hétfő, szeptember 20, 2021

„Colligite frag­men­ta!” – örök­ség­vé­de­lem Kár­pát­al­ján és a Fel­vi­dé­ken

A há­rom­na­pos kon­fe­ren­ci­á­nak a bu­da­pes­ti Eöt­vös Lo­ránd Tu­do­mány­egye­tem Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ka­ra adott ott­hont. „Colligite frag­men­ta!” – örök­ség­vé­de­lem a Kár­pát­al­ján és a Fel­vi­dé­ken cím­mel meg­hir­de­tett ta­nács­ko­zást az­zal a cél­lal ren­dez­ték, hogy a ma­gyar­or­szá­gi hall­ga­tó­ság szá­má­ra is­mert­té vál­ja­nak a Kár­pát­al­ját és a Fel­vi­dé­ket érin­tő leg­újabb mű­vé­szet­tör­té­ne­ti, ré­gé­sze­ti és res­ta­u­rá­to­ri ku­ta­tá­sok, va­la­mint az örök­ség­vé­de­lem he­lyi ered­mé­nyei. A ren­dez­vény szer­ve­ző­je az EL­TE Hall­ga­tói Ön­kor­mány­za­tá­nak Mű­vé­szet­tör­té­ne­ti In­té­ze­ti Kép­vi­se­le­te és a Kul­tu­rá­lis Örök­ség­vé­del­mi Hi­va­tal Ha­tá­ron Tú­li Em­lé­kek Osz­tá­lya volt.
A kon­fe­ren­cia előz­mé­nye a 2008. áp­ri­li­sá­ban szer­ve­zett Col­lig­ite frag­men­ta! – örök­ség­vé­de­lem Er­dély­ben cí­mű egy­na­pos ta­nács­ko­zás volt. E mos­ta­ni már 3 na­pos ren­dez­vé­nyen szá­mos szak­te­rü­let ku­ta­tói – épí­té­szek, mű­vé­szet­tör­té­né­szek, mu­ze­o­ló­gu­sok, s ter­mé­sze­te­sen a mű­em­lék­vé­del­mi szak­em­be­rek – köz­tük egye­te­mi hall­ga­tók, dok­toran­dus­zok is – tar­tot­tak elő­adást Ma­gyar­or­szág­ról, Kár­pát­al­já­ról, s ter­mé­sze­te­sen Szlo­vá­ki­á­ból, de volt köz­tük er­dé­lyi elő­adó is. A kö­zel 40 re­fe­rá­tum mél­ta­tá­sá­ra itt nincs mód (a szer­ve­zők egyéb­ként ter­ve­zik az el­hang­zott elő­adá­sok meg­je­len­te­té­sét), ezért csu­pán nagy­vo­na­lak­ban azt is­mer­tet­ném, mi­lyen Szlo­vá­kia mai te­rü­le­tét érin­tő elő­adá­sok hang­zot­tak el há­rom nap so­rán. A kon­fe­ren­cia nyi­tó elő­adá­sát Se­bes­tyén Jó­zsef­től (Kul­tu­rá­lis Örök­ség­vé­del­mi Hi­va­tal, Bu­da­pest) hall­hat­tuk „Gon­doz­zuk mű­em­lé­ke­in­ket an­nak ide­jében…” – kül­ho­ni örök­sé­günk vé­del­mé­ben 1990–2006 cím­mel. Éri Ist­ván iz­gal­mas re­fe­rá­tu­mát, amely­nek kö­szön­he­tő­en tu­do­mást sze­rez­he­tünk egy csak na­gyon szűk kör­ben is­mert ese­mény­ről: a Szent Er­zsé­bet szé­kes­egy­ház kin­cse­i­nek má­so­dik vi­lág­há­bo­rú ide­jén Hejcére tör­tént át­me­ne­kí­té­sé­ről, va­la­mint a vis­­sza­szál­lí­tás vi­szon­tag­sá­ga­i­ról. Ma­ro­si Er­nő mű­vé­szet­tör­té­nész té­má­ja ugyan­csak a kas­sai Szent Er­zsé­bet dóm