A szak­rá­lis kis­em­lé­kek di­gi­ta­li­zá­lá­si le­he­tő­sé­gei

A szak­rá­lis kis­em­lé­kek mód­sze­res do­ku­men­tá­lá­sa, ku­ta­tá­sa cél­já­ból több mint egy év­ti­zed­del ez­előtt hoz­ták lét­re a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet ko­má­ro­mi Et­no­ló­gi­ai Köz­pont­já­ban a Szak­rá­lis Kis­em­lék Ar­chí­vu­mot, amely leg­el­ső­ként meg­ala­kí­tott ilyen jel­le­gű adat­tár volt a ke­let-eu­ró­pai, volt szo­ci­a­lis­ta ré­gió or­szá­ga­i­ban. A sza­bad­ban, az­az az út men­tén, köz­te­re­ken, temp­lo­mok mel­let vagy kö­ze­lé­ben, eset­leg a köz­sé­gi ka­tasz­ter más he­lyén fel­ál­lí­tott ke­resz­tek, fe­szü­le­tek, szen­tek szob­rai, kép­osz­lo­pok, ké­pes fák stb. szer­ves ré­szét ké­pe­zik egy-­e­gy te­le­pü­lés ar­cu­la­tá­nak. A szak­rá­lis kis­em­lé­kek a val­lá­si jel­le­gen túl fon­tos ki­in­du­lá­si, tá­jé­ko­zó­dá­si pon­tot je­len­te­nek fe­le­ke­ze­ti ho­va­tar­to­zás­tól füg­get­le­nül min­den­ki szá­má­ra, sok­szor egy-­e­gy ilyen ob­jek­tum ne­vét vi­se­li a te­le­pü­lés va­la­me­lyik pont­ja, vagy  ép­pen egy ha­tár­részt ne­vez­tek el ró­la stb. A szak­rá­lis kis­em­lé­kek  nép­raj­zi (és nem csu­pán nép­raj­zi!) szem­pon­tú ku­ta­tá­sa szám­ta­lan meg­kö­ze­lí­té­si, ér­tel­me­zé­si le­he­tő­sé­get rejt ma­gá­ban. Az utób­bi évek­ben a ku­ta­tás te­rén po­zi­tív ten­den­cia ta­pasz­tal­ha­tó, egy­re több szak­em­ber és la­i­kus, va­la­mint in­téz­mény fog­lal­ko­zik a szak­rá­lis kis­em­lé­kek fel­tér­ké­pe­zé­sé­vel, do­ku­men­tá­lá­sá­val egy-­e­gy ré­gi­ó­ban. Szám­ta­lan is­me­ret­ter­jesz­tő írás, va­la­mint ta­nul­mány és önál­ló kö­tet szü­le­tett eb­ben a té­má­ban, va­la­mint je­len­tő­sen nőtt az e tárgy­kör­ben szer­ve­zett kon­fe­ren­ci­ák szá­ma is. A már fen­tebb em­lí­tett ko­má­ro­mi Et­no­ló­gi­ai Köz­pont el­ső­ként szer­ve­zett eb­ben a tárgy­kör­ben nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­ci­át ma­gyar nyelv­te­rü­le­ten. Ko­má­rom volt a szín­he­lye 2002-ben a Kisem­lékku­tatók XV. Nem­zet­kö­zi Kon­fe­ren­ci­á­já­nak.  (A kon­fe­ren­ci­át el­ső al­ka­lom­mal Né­met­or­szág­ban ren­dez­ték meg, majd két­éven­ként vál­ta­ko­zó hely­szín­nel Né­met­or­szág­ban és Auszt­ri­á­ban va­ló­sult meg, 1998-ban pe­dig el­ső al­ka­lom­mal szer­vez­ték meg volt szo­ci­a­lis­ta or­szág­ban, még­pe­dig a cseh­or­szá­gi Teplán.). Az Et­no­ló­gi­ai Köz­pont ál­tal 2005-ben Je­lek a tér­ben cím­mel szer­ve­zett ta­nács­ko­zás­ra el­ső al­ka­lom­mal jöt­tek ös­­sze a ma­gyar nyelv­te­rü­let kü­lön­bö­ző pont­ja­in élő, a té­má­val fog­lal­ko­zó ku­ta­tók. Min­den­kép­pen ki kell emel­nünk még a Bar­na Gá­bor kez­de­mé­nye­zé­sé­re a Sze­ge­di Egye­tem Nép­raj­zi és Kul­tu­rá­lis Ant­ro­po­ló­gi­ai Tan­szé­ke szer­ve­zé­sé­ben 2008 ta­va­szán Sze­ge­den meg­va­ló­sí­tott Kisem­lékku­tatók XVIII. Nem­zet­kö­zi Kon­fe­ren­ci­á­ját, va­la­mint az ugyan­eb­ben az év­ben ős­­szel az em­lí­tett tan­szék há­rom­na­pos ta­nács­ko­zá­sát a Kár­pát-me­den­cei ma­gyar ku­ta­tók rész­vé­te­lé­vel. Itt már szó volt a szak­rá­lis kis­em­lé­kek di­gi­ta­li­zá­lá­sá­ról is, hi­szen a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet ko­má­ro­mi Et­no­ló­gi­ai Köz­pont­já­nak Szak­rá­lis Kis­em­lék Ar­chí­vu­ma, pon­to­sab­ban an­nak egy ré­sze már 2004-ben hoz­zá­fér­he­tő­vé vált az inter­neten. Az inter­netes adat­bá­zis eb­ben az esz­ten­dő­ben a Bam­ber­gi Egye­tem Nép­raj­zi Tan­szé­ke ál­tal ren­de­zett kon­fe­ren­ci­án ke­rült elő­ször be­mu­ta­tás­ra. A vaj­da­sá­gi Zen­tán mű­kö­dő Iden­ti­tás Ki­sebb­ség­ku­ta­tó Mű­hely égi­sze alatt 2007-ben ugyan­csak lét­re­hoz­tak egy ha­son­ló inter­netes adat­bá­zist. Egy egy­sé­ges ter­mi­no­ló­gia és szem­pont­rend­szer ki­ala­kí­tá­sa lét­re­ho­zá­sa, va­la­mint szá­mos más, a ku­ta­tás­sal kap­cso­la­tos kri­té­ri­u­mok tisz­tá­zá­sa te­hát már egy­re sür­ge­tőb­bé vált.

