Forum Hungaricum III.

A Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központja 2012. október 18-a és 20-a között, a berlini Német-Magyar Társasággal, valamint a müncheni Keleti Németek Házával és a komáromi Selye János Egyetem Tanárképző Karával közösen rendezte meg a Forum Hungaricum III. Nemzetiségek és kisebbségek a Duna–Kárpátok régióban című nemzetközi tudományos tanácskozását Komáromban. A rendezvény védnöke Anton Marek, Komárom város polgármestere volt. Az ünnepélyes megnyitóra 2012. október 18-án, 18.00 órai kezdettel került sor a Duna Menti Múzeum dísztermében, ahol Axel Hartmann, Németország szlovákiai nagykövete felszólalása mellett a jelenlévőket üdvözölte Klaus Rettel, a Német-Magyar Társaság elnöke, a müncheni Keleti Németek Háza képviseltében Meinolf Arens; Novák Tamás, Komárom város alpolgármestere, Erdélyi Margit, a Selye János Egyetem Tanárképző Kara dékánja, Csütörtöky József, a Duna Menti Múzeum igazgatója, továbbá a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója, Tóth Károly képviseletében és saját maga nevében Liszka József.

1. kép: A Forum Hungaricum III. ünnepélyes megnyitója a komáromi Duna Menti Múzeum dísztermében. Balról jobbra: Meinolf Arens, Klaus Rettel, Axel Hartmann, Liszka József.

Az érdemi tanácskozásra (amely német nyelven zajlott) 2012. október 19-én egész nap, illetve 2012. október 20-án délig a Selye János Egyetem Konferenciaközpontjának helyiségeiben került sor, több szekcióban, összesen közel negyven előadás hangzott el.
A délelőtti plenáris ülés témája Szlovákia, mint multietnikus régió 19–21. századi történeti és néprajzi szempontú bemutatása volt. Liszka József rövid bevezetőjét követően Szarka László történész nyitóelőadás hangzott el az etnikai sokszínűség tudomásul- és figyelembevételéről az 1848–1992 közötti magyar és szlovák nemzettéválási folyamatokban. L. Juhász Ilona a komáromi zsidóság történetét vázolta fel a kezdetektől napjainkig, az interkulturális és interkonfesszionális kapcsolatkra helyezve a hangsúlyt. Részletesen szólt Schnitzer Ármin komáromi főrabbi és Pap Gábor duntántúli református püspök példaértékű kapcsolatáról, barátságáról. Ilyés Zoltán (Budapest) előadása Nyitra megyeszékhely környéki, az utóbbi évtizedekben jelentősen elszlovákosodott Zobor-vidéki magyarlakta településekhez kapcsolódott. Konkrét példákon prezentálta, hogyan használják fel a különböző ünnepek, megmozdulások során a vélt és valós múltat az itt élő magyarok nemzeti identitásának erősítésére. Eva Krekovičová (Pozsony) arról számolt be, hogy az anekdotákban és az interneten miképpen jelenik meg a cigány „komikus“ alakja.

2. kép: A Forum Hungaricum III. keretében tartott előadása közben Eva Krekovičová (a képen balra). Tőle jobbra Liszka József és Ilyés Zoltán.

