péntek, szeptember 24, 2021

Rozkošná, Blan­ka – Jakubec, Pavel: Židovské památky Èech. His­to­rie a památky židovského osídlení Èech. Jew­ish Mon­u­ments in Bohemia.History and Mon­u­ments of the Jew­ish Set­tle­ment in Bohemi­a

Brno: ERA group spol. s r. o. 2004, 480 p., ill. ISBN 80-86517-64-0

A po­zso­nyi Vesna Ki­adó gon­do­zá­sá­ban 1991-ben je­lent meg egy hi­ány­pót­ló kö­tet, amely a mai Szlo­vá­kia te­rü­le­tén ta­lál­ha­tó zsi­dó­ság­hoz kap­cso­ló­dó em­lé­ke­ket vet­te szám­ba (Bárkány–Dojè: Židovské nábožen­ské obce na Sloven­sku).  Saj­nos, a ki­ad­vány már rég­óta nem kap­ha­tó, egy újabb ki­adás már na­gyon idő­sze­rű len­ne. Az em­lí­tett kö­tet, s a hoz­zá ha­son­ló mun­kák nél­kü­löz­he­tet­len alap­in­for­má­ci­ó­kat tar­tal­maz­nak mind a ku­ta­tók, mind az ér­dek­lő­dők szá­má­ra. A kö­zel­múlt­ban egy na­gyon fon­tos, szép ki­vi­te­le­zé­sű és gaz­dag kép­anya­got tar­tal­ma­zó, az aláb­bi­ak­ban is­mer­te­tés­re ke­rü­lő ös­­szeg­ző kö­tet je­lent meg Cseh­or­szág zsi­dó em­lé­kei. A zsi­dó te­le­pü­lé­sek tör­té­ne­te és em­lé­kei cím­mel.
A szó­ban for­gó ki­ad­vány előz­mé­nyé­nek Jan Heø­man (Ži­dovské høíbitovy v Èechách a na Moravì – 1980 [Zsi­dó te­me­tők Cseh- és Mor­va­or­szág­ban]) és Jiøí Fiedler (Ži­dovské památky v Èechách a na Moravì – 1992 [Zsi­dó em­lé­kek Cseh­or­szág­ban és Mor­va­or­szág­ban]) kö­te­te­it te­kin­tik a szer­zők, s lé­nye­gé­ben eze­ket a  bő­ví­tet­ték ki sa­ját újabb ku­ta­tá­si ered­mé­nye­ik­kel.
A Rozkošná-Jakubec szer­ző­pá­ros a be­ve­ze­tő­ben hang­sú­lyoz­za, hogy a ki­ad­vány­ban sze­rep­lő kép­anyag 2002 és 2004 kö­zött ké­szült (ös­­sze­sen 12 000 fel­vé­tel­ből vá­lo­gat­tak), te­hát na­gyon sok, a zsi­dó­ság­hoz kö­tő­dő ko­ráb­ban ro­mos, tönk­re­ment em­lé­ket, ob­jek­tu­mot már fel­újí­tott ál­la­po­tá­ban mu­tat­ják be. Ter­mé­sze­te­sen olya­nok is akad­nak köz­tük, ame­lyek­nek az ál­la­po­ta az­óta rom­lott, vi­szont újab­bak­kal, ed­dig is­me­ret­len ob­jek­tum­ról ké­szült fel­vé­tel­lel is bő­vült az adat­tár. Fel­tét­le­nül ki kell hang­sú­lyoz­nunk  a tényt (saj­nos a szer­zők er­re nem hív­ják fel kel­lő­kép­pen a fi­gyel­met), hogy Mor­va­or­szág és Szi­lé­zia te­rü­le­tén ta­lál­ha­tó zsi­dó­ság­gal kap­cso­la­tos em­lé­kek nem sze­re­pel­nek a szó­ban for­gó kö­tet­ben, az ezen a te­rü­le­ten ta­lál­ha­tó ob­jek­tu­mo­kat egy má­sik még 2001-ben meg­je­lent ki­ad­vány tar­tal­maz­za (Klenovský, J.: Židovské památky Moravy a Slezs­ka Brno [Zsi­dó em­lé­kek Mor­va­or­szág­ban és Szi­lé­zi­á­ban] 2001.)
