­nok, en­cik­lo­pé­di­ák. Egy-­e­gy ilyen ki­ad­vány meg­je­le­né­se egy­ben azt is jel­zi, hogy az adott tu­do­mány­szak egy-­e­gy te­rü­le­te men­­nyi­re ku­ta­tott. A ma­gyar­or­szá­gi Holokauszt-ku­tatás je­len­tős ered­mé­nye­ket mond­hat ma­gá­é­nak, kü­lö­nö­sen nagy ér­de­me van eb­ben ro­má­ni­ai szü­le­té­sű Ran­dolph L. Bra­ham po­li­to­ló­gus­nak, nyu­gal­ma­zott egye­te­mi ta­nár­nak, a Holokauszt-ku­tatás vi­lág­szer­te el­is­mert szak­te­kin­tély­ének. Az 1922-ben Bu­ka­rest­ben szü­le­tett Ran­dolph L. Bra­ham szá­mos alap­ve­tő mű szer­ző­je, a ma­gyar és ro­mán Holokausztról több mint het­ven köny­vet írt, il­let­ve szer­kesz­tett. ő ma­ga mun­ka­szol­gá­la­tos­ként él­te túl a má­so­dik vi­lág­há­bo­rút, majd si­ke­rült meg­szök­nie a szov­jet ha­di­fog­ság­ból is. Ti­zen­öt köz­vet­len hoz­zá­tar­to­zó­ja kö­zül csak ket­ten él­ték túl a Holokausz­tot. Az 1997-ben ma­gya­rul is meg­je­lent, ere­de­ti­leg a Colum­bi­la Uni­ver­si­ty Press ál­tal 1981-ben ki­adott  A nép­ir­tás po­li­ti­ká­ja. A Holokauszt Ma­gyar­or­szá­gon cím­mel meg­je­lent két­kö­te­tes mun­ká­ját vi­lág­szer­te alap­mű­ként tart­ják szá­mon. Ér­de­mei el­is­me­ré­sé­ül Bra­ham pro­fes­­szort 1995-ben a Ma­gyar Köz­tár­sa­sá­gi Ér­dem­rend Tisz­ti Ke­reszt­jé­vel tün­tet­ték ki.
Az ő ki­vá­ló szer­ve­zői te­het­sé­gé­nek, va­la­mint a kö­tet­ben sze­rep­lő 23 társ­szer­zők­nek kö­szön­he­tő, hogy a kö­zel­múlt­ban meg­je­len­he­tett a há­rom kö­tet­ből ál­ló „A ma­gyar­or­szá­gi Holokauszt föld­raj­zi en­cik­lo­pé­di­á­ja. A né­pes szer­ző­gár­dá­ban a ma­gyar­or­szá­gi­a­kon túl ott ta­lál­hat­juk az Iz­ra­el­ben, Ro­má­ni­á­ban és az Ame­ri­kai Egye­sült Ál­la­mok­ban élő szak­em­be­re­ket is.  Az ed­dig meg­je­lent Holokauszt-en­cik­lopédiák a ná­ci ura­lom alá ke­rült eu­ró­pai or­szá­gok fon­to­sabb get­tó­köz­pont­ja­it mu­tat­ták be. E  szó­ban for­gó mun­ka azon­ban — ez ed­di­gi gya­kor­lat­tól el­té­rő­en – egyet­len or­szág­gal, Ma­gyar­or­szág­gal fog­lal­ko­zik, ami azt je­len­ti, hogy meg­ta­lál­ha­tó ben­ne az 1944-ben lé­te­ző va­la­men­­nyi zsi­dó kö­zös­ség­re vo­nat­ko­zó adat, füg­get­le­nül at­tól, hogy ezek a kö­zös­sé­gek  mi­lyen lé­lek­szá­mú­ak vol­tak. Föld­raj­zi szem­pont­ból te­hát azt je­len­ti, hogy az ös­­sze­ál­lí­tók az 1941–1944 kö­zöt­ti ún. tri­a­no­ni Ma­gyar­or­szá­got ér­tik, va­la­mint az 1938 és 1941 kö­zött Cseh­szlo­vá­ki­á­tól, Ro­má­ni­á­tól és Ju­go­szlá­vi­á­tól vis­­sza­szer­zett te­rü­le­te­ket is.
