Nagycétény és Nemespann szakrális kisemlékei és egyéb emlékjelei

Nagycétény (szlovákul Veľký Cetín) és Nemespann (szlovákul Paňa) a Nyitrai járásban találhatóak. Nagycétény plébániaegyház, Nemespann pedig a leányegyháza. A falvak első fennmaradt írásos említése 1239-ből való (Poonh iuxta villam Chethen), ekkor már az Esztergomi Érsekség birtokában voltak. Az itt lakókat solymászokként és hálókészítőkként említi az oklevél, amelyben az érsek falvait IV. Béla mentesíti az állami adók terhei alól.1

Nagycétény

Cétény neve előbb folyónévként fordul elő a fennmaradt forrásokban, legelőbb a 2. zobori oklevélben (1113) insula Syrinc/ fluvium Cyrinc alakban (Fejérpataky 1892, 51–52, 61). Nevét szláv szóból származtatják, értelmét tekintve azonban nincs egyetértés az egyes magyarázatok között. A falu már említett első fennmaradt és ismert említését követően több írott forrás ismét a Céténke folyót (ma a Nyitra főága) említi. Ismét csak 1272-ben a szomszédos Berencs határjárásában sorolják fel terre Ceten alakban (Ipolyi–Nagy–Véghely 1880, VII, 136 No. 103; Györffy 1998, 362–363).
Épített és művészeti örökségének irodalma viszonylag szerény: a faluról megjelent kismonográfiákon kívül (Kurcsa 1999; Petrovay 1999; Presinszky 2002) a szlovákiai műemlékek jegyzéke (Súpis pamiatok na Slovensku) értekezik róluk bővebben (Güntherová et al. 1969, III/ 389, 391). A történelmi Magyarország emlékeit felsoroló Forster-féle jegyzék a vármegye monográfiájának ide vonatkozó adatait közli, kiemelve a templom középkori eredetét (Borovszky 1899, 98; Forster 1906, II: 563). Megjegyzendő, hogy 2015-ben a település az országos műemléklajstromban mindössze két alkotással, az ún. Bús Krisztus és a Fájdalmas Szent Szűz rusztikális, 18. századi szobraival volt képviselve.2 A helyi templomot vagy a hagyományos építészet példáit – bár a jegyzék említést tesz róluk – paradox módon nem vették fel a nemzeti kulturális műemlékek sorába.
Nagycétény kétségkívül legjelentősebb műemlék jellegű épülete a római katolikus plébániatemplom. A templom első felszentelése a helyi hagyomány szerint a középkori magyar állam és egyház szervezetének első évtizedébe nyúlik vissza, amit egykor a hajó falában lévő kőlapra vésett felirat is bizonyított. Az eredetileg gót betűs sorok Domonkos esztergomi érseket, s annak utódját, Sebestyént jelölték meg a templom építtetőiként, 1001 és 1007 közé helyezve a szentély emelését.3 A szöveg látszatra egyértelmű, hiszen konkrét személyekhez és évszámokhoz köti a templom alapítását; „régiségét” (s így „hiteles” voltát) alátámasztotta a betűk stílusa. Tegyük hozzá, hogy a nagycétényihez hasonlóan más, középkori eredetű, az újkorban jelentősebben átalakított templomokban (így például Báton és Zselizen) is léteztek ilyen jellegű feliratok, melyek a távoli, olykor legendás múltba vezették vissza az épületek alapítását. Közös nevezőjük, hogy általában a 18. század derekán, vagy inkább annak második felében íródott vizitációs jegyzőkönyvekben bukkannak fel először. E feliratoknak feltehetően konkrét feladatuk volt: bizonyságot adni a templom ősi (azaz katolikus) voltáról, és így legitimálni a római egyház jogát az adott épületre. A cétényi tábla szövegének elemzése több nehézségbe ütközik. A szóban forgó feliratot a fentebb említett báti és zselizi példákkal ellentétben soha nem rögzítették, bár a 18. század végének egyház-látogatási jegyzőkönyveiben a vizitátorok külön fejezetben foglalták össze a templom, illetve a plébánia történetének kiemelkedő fontosságú dokumentumait. Nem ismerjük tehát a szöveg pontos hangzását, s kérdéses a betűk típusa is. Mindezek ellenére leszögezhetjük, hogy a felirat egy élő hagyományt közvetít, amelyhez az írott források is támaszt nyújtanak.
A helyi plébános 1285-ben az érsek megbízottjaként a nyitrai tized kerület dézsmálója, azaz tizedszedője (Györffy 1998, IV, 363).4 A cétényi papnak hazai viszonylatban korai említése és specifikus feladata az itteni egyházi szervezet régebbi voltára és jelentőségére vet fényt. 1308-ban az érsek Imre nevű káplánja egy kápolna építésének ügyében látogat Céténybe (Györffy 1998, IV, 363; Buday–Csuthy–Fehér 2014, 62–63. jegyzet). A 14. század 30-as éveiben János pap az egyház négy márkányi bevételéből 22 garast fizet pápai tizedként (Györffy 1998, IV, 363; Sedlák 2008, 96, No. 559). 1339-ben a cétényi egyház rektora Domokos volt (Piti 1999, 84–85 No. 154).5 Az 1397. évben az ún. Pázmány-féle jegyzék a nyitrai főesperesség plébániái között említi a cétényit (Péterffy 1742, 269).6 Ez utóbbival véget ér a templom létére közvetve utaló, jelenleg ismert és publikált középkori adatok sora. Elmondható tehát, hogy a településnek már 1285 előtt volt egyháza, ennek külső megjelenése azonban ismeretlen, s csak analógiák, illetve jóval későbbi bejegyzések alapján rekonstruálható.
Mivel az 1560. évi vizitáció üresedésben lévő plébániaként tartja számon Cétényt,7 csak az 1630-as egyházlátogatás jegyzőkönyve nyújt (első alkalommal!) lehetőséget az épület állapotának megismerésére. Az ősréginek nevezett, Keresztelő Szent Jánosnak szentelt templomhoz egy Szent Miklós-kápolna is tartozott. A templom és a kápolna üres oltárai a törökök és „martalócok” által okozott pusztítás következményeiről tanúskodnak (Beke 1994, 112). 1700 előtt megváltozik az egyház patrocíniuma: a középkorit felváltja a Szűz Mária látogatásának címe. Ezzel összefüggésben két új, mariánus oltárt emeltek, a főoltárt a Szent Szűz látogatásának, a mellékoltárt a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelték.8 1710 körül változás történik az oltárok titulusaiban – a főoltár az Úr Mennybemenetelének, a mellékoltár Szűz Mária Mennybevitelének volt szentelve.9 A vizitációkban megörökített leírások alapján nem kizárt, hogy a templom még a 18. század első harmadában is megőrizte középkori alakját. 1713-ban csak a liturgikus szempontból kiemelt szentélyt és a sekrestyét fedte boltozat, a hajóban deszkás mennyezet volt, nyugati részében falazott orgonakarzat állt.10 Becskereki István plébános működésének idején (1718–1739)11 a hajót beboltozták és nyugati homlokfala előtt tornyot emeltek (Henszlmann 1976, 273).12 1732-ben a templomnak a főoltáron kívül egy, Krisztus szenvedésének szentelt mellékoltára volt.13 A 18. század derekán négyre nőtt az oltárok száma: a Szűz Mária látogatásának oltárán kívül három mellékoltár állt a templom belső terében. Kiváltságosként említik a Keresztre feszített Krisztus oltárát, ezt követték Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának és Mennybevitelének oltárai.14 Ismert továbbá, hogy a sekrestyéhez egy Szent Mihály-kápolna is csatlakozott (1. kép).