Az el­ső fe­je­zet­ben a szer­zők né­hány ol­da­lon fel­vá­zol­ják a zsi­dók eu­ró­pai s cseh­or­szá­gi meg­te­le­pe­dé­sé­nek tör­té­ne­tét, majd egy-­e­gy fe­je­zet­ben ös­­sze­fog­lal­ják azo­kat az is­me­re­te­ket, ame­lye­ket a cseh­or­szá­gi get­tók­ról, zsi­na­gó­gák­ról és te­me­tők­ről tud­ni kell. A kö­tet leg­fon­to­sabb és egy­ben leg­ter­je­del­me­sebb ré­szét a majd­nem négy­száz ol­dalt ki­te­vő adat­tár ké­pe­zi. Itt al­fa­be­ti­kus sor­rend­ben kö­ve­tik egy­mást azok a cseh­or­szá­gi te­le­pü­lé­sek, ahol zsi­dó­ság­gal kap­cso­la­tos em­lé­kek ta­lál­ha­tók. A szá­mos és ki­tű­nő szí­nes és fe­ke­te-fe­hér fel­vé­tel kí­sé­re­té­ben a le­xi­ko­nok szó­cik­ke­i­hez ha­son­ló­an alap­in­for­má­ci­ó­kat kö­zöl­nek az adott te­le­pü­lés zsi­dó­sá­gá­ról (meg­te­le­pe­dé­sük, va­la­mint a zsi­dó vo­nat­ko­zá­sú em­lé­ke­i­ről stb.). A fény­ké­pek mel­lett több he­lyen is köz­lik zsi­na­gó­gák alap­raj­zát, vagy pe­dig a te­me­tő és az egy­ko­ri get­tó tér­kép­ét. Na­gyon sok fel­vé­telt ta­lál­ha­tó a te­me­tő sír­em­lé­ke­i­ről, il­let­ve a te­me­tők egy-­e­gy rész­le­té­ről. A nagy men­­nyi­sé­gű fény­kép­anyag­nak kö­szön­he­tő­en egy gaz­dag, át­fo­gó ké­pet kap­ha­tunk a cseh­or­szá­gi zsi­dó te­me­tő­kul­tú­rá­ról. Kü­lön fi­gyel­met ér­de­mel­nek a fény­ké­pes sír­em­lé­kek, ame­lyek a zsi­dó­ság kö­ré­ben nem szá­mí­ta­nak meg­szo­kott do­log­nak.   Szá­mos fel­vé­telt ta­lá­lunk em­lék­mű­vek­ről, em­lék­táb­lák­ról is, ame­lyek az 1. vi­lág­há­bo­rú­ban el­eset­tek, va­la­mint a ho­lo­ca­ust ál­do­za­ta­i­nak em­lé­két őr­zik. A kö­tet vé­gén ta­lál­hat­juk a szö­veg­ben elő­for­du­ló zsi­dó­ság­hoz kö­tő­dő ki­fe­je­zé­sek ma­gya­rá­za­tát. Több ol­dalt tesz ki az a mel­lék­let, amely je­len­tő­sebb cseh­or­szá­gi zsi­dó sze­mé­lyek név­so­rát és rö­vid élet­raj­zát tar­tal­maz­za, né­hány eset­ben az il­le­tő fény­ké­pé­vel együt­t.
Amint ar­ra a könyv cí­me is utal, két­nyel­vű, az­az cseh-an­gol nyel­vű ki­ad­vány­ról van szó, ami na­gyon fon­tos szem­pont, hi­szen ez­ál­tal egy na­gyon szé­les ol­va­só­ré­teg szá­má­ra vá­lik ért­he­tő­vé. E kö­tet­nek kö­szön­he­tő­en a szö­veg­hez kap­cso­ló­dó már em­lí­tett rend­kí­vül gaz­dag fény­kép­anyag se­gít­sé­gé­vel egy va­ló­ban ala­pos át­te­kin­tést kap­ha­tunk a cseh­or­szá­gi zsi­dó­ság­ról. A tá­jé­ko­zot­tabb ku­ta­tó fi­gyel­mét bi­zo­nyá­ra nem ke­rü­lik el a pon­tat­lan­sá­gok és né­hány szer­kesz­té­si kö­vet­ke­zet­len­ség, s a kö­tet­hez mel­lé­kelt tér­kép sem a leg­pon­to­sabb, de bíz­zunk ben­ne, hogy a kö­vet­ke­ző ki­adás­ban a kö­tet ös­­sze­ál­lí­tói or­vo­sol­ják eze­ket.