A délutáni előadások már két párhuzamos szekcióban folytak:
Az A szekció az első blokkjában elhangzott négy előadás az ideológiai különbözőségekhez, illetve ezek következményeihez, hatásaihoz kapcsolódtak a 20. századi Kelet Európában. Florian Kührer (Bécs): Az erdélyi románok és történeti hagyományaik a két világháború közti diskurzusban; Andreas Schmindt-Schweizer (Budapest): Német-magyar kultúrkapcsolatok a „német kérdés“ 1949–1990-ben; Wellmann László (Kolozsvár): A Román Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolata az 1956–1989 közötti időszakban; Markus Peter Beham (Bécs): Bős–Nagymaros. Egy végtelen történet vagy pedig egy megoldás lehetősége?
Az A szekció második blokkjának előadásai a Kelet-Európában élő nemzeti és vallási kisebbségeket érintő aktuális kérdésekkel foglalkoztak. Mirjana Ivančič a Horvát Köztársaságban élő kisebbségek jogairól szólt, ezt követően pedig az ukrán Tatiana Koroleva és az orosz nemzetiségű, Ukrajnából származó Ekaterina Spiridonova közös előadásukban a kisebbségi jogok mindennapi gyakorlatát mutatták be konkrét példákon – elsősorban a Szovjetunió szétesése után kisebbségke került ukrajnai oroszok példáján. Katerina Kakasheva (Skopje) A kisebbségi jogok változásai a Macedón Köztársaságban a 2001-es etnikai válság idején, Corinna Mayer (München) pedig A digitális hálózati összeköttetés, mint a kisebbségek kapcsolattartás új lehetőségei – a bánáti svábok példája címmel tartott előadást, majd befejezésül Kollmann Mónika (Budapest) a Magyarországon és Romániában élő szatmári svábok ezredforduló utáni helyzetét hasonlította össze.
Az A szekció utolsó tematikus blokkja a Koraújkori interferenciák címet viselte. Christoph Augustynowicz (Wien) előadásának témája a mindössze egy évig (1575–1576) uralkodó II. Miksa lengyel király és a Magyar Királyság viszonya volt. Meinolf Arens (München) a Katolikus Misszió moldvai csángók körében kifejtett tevékenységéról szólt a Krimen élő cigányság körében végzett 18. századi rekatolizálási törekvések kontextusában. Végezetül Amelia-Liliana Vaidean (Kolozsvár) a 18. század második felének orosz–moldáv kapcsolatait taglalta.
A Duna-Kárpáti régióban élő nemzeti kisebbségek helyzetének összehasonlítása a 20. század krízishelyzeteiben volt a témája a B szekció első tematikus blokkjának. Először Ines Bianca Gruber (Pressath) előadása hangzott el aki az 1989-es rendszerváltás utáni magyar kormányok kisebbségpolitikáját és a határon túli magyarokhoz való viszonyát hasonlította össze. Ottmar Trasca (Kolozsvár) a német kisebbség helyzetét mutatta be az 1933–1940 közötti időszakban; Teodora Živkovič (Zagreb) a vajdasági horvátok és szerbek 1989 utáni helyzetével foglalkozott, Christof Kaiser (Berlin) pedig a máramarosi zsidóság megmaradt tárgyi emlékeiről adott egyfajta helyzetjelentést.
A szekcióban Tamás Ágnes (Szeged) előadása (Önkép és kölcsönös sztereotípiák a szlovákok és magyarok körében a 18. század második felében.) nyitotta a Regionális életvilágok változásai témakörhöz kapcsolódó második tematikus blokkot, majd Hunyadi Attila Gábor (Kolozsvár) Közép-európai elképzelések és néhány magyar politikus és értelmiségi autoritarizmus-kritikája Erdélyben a két világháború közti időszakban című referátuma hangzott el. Vorzsák Orsolya (Csíkszereda) a nyelvi vonatkozású kulturális kapcsolatok viszonylatában viszgálta, milyen hatást gyakoroltak az erdélyi szászok, valamint az osztrákok a székelyek nyelvére a 18. és 18. század folyamán. Fazekas Márta (Bukarest) a szlovákiai magyarok autonómia elképzeléseiről szólt, majd a lipcsei Pavel Kuhla Pozsony és Lőcse 19. századi polgárságáról vázolt fel egy képet.
A B szekció harmadik, egyben utolsó tematikus blokkjának témája az identitások átalakulása volt a Magyar Királyságban és Erdélyben a 19. században, valamint a 20. század első évtizedeiben. Dáczo Enikő (Kolozsvár) az 1900–1930-as években megjelent három sajtóorgánum, a német Kronstädter Zeitung, a román Telegraful Român és az magyar nyelvű Ellenzék elemzése alapján vázolt fel egy képet az interetnikus kapcsolatokról Erdélyben. Daniela Haarmann (Wien) előadásában arról szólt, milyen Habsburg-kép élt az osztrák és a magyar területeken a Ferencz József uralkodása idején. Ezt a blokkot Mádly Lajos-Lórand (Kolozsvár): A neoabszolutizmustól a dualizmusig. Az erdélyi liberalizmus évei (1860–1867) című előadása zárta.
A nap záróakkordjaként a vacsora után Ungváry Krisztián történész tokaji szőlőtermesztésről és borfajtákról szóló előadásátt hallgathatták meg a résztvevők, majd borkóstoló következett, amely során a konferencia résztvevői az előadó saját készítésű tokaji borait kóstolhatták végig.
A másnapi plenári ülés témája Magyarország és szomszédos államok kapcsolata volt a két világháború közti időszakban. Frank Henschel (Lipcse) Európa-koncepciók a magyarországi revíziós és integrációs politikai törekvések konfliktusában című előadását követően Michal Schvarc (Pozsony) az első bécsi döntés, valamint az azt követő 1939-es márciusi krízis időszakával, a szepességi németeket érintő hatásaival foglalkozott, bemutatva azokat a törekvéseket, amelyek a Szepesség bizonyos területeinek Magyarországhoz való kerülését szorgalmazták. Martin Pekár (Kassa) A kárpátukrajnai ruszin-kérdés instrumentalizálása a nemzetközi fórumokon az 1938/39-es években címmel tartott előadást. Őt Spannenberger Norbert (Lipcse) követte A magyar nemzetpolitika és a „Szatmár-kérdés“ című előadásával, majd Tóth Imre (Sopron): Revízió kontra szomszédpolitika? A Burgerland-kérdés a magyar-osztrák kapcsolatokban, és végül Vitári Zsolt (Pécs) a Hitler-jugend és a magyar levente-mozgalom kapcsolatairól című referátuma hangzott el.
A konferenciát Kocsis Károly (Budapest) előadása zárta, aki a geográfiai megközelítésből mutatta be az etnikai alapú területi autonómiák múltját és jelenét a Kárpát-medencében.
A konferencia tanulmányi kirándulással zárult, amelynek keretében a németországi, ausztriai, magyar-, orosz- és horvátországi, továbbá szlovákiai, macedóniai, romániai és montenegrói vendégek a térség népi kultúrájával ismerkedhettek meg. A komáromi erődrendszer körbejárásával kezdődő buszkirándulás először Gútára vezetett, ahol a résztvevők megtekintették az egykori csallóközi mindennapokra oly jellemző, ma muzeális célokat szolgáló hajómalmot, majd kisalföldi falvakon keresztül (izsai és dunaradványi megállóval) a szlovákiai magyar tájegységek népviseleteit bemutató búcsi Babamúzeumot látogatták meg. Vasárnap délelőtt komáromi városnéző sétával zárult a négynapos rendezvény.

3. kép: A konferencia résztvevő a tanulmányi kiránduláson Komáromban, a Vág és Duna torkolatánál. Balról jobbra (aki felismerhető): Liszka József, Baranyovics Borisz, Ottmar Traşcă, Corina Mayer, Teodora Živković, Meinolf Arens, Kollmann Mónika, Tatjiana Koroleva, Ekaterina Spiridonova, Daniela Haarmann, Katerina Kakaseva, Peter Beham, Klaus Rettel, Vorzsák Orsolya, Florian Kühler, Tamás Ágnes, Amelia-Liliana Vaidean, Mándly Lajos-Lóránd, Silvia Petzoldt, Christoph Kaiser.