Az en­cik­lo­pé­dia el­ső kö­te­tét egy hos­­szabb – majd­nem 100 ol­da­las – be­ve­ze­tő nyit­ja, amely­ben Ran­dolph L. Bra­ham a ma­gyar­or­szá­gi zsi­dó­ság ál­ta­lá­nos tör­té­ne­tét mu­tat­ja be, ter­mé­sze­te­sen a fő hang­súlyt a Holokauszt idő­szak­ára he­lyez­ve.
Az en­cik­lo­pé­dia el­ső két kö­te­té­ben a szer­zők al­fa­be­ti­kus sor­rend­ben mu­tat­ják be a tri­a­no­ni Ma­gyar­or­szág vár­me­gyé­i­nek va­la­men­­nyi te­le­pü­lé­sét, ahol zsi­dó hit­köz­ség mű­kö­dött, va­la­mint azo­kat is, ame­lyek­nek csu­pán né­hány zsi­dó la­ko­sa volt. Az en­cik­lo­pé­di­á­ban töb­bek közt gaz­dag kép­anya­got ta­lál­ha­tunk mind a Holokauszt idő­sza­ká­ból, mind az egy­ko­ri né­pes hit­köz­sé­gek zsi­na­gó­gá­i­ról. Saj­nos ez utób­bi­ak kö­zül sok épü­let ma már nem lé­te­zik, zö­mü­ket le­rom­bol­ták. A Nagy Bé­la tér­ké­pész ál­tal ké­szí­tett ki­vá­ló­an szem­lél­te­tő tér­ké­pek ki­vá­ló se­gít­sé­get je­len­te­nek a tá­jé­ko­zó­dás­ban.
A har­ma­dik kö­tet (Füg­ge­lék) tu­laj­don­kép­pen ab­ban se­gít ben­nün­ket, hogy el­iga­zod­has­sunk a ha­tal­mas anyag­ban, itt ta­lál­hat­juk töb­bek közt a bib­li­og­rá­fi­ai rö­vi­dí­té­se­ket, va­la­mint az 1867-től 2006-ig ter­je­dő idő­szak ese­mé­nye­i­nek rész­le­tes kro­no­ló­gi­á­ját. Az 1944-es tör­té­né­sek több ol­dalt is be­töl­te­nek, lé­pés­ről lé­pés­re tá­jé­ko­zód­ha­tunk a zsi­dó­kat ért diszk­ri­mi­na­tív lé­pé­sek­ről, a de­por­tá­lá­sok­ról és tö­meg­gyil­kos­sá­gok­ról.  Eb­ben a kö­tet­ben ta­lál­ha­tó a név­mu­ta­tó, a föld­raj­zi ne­vek mu­ta­tó­ja, va­la­mint tá­jé­koz­ta­tás az en­cik­lo­pé­dia 24 szer­ző­jé­ről, azok tu­do­má­nyos mun­kás­sá­gá­ról.
Az en­cik­lo­pé­dia tar­tal­maz min­den fon­tos in­for­má­ci­ót, amit a vész­kor­szak­ról tud­ni le­het, s nagy­vo­na­lak­ban be­mu­tat­ja (olyan ter­je­de­lem­ben, amit egy ilyen en­cik­lo­pé­di­á­ban meg­en­ged­he­tő) az egy­kor lé­te­zett s a még ma is meg­lé­vő hit­köz­sé­gek tör­té­ne­tét. Mint min­den ha­son­ló jel­le­gű ös­­szeg­ző ki­ad­vány­nál (pl. bib­li­og­rá­fi­ák­nál is) itt is elő­for­dul­nak ap­róbb pon­tat­lan­sá­gok (pl. Vám­béry Ár­min szü­le­té­si he­lye­ként Poz­sonyszent­györ­gy he­lyett Dunasz­er­da­he­ly sze­re­pel), azon­ban ilyen ha­tal­mas anyag­men­­nyi­ség­nél ez el­ke­rül­he­tet­len.