 

1. kép: Szűz Mária látogatásának szentelt római katolikus plébániatemplom. Nagycétény (Csuthy András felv., 2015)

A patrocíniumát tekintve bizonyosan temetői kápolnáról egyetlen említés maradt fenn 1756-ból.15 Nem tudni, hogy a Becskereki-féle átalakítások során jött-e létre, de az is lehet, hogy egy korábbi épületről volt szó. A kápolnát legkésőbb 1776-ban, az új szentély emelésének alkalmával bontották le. A régebbi templomépület romló állapotára következtethetünk az 1761. évi vizitáció tartalmából, mely szerint „egyik oldala jelentősen károsult.”16 1770-ben ugyan az esztergomi érsekség elvégeztette a legszükségesebb munkálatokat, ezek azonban ideiglenesnek bizonyultak (Henszlmann 1976, 273). Hat évvel később – Bukovinszky István plébánosi szolgálata alatt (1757–1782)17 – elkezdődött a templom nagyarányú átépítése, mely által elnyerte mai, késő barokk formáját. Az átalakítás terve valószínűleg a Magyar Királyi Kamara építészeti igazgatóságának környezetéből került ki, véghezvitelét valamelyik helyi vagy esztergomi (érseki) építőmester felügyelte. 1776–1778 között lebontották a korábbi szentélyt, a sekrestyét, a templom hajójának keleti részét és boltozatát. A megmaradt falak koronáját magasabbra emelték,18 a hajót kibővítették, és falpilléreken nyugvó porosz boltozatokkal újra beboltozták. Újjáépült az ugyancsak porosz boltozatos szentély, melynek északi és déli oldalához kapcsolódnak a sekrestye és az oratórium cseh süvegboltozatos helyiségei. Az épület új tetőszerkezetet és egységes külsőt kapott, melyet visszafogott, lizénás tagolás jellemez. Padlózatát égetett téglával burkolták, a hajó alatt meghagyták a régebbi sírboltot. Felújult a templom berendezése is.
1779 után három korai klasszicista oltár állt a szentélyben, illetve a diadalív két oldalán, ahogy azt egy, 1939 után készült, képeslapon felhasznált fénykép mutatja.19 Magas, gúla alakú klasszicista fedelet kapott a barokk keresztelőmedence, amelynek csúcsát Krisztus megkeresztelésének szoborcsoportja koronázta.20 Maga a keresztelőmedence a templom inventáriumának legrégibb fennmaradt tárgya. Három, valójában csonka részből áll: a felső és középső faragványainak stílusából kiindulva a 18. század közepére helyezhető, talapzata viszont korábbinak tűnik. Az ennek felületét tagoló, lapos, sziromszerű alakzatokból ítélve az adott elemet (mely egykor talán medenceként is szolgálhatott) a 16. században faraghatták ki. Ez az állítás azonban egyéb, a keltezést pontosító részletek hiányának következtében megkérdőjelezhető. Állhatunk itt egy késői, rusztikus munka, vagy akár még középkori faragvány előtt is (2–3. kép).

 

2. kép: A nagycétényi templom belseje a 20. század közepén (képeslap)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3. kép: Keresztelőmedence a nagycétényi templomban (Csuthy András felv., 2015)