A fel­so­rolt kér­dé­sek meg­be­szé­lé­se cél­já­ból, va­la­mint egy egy­sé­ges, a szak­rá­lis kis­em­lé­kek Kár­pát-me­den­cei inter­netes adat­bá­zis lét­re­ho­zá­sa ki­ala­kí­tá­sa cél­já­val ke­rült sor egy ta­nács­ko­zás­ra a kö­zel­múlt­ban Ko­má­rom­ban a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet  Et­no­ló­gi­ai Köz­pont­ja, va­la­mint a Selye Já­nos Egye­tem Ta­nár­kép­ző Ka­ra kö­zös szer­ve­zé­sé­ben. A szak­rá­lis kis­em­lé­kek di­gi­ta­li­zá­lá­si le­he­tő­sé­gei cím­mel 2009. má­jus 29-én meg­ren­de­zett kon­fe­ren­cia Lisz­ka Jó­zsef fel­ve­ze­tő sza­vai után Bar­na Gá­bor, sze­ge­di tan­szék­ve­ze­tő egye­te­mi ta­nár, a val­lá­si nép­rajz egyik leg­is­mer­tebb ma­gyar­or­szá­gi ku­ta­tó­ja be­ve­ze­tő elő­adá­sá­val nyi­tott. A szak­rá­lis kis­épít­mé­nyek ku­ta­tá­sa és ar­chi­vá­lá­sa a sze­ge­di egye­tem nép­raj­zi tan­szé­kén. Rend­sze­re­zé­si tö­rek­vé­sek és kí­sér­le­tek cí­mű elő­adá­sá­ban az el­ért ered­mé­nyek is­mer­te­té­se so­rán ki­tért a ter­mi­no­ló­gi­ai kér­dé­sek­re is. Fel­hív­ta a fi­gyel­met egy, Gry­naeus Ta­más ál­tal szer­kesz­tett kö­tet­re, amely a sze­ge­di egye­te­men vég­zett di­á­kok­nak a té­mát érin­tő leg­jobb dol­go­za­ta­it tar­tal­maz­za. A ma Aszó­don te­vé­keny­ke­dő, évek­kel ez­előtt a Vaj­da­ság­ból át­te­le­pült Klamár Zol­tán elő­adá­sá­ban (Köröszt, káplonka, Nesze­puszi – a szak­rá­lis kis­em­lé­kek nép­ne­ve­i­ről) szü­lő­föld­je né­hány te­le­pü­lé­sén ta­lál­ha­tó szak­rá­lis kis­em­lé­kek kö­zül el­ső­sor­ban azok­ra hív­ta fel a fi­gyel­met, ame­lyek né­pi meg­n­evezése(i) eltér(nek) a hi­va­ta­los ter­mi­no­ló­gi­á­tól. A tor­nal­jai Pusko Gá­bor elő­adá­sá­ban a szak­rá­lis kis­em­lé­kek ku­ta­tá­sá­ban al­kal­ma­zott né­hány fon­to­sabb szem­pon­tot ele­ve­ní­tett fel (folk­lór, lo­ká­lis kö­zös­sé­gek em­lé­ke­ze­te, mar­ke­ting, tá­jé­ko­zó­dá­si pon­tok stb.), konk­rét pél­dák­kal szem­lél­tet­ve eze­ket (au­tós­csár­da a Ki­lenc Ke­reszt­nél, „Výhybka u Urbánka” stb.). Törőc­sik Ist­ván és Dá­vid Áron a sze­ge­di egye­tem kép­vi­se­le­té­ben a kon­fe­ren­cia konk­rét té­má­já­hoz kap­cso­lód­va a Jász­ság­ban vég­zett kö­zös ku­ta­tá­suk ta­nul­sá­ga­it és ja­vas­la­ta­i­kat is­mer­tet­ték meg a hall­ga­tó­ság­gal. Törőc­sik Ist­ván Szó­cikk ki­ala­kí­tá­si le­he­tő­sé­gek a jász­sá­gi kis­em­lé­kek alap­ján cím­mel tar­tott elő­adást, Dá­vid Áron pe­dig az egyes kis­em­lé­kek ti­po­ló­gi­ai be­osz­tá­sa kap­csán osz­tot­ta meg gon­do­la­ta­it, s tett több konk­rét ja­vas­la­tot is tett.