volt. Szó volt to­váb­bá a temp­lo­mi fal­fest­mé­nyek fel­tá­rá­sá­ról, res­ta­u­rá­lá­sá­ról (a le­le­szi pre­mont­rei ko­los­tor­ká­pol­na, va­la­mint a csé­csi temp­lom fest­mé­nye­i­ről), szár­nyas ol­tá­rok, ka­zet­tás men­­nye­ze­tek vizs­gá­la­tá­nak ered­mé­nye­i­ről, a sza­lán­ci vár­ról, a ba­ka­bá­nyai temp­lom ha­jó­bol­to­za­tá­ról,  a gömöri re­for­má­tus temp­lo­mok fel­mé­ré­sé­ről,  a bor­si Rá­kó­czi kas­tély épí­tés­tör­té­ne­té­ről és fel­újí­tá­sá­ról stb.  Lővei Pál a mai Szlo­vá­kia te­rü­le­tén ta­lál­ha­tó kö­zép­ko­ri sír­em­lé­kek­ről szó­ló elő­adá­sá­ból meg­tud­hat­tuk, hogy már a kö­zép­kor­ban is szám­ta­lan olyan eset­tel ta­lál­koz­ha­tunk, ami­kor az élők – egy­há­zi és vi­lá­gi sze­mé­lyek egy­aránt – elő­re el­ké­szít­tet­ték, vagy pe­dig meg­ren­del­ték sír­em­lé­kü­ket, te­hát a nap­ja­ink­ban is el­ter­jedt gya­kor­lat egy­ál­ta­lán nem szá­mit új je­len­ség­nek. Marótzy Ka­ta­lin Wéber An­tal ro­man­ti­kus kas­té­lya­it be­mu­ta­tó elő­adá­sá­nak köz­pon­ti té­má­ja a galán­tai Es­ter­házy-kas­tély volt.  Oriško Šte­fan, a po­zso­nyi Come­nius Egye­tem mű­vé­szet­tör­té­né­sze A kö­zép­ko­ri pöstyéni temp­lom­rom a mű­em­lék­vé­de­lem és mű­vé­szet­tör­té­net tö­rek­vé­sei kö­zött cím­mel tar­tott elő­adást, Krcho Já­nos (kas­sai Mű­sza­ki Egye­tem Mű­vé­sze­ti Fa­kul­tá­sa) pe­dig a Kas­sa kör­nyé­kén fel­tárt ob­jek­tu­mok tö­re­dé­ke­i­nek il­lesz­té­si kí­sér­le­te­i­ről szá­molt be. A tőketerebe­si mú­ze­um mun­ka­tár­sa (Ján Chovanec), a dobóruszkai temp­lom­ban vég­zett ása­tá­sok, s az ott ta­lált sí­rok fel­tá­rá­sá­nak ered­mé­nye­i­vel is­mer­tet­te meg a hall­ga­tó­sá­got, kü­lö­nös te­kin­tet­tel Do­bó Ist­ván sze­mé­lyé­re. A ko­má­ro­mi erőd­rend­szer­rel an­nak leg­szak­ava­tot­tabb is­me­rő­je, a ko­má­ro­mi Gráfel La­jos is­mer­tet­te meg a hall­ga­tó­sá­got. Gaz­dag szem­lél­te­tő anyag­nak se­gít­sé­gé­vel vé­gig­kí­sér­te an­nak tör­té­ne­tét – pusz­tu­lást, pusz­tí­tást egy­aránt –, de szá­mí­tás­tech­ni­ká­nak kö­szön­he­tő­en lát­ha­tó­vá vál­tak a Kö­zép-Eu­ró­pa vi­szony­la­tá­ban leg­na­gyobb erőd­rend­szer jö­vő­be­li hasz­no­sí­tá­sá­ra vo­nat­ko­zó ter­vek is. Pusko Gá­bor, a tor­nal­jai Kul­tu­rá­lis Ant­ro­po­ló­gi­ai Mű­hely kép­vi­se­le­té­ben Tor­nal­ja és szű­kebb kör­nyé­ke örök­ség­vé­del­mi szem­pont­ból fi­gye­lem­re­mél­tó ob­jek­tu­ma­i­ra hív­ta fel a fi­gyel­met.
