kedd, június 22, 2021

Az Etnológiai Központ bemutatkozása a Néprajzi Múzeumban+

Az Etnológiai Központ két legújabb publikációjának, egyszersmind az egész kiadói tevékenységének az értékelő bemutatására került sor 2014. március 27-én a budapesti Néprajzi Múzeumban. A Paládi-Kovács Attila akadémikus elnökletével lezajlott rendezvényen összesen hat méltatás, ismertetés hangzott el. Az elnök bevezetője után (amelyben a szlovákiai magyar néprajzi kutatás fejlődét vázolta fel a kezdetektől lényegében az Etnológiai Központ létrejöttéig) Liszka József, az Etnológiai Központ igazgatója referátuma elején köszönetet mondott a Néprajzi Múzeum ott jelen lévő főigazgatójának, Kemecsi Lajosnak, aki lehetővé tette a rendezvény megvalósulását a múzeum Vajda-termében. Vajda László irányadó személyisége, útmutatásai, ahogy azt Liszka József hangsúlyozta, rendkívül fontosak voltak az Etnológiai Központ kutatási súlypontjainak egykori kijelölésében. Sok-sok beszélgetéssel, szakmai vitával eltöltött óra emléke kapcsolódik ezekhez a könyvekhez, még eredeti helyükön, a müncheni lakás hatalmas sarokszobájában. Jelképértékű is, hogy az Etnológiai Központ kiadványait éppen ebben a közegben sikerült most bemutatni. „Vajda László, aki könyvtára által, szellemiségében most nyilván köztünk van, ha személyesen is itt ülne, csak egy dolog miatt nem érezné jól magát. Azért, mert itt nem lehet rágyújtani” – jegyezte meg Liszka József, majd az intézmény tevékenységét (céljait, eredményeit, terveit) kísérelte meg a rendelkezésre álló rövid időkeretben bemutatni. Ezt követően Bárth Dániel (ELTE BTK Folklore Tanszék) a központ „soknyelvű” évkönyve, az Acta Ethnologica Danubiana tizenöt évfolyamának mérlegét vonta meg (sikertörténetnek nevezve a másfél évtizedes rendszeres és kiegyensúlyozott produkciót), és mutatta be konkrétan a legutóbbi, 15. kötetet.2 Klamár Zoltán (Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény, Vác) L. Juhász Ilona: A harmincnégyes kőnél… Haláljelek, halálhelyjelek az utak mentén című, az Etnológiai Központ szintén friss termésének számító kötetét prezentálta az érdeklődőknek.3 Viga Gyula (Miskolci Egyetem BTK) az Etnológiai Központ Lokális és regionális monográfiák című sorozatáról mondta el – a kétszeres érintettség okán – személyes élményekkel is fűszerezett véleményét. Gecse Annabella (Damjanich János Múzeum, Szolnok) az Interethnica című kiadványsorozatot mutatta be, szintén csak félig kívülállóként, hiszen a sorozat egyik kötete az ő nevéhez fűződik. Végezetül Csanda Gábor, a Fórum Társadalomtudományi Szemle főszerkesztője a folyóiratról, annak célkitűzéseiről, ám főleg néprajzi vonatkozásairól beszélt.
A felszólalók az Etnológiai Központnak a szlovákiai magyarok tudományos életében betöltött szerepe hangsúlyozása mellett kiemelték annak nemzetközi vonatkozásait, azt a hídszerepet, amit nemcsak az évkönyv, de például az Interethnica című sorozat is képvisel. Azokat a kapcsolat- és szempontrendszereket tehát, amelyek a most prezentált kiadványok létrejötte és utóélete során is meghatározóak.
A rendezvény közös megvalósításáért Bodó Sándornak, a Magyar Néprajzi Társaság elnökének és főleg (a szervezés zökkenőmentes lebonyolításáért) Kalina Veronikának, a Társaság titkárságvezetőjének jár köszönetet.