A ta­nács­ko­zás má­so­dik ré­szét a vi­ta, vagy in­kább egy­faj­ta mun­ka­meg­be­szé­lés­nek te­kint­he­tő blokk ké­pez­te a lét­re­ho­zan­dó szak­rá­lis kis­em­lé­kek Kár­pát-me­den­cei inter­netes adat­bá­zi­sá­ról. Vi­ta­in­dí­tó elő­adá­sá­ban (A szak­rá­lis kis­em­lé­kek ti­po­ló­gi­ai és ter­mi­no­ló­gi­ai kér­dé­sei egy lét­re­ho­zan­dó inter­netes adat­bá­zis tük­ré­ben) Lisz­ka Jó­zsef is­mer­tet­te meg a hall­ga­tó­sá­got a ter­mi­no­ló­gi­ai prob­lé­mák­kal, va­la­mint tett ja­vas­la­to­kat a Dél-Szlo­vá­kia ma­gyar­lak­ta ré­gi­ó­i­ban vég­zett ku­ta­tá­sok, s a ko­má­ro­mi Szak­rá­lis Kis­em­lék Ar­chí­vum­ban ta­lál­ha­tó több mint 2000 do­ku­men­tált ob­jek­tum alap­ján szer­zett ed­di­gi ta­pasz­ta­la­tai, va­la­mint a szak­iro­da­lom­ból le­szűr­he­tő ta­nul­sá­gok alap­ján. Kon­koly Lász­ló prog­ra­mo­zó, in­for­ma­ti­kus (Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet Di­gi­ta­li­zá­ló és Inter­netes Adat­bá­zis­ok Köz­pont­ja) mu­tat­ta be az Et­no­ló­gi­ai Köz­pont Szak­rá­lis Kis­em­lék Ar­chí­vu­ma anya­gát be­mu­ta­tó még a 2004-ben lét­re­ho­zott Web-oldal át­dol­go­zott, fel­újí­tott vál­to­za­tát. Szü­gyi Fe­renc a vaj­da­sá­gi Zen­tán 2006-ban meg­ala­pí­tott Iden­ti­tás Ki­sebb­ség­ku­ta­tó Mű­hely ke­re­té­ben 2007-ben lét­re­ho­zott Vaj­da­sá­gi Szak­rá­lis Kis­em­lé­kek Adat­tá­rá­nak Web-oldalá­val is­mer­tet­te meg a részt­ve­vő­ket. A je­len­lé­vők élénk és va­ló­ban épí­tő­nek ne­vez­he­tő vi­ta ke­re­té­ben tet­ték meg ja­vas­la­ta­i­kat egy-­e­gy el­ne­ve­zés, il­let­ve do­ku­men­tá­lá­si szem­pon­tot il­le­tő­en. A ta­nács­ko­zás­nak kö­szön­he­tő­en hang­sú­lyo­sab­ban raj­zo­lód­tak ki az egye­zé­sek és az el­té­ré­sek az egyes ré­gi­ó­ban elő­for­du­ló szak­rá­lis kis­em­lék-tí­pu­so­kat il­le­tő­en. Ab­ban is meg­egye­zés tör­tént, hogy egy, a köz­meg­egye­zés­sel el­fo­ga­dott szak­ter­mi­no­ló­gia a ki­in­du­lá­si pont, s a né­pi meg­ne­ve­zés a má­sod­la­gos. A részt­ve­vők és a szer­ve­zők úgy dön­töt­tek, a kö­zel­jö­vő­ben a most mó­do­sí­tott szem­pont­rend­szer alap­ján át­dol­go­zott Web-oldalak el­ké­szül­te után is­mét ta­lál­koz­nak, s ab­be­li re­mé­nyü­ket fe­jez­ték ki, hogy a kez­de­mé­nye­zés­hez a jö­vő­ben más ré­gi­ók ku­ta­tói is csat­la­koz­nak, részt vesz­nek a to­váb­bi egyez­te­tés­ben.  A szó­ban for­gó adat­bá­zis óri­á­si hasz­na tud­ni­il­lik ép­pen ab­ban van, hogy egy­sé­ges irány­el­vek sze­rint fel­ál­lí­tott rend­szer­be (egy vi­szony­lag nagy föld­raj­zi te­rü­let­ről) be­ke­rült, mi­nél na­gyobb szá­mú adat azo­nos szem­pont­ok alap­ján ke­res­he­tő, fel­hasz­nál­ha­tó lesz. A mos­ta­ni kon­fe­ren­cia eh­hez tet­te meg az el­ső, két­ség­te­le­nül leg­fon­to­sabb lé­pést.