Az 1770-es években megvalósult átépítéssel lényegében lezárult a cétényi plébániatemplom építéstörténete. Az ezt követő változások a templom belső képét érintették. Tekintetbe véve a fent említett, írásbeli forrásokból származó adatokat, valamint a templom elhelyezését a település szélén, a patak melletti magaslaton, feltételezhető, hogy a mai épület középkori elődjének helyén jött létre és falszerkezeteiben beolvasztotta annak részeit. Ez elsősorban a hajó nyugati feléről valószínűsíthető. A torony 1718–1732 közötti időszakra, a hajó keleti része, a szentély és annak oldalhelyiségei 1776 utánra datálhatóak. Megemlítendő, hogy az imént felvázolt kronológiát csak a falkutatás és régészeti feltárás hitelesíthetné.
A továbbiakban áttekintjük a templomban történt fontosabb újabb kori beavatkozásokat. A tetőben és a toronyban több ízben is jelentős károkat okozott a szélvihar. Különösen nagy pusztításról vannak híreink 1842-ből, 1863-ból és 1882-ből (Kurcsa 1999, 15). 1822-ben, Király Sándor lelkész idejében (1821–1831) a tető új zsindelyezést kapott. A falakat kívülről és bent is lemeszelték.21 1837-ben öntötték a kis Szent Mihály-harangot, mely egyetlenként vészelte át az 1917-es rekvirálást (Petrovay 1999, 7).22 Tíz évvel később készült a Szűz Máriának szentelt nagyharang.23 A harmadik állítólag Szent Istvánnak volt szentelve. Jelenleg is 3 harang szolgál a toronyban. A jobb oldalit Szent Mihály arkangyal tiszteletére24 és a középsőt Boldogságos Szűz Mária tiszteletére25 öntötték 1923-ban Nagyszombatban a Fischer testvérek. A harangokat ma elektronikus úton szólaltatják meg.26
1850-ben három oltára volt a templomnak, Szűz Mária látogatásának, Nepomuki Szent Jánosnak és Szent Józsefnek a tiszteletére.27 A múlt század első éveiben helyi lakosok felajánlásaiból készültek a templom festett üvegablakai. Özv. Benyák Ferencné Presinszky Ágnes adományából készült 1902-ben a Szent Ágnest ábrázoló ablak, Presinszky János templomatya ajánlotta fel 1903-ban a Szent Erzsébetet bemutató vitrázst, Fica András 1904-ben a Szent István alakjával díszített ablakot (Presinszky 2002, 112). Eközben felújultak a lourdes-i Szent Szűz (1902) és Szent József oltárai (1905), Jócsik Teréz hagyatékából pedig megvették Jézus Szent Szívének és Szűz Máriának a szobrait (1903; Presinszky 2002, 112). Valamelyik korábbi oltár tartozékai lehettek a padlástérben található magas angyalszobrok is.
1907. május 30-án új bádoglemezzel fedték be a templom tornyát.28 Ahogy arról már fentebb megemlékeztünk, a tornyot eredetileg zsindely borította, melyet az 1863. március végi szélvihar után bádogra cseréltek (Presinszky 2002, 109–110). Az 1912. évi vizitáció szerint a templom már javítást igényelt.29
1935-ben kibővítették a nyugati orgonakarzatot (Kurcsa 1999, 15). Magát az orgonát 1945-ben javították. A javítást végző mester már ekkor figyelmeztette a plébánost, Szüllő Rezsőt, hogy a hangszer állapota nagyon romlott és csakhamar használhatatlanná válik. 1949. március 10-én Szüllő engedélyt kért a nagyszombati apostoli helynökségtől egy új orgona építéséhez, amit az egyházi felsőbbség jóváhagyott.30 Az orgonát Tattinger Ferenc érsekújvári mester építette, aki 1952 tavaszán készült el művével.31
Id. Staudt Mihály komáromi festőművész és restaurátor 1946-ban megalkotta a szentély egykori falképeit és a főoltár festményét. Ezek restaurálására tett ajánlatot 1960-ban Massányi Ödön nyitrai festő, a nemespanni templom falfestményeinek alkotója.32 A munkát Buday Ferenc templomfestő kezdte meg, ezt azonban kénytelen volt félbeszakítani. A restaurálás iránt ugyanis el kezdett érdeklődni a pozsonyi kerületi műemlékvédelmi intézet, amely felszólította az ilyen jellegű munkák kivitelezéséért felelős „Dielo” vállalatot, hogy szüneteltesse a cétényi munkákat mindaddig, amíg nem történik meg a régebbi festményrétegek felkutatása.33 A feladattal megbízott Massányi szerint a kutatás negatív eredménnyel zárult. A festő ugyanakkor javasolta, hogy a falképek restaurálásáról mesterük, Staudt Mihály gondoskodjon.34 1960. november 3-án bizottsági úton jóváhagyták a templom kifestésének tervét. E szerint Massányi kötelezte magát a boltozatra és a diadalívre kívánt jelképek megtervezésére.35 A műemlékvédelmi intézet azonban elutasított bármilyen ornamentális részletet a falakon, és a munkálatokat november 18-án újra leállítatta.36 Kiderült, hogy Buday Ferenc nekifogott Staudt festményeinek szakszerűtlen „restaurálásához”, amit az alkotó élesen kifogásolt, miközben rámutatott korábbi rossz tapasztalataira a nevezettel.37 A szentély mai freskóit Závory Zoltán és Emília készítette 1991-ben (Kurcsa 1999, 16). A márványoltárt Kosztyák Pál plébános készíttette saját költségén. Vladimír Filo plébános ezt is le akarta cserélni, de a templomatya nem engedte. Az oltár felett a mennyezeten lévő Mária megkoronázása freskó 1938-ban készült.38 A második vatikáni zsinatot követően a mellékoltárok elvesztették liturgikus jelentőségüket. Több helyen, így itt is eltávolították őket, megfosztva így a templom enteriőrjét értékes alkotórészeitől (Petrovay 1999, 6). A népmissziók emlékjeleit is hiányolhatjuk. Az oldalsó bejáratnál található egy sérült szenteltvíztartó, melyet felirata szerint Noszák László készíttetett 1943-ban. A templom tornyának tetőzetét 2000 körül György Ferenc plébános javíttatta, s a gömbkapszula tartalmát is kiegészítették.
Cétényben és környékén viszonylag nagy számban maradtak fenn a helyiek vallásosságának kőbe mintázott tanújelei. Közöttük a legrégebbiek a 18. századból származnak. Ide soroljuk a szőlőhegyi Szent Orbán-kápolnát, valamint Nepomuki Szent János, a Fájdalmas Szent Szűz és az ún. Bús Krisztus szobrát.
A szőlőművelők patrónusának szentelt kápolna építését 1776-ra szokták helyezni, bár az irodalom említést tesz egy 1772. május 18-ra keltezett levélről, melyben a hívek a kápolna felszentelését kérik (Kurcsa 1999, 42).39 Maga az épület négyzet alaprajzú „hajóból” és az azt lezáró félköríves szentélyből áll. Főhomlokzatán háromszögű, szélein és csúcsán lekerekített oromzat emelkedik, felette áll a bádoglemezzel borított kis harangtorony. Az oromzat tengelyében kialakított fülkében áll a védőszent szobra.40 A fülke és a bejárat közötti falrészt a kápolna felújításait megörökítő emléktáblák töltik ki.41 1905-ben Szőke Ferenc jóvoltából renoválták, 1937-ben és 1972-ben pedig a hívek adományaiból. Az utóbbi felújítás során került rá a mai bádogtető és a cementes vakolat. A barokk korra jellemzően a homlokzatokat eredetileg simított, fehérre meszelt vakolatsávok keretezték, a sávokon belüli felületet pedig egyenetlen, durva vakolat borította.42 Eredeti részletként megmaradt a kétszárnyú deszkás ajtó. A kápolnának állítólag korábban fa előzménye volt. (4. kép)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4. kép: Orbán-kápolna Nagycétényben (Csuthy András felv., 2014)