Ter­mé­sze­te­sen a há­rom nap alatt szó volt a szlo­vá­ki­ai ma­gyar muze­oló­gia és tu­do­má­nyos­ság in­téz­mé­nyes hát­te­ré­ről, az ed­di­gi ered­mé­nye­ik­ről is. Jarábik Gab­ri­el­la, a 2002-ben meg­ala­pí­tott po­zso­nyi szék­he­lyű Ma­gyar Kul­tú­ra Mú­ze­u­má­nak igaz­ga­tó­nő­je az in­téz­mény ed­di­gi ered­mé­nye­i­ről és ter­ve­i­ről szólt, Csütörtöky Jó­zsef igaz­ga­tó pe­dig a több mint 120 éves Du­na Men­ti Mú­ze­um ered­mé­nye­i­vel is­mer­tet­te meg a hall­ga­tó­sá­got. A kö­zel­múlt­ban lét­re­ho­zott Füle­ki Vár­mú­ze­um te­het­sé­ges fi­a­tal igaz­ga­tó­ja, Agócs At­ti­la a füle­ki vár sor­sát kö­vet­te nyo­mon ha­dá­sza­ti sze­re­pé­nek el­vesz­té­sét kö­ve­tő­en, ecse­tel­ve a je­len­le­gi ál­la­po­to­kat, va­la­mint fel­hív­ta a fi­gyel­met a vár tor­nyá­ban be­ren­de­zett ki­ál­lí­tás­ra is. Dan­ter Iza­bel­la, a galán­tai Hon­is­me­re­ti mú­ze­um mu­ze­o­ló­gu­sa elő­adá­sá­ban a Kis­al­föld észa­ki ré­szén ta­lál­ha­tó táj­há­za­kat és mal­mo­kat mu­tat­ta be. A Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet ko­má­ro­mi Et­no­ló­gi­ai Köz­pont­já­ban Szlo­vá­ki­ai vi­szony­lat­ban el­ső­ként lét­re­ho­zott Szak­rá­lis Kis­em­lék Ar­chí­vum­ról és a több mint 10 éve fo­lyó szak­rá­lis kisem­lékku­tatás ered­mé­nye­i­ről Lisz­ka Jó­zsef, az Et­no­ló­gi­ai Köz­pont igaz­ga­tó­ja szá­molt be, e so­rok író­ja pe­dig a szó­ban for­gó in­téz­mény­ben fo­lyó komp­lex te­me­tő­ku­ta­tás szem­pont­ja­i­ról és ed­di­gi ered­mé­nye­i­ről szólt.
A Hall­ga­tói Ön­kor­mány­zat re­mek szer­ve­ző­kész­sé­gé­nek és fi­gyel­mes­sé­gé­nek kö­szön­he­tő­en a kon­fe­ren­cia gör­dü­lé­ke­nyen zaj­lott, az sem je­len­tett kü­lö­nö­sebb prob­lé­mát, hogy a vas­utas­sztrájk­tól tart­va a két nagy­szom­ba­ti elő­adó nem in­dult út­nak, s elő­adá­suk el­ma­radt. A szer­ve­zők prog­ra­mok­ról is gon­dos­kod­tak, volt ki­ál­lí­tás-meg­nyi­tó is, s ter­mé­sze­te­sen nem hi­ány­zott a ha­tá­ron tú­li ki­adók köny­ve­i­nek lel­kes és fá­rad­ha­tat­lan ter­jesz­tő­je sem gaz­dag, a kon­fe­ren­cia té­má­i­hoz kö­tő­dő gaz­dag kí­ná­la­tá­val.  Akik részt vet­tünk ezen a há­rom­na­pos kon­fe­ren­ci­án, sok új is­me­ret­tel gaz­da­god­va, tér­het­tünk ha­za, s ter­mé­sze­te­sen – aho­gyan ez len­ni szo­kott – új szak­mai kap­cso­la­tok is köt­tet­tek. Csak saj­nál­hat­juk, hogy a szlo­vá­ki­ai ma­gyar szak­ma­be­li­ek zö­me tá­vol­ma­radt er­ről a ren­dez­vény­ről. An­nak fé­nyé­ben, hogy más kon­fe­ren­ci­á­kon ma­nap­ság ál­ta­lá­ban rész­vé­te­li dí­jat is kell fi­zet­ni, még na­gyobb lu­xus volt el­sza­lasz­ta­ni a szer­ve­zők ál­tal biz­to­sí­tott le­he­tő­sé­get. A kö­rül­te­kin­tő, és fá­rad­ha­tat­lan fő­szer­ve­ző, Nemes­né Kiss Tí­mea és szin­tén di­á­kok­ból ál­ló fi­gyel­mes kis csa­pa­ta szer­ve­zés­ből je­les­re vizs­gá­zott.  Kö­szö­net il­le­ti fá­ra­do­zá­su­kat!