1802-ben a cétényi hegyközség szobrot állíttatott Szent Orbánnak a Borvölgyben. Azt 1905-ben restaurálták. Az eredeti faszobor gipszmásolata (?) az 1970-es években készült a Szlovák Mezőgazdasági Múzeum restaurátor-műhelyében B. Kochanovská által. Ekkor készülhetett Mészáros Miklós (1939–2010) múzeumi restaurátor által a ma álló kőszobor,43 az eredeti faszobor sorsa ismeretlen. A jelenlegi szobor állapota sürgős, szakszerű beavatkozást igényel.44 (5. kép) Érdekesség, hogy a faluban az Alsóhegyen is van Szent Orbán-szobor, amelyet Mészáros Miklós állított, a talapzaton szereplő keltezés alapján 1995-ben, hajlokja előtt egy oszlopon (Petrovay 1999, 12).45 Valamikor ezt követően, valószínűleg még 1996-ban kerültek Mészáros Miklós által készített Orbán-szobrocskák beépítésre Dudás Ferenc hajlokjának oromzatába, illetve fia, Norbert hajlokjába is. Az Alsóhegyen feljebb a 2010-es években is felszenteltek egy kis Szent Orbán-szobrot, amely modern fémfülkét kapott. Ez Szusztor Lajos hajlokja előtt áll, s a szobrot védelmi okból a téli időszakban Szűz Mária szobrára cseréli. Ugyanilyen Orbán-szobor46 található a kúttal szemben Borovszky Lajos hajlokjának beépített fülkéjében is, szintén az Alsóhegyen, 2010-es keltezéssel. (6. kép) Ezeken kívül az Alsóhegyről lejövő mélyút bal oldalán akácfán, üvegezett ládában található egy kereszt.47

5. kép: Az 1802-ben „állított” 6. kép: Orbán pápa szobra Borovszky Lajos hajlokján.
Orbán-szobor. Nagycétény Nagycétény (Csuthy András felv., 2015)
(Csuthy András felv., 2015)

Egykor a falu csendőrsége mellett, ma ugyanott a községháza előtt áll a népszerű „barokk” szent, Nepomuki János szobra, mely eredetileg 1751-ből származott. Állítólag több más mellett, ezt is a Presinszky család készíttette. A látható keltezés alapján a kisemléket 1905-ben újították fel. A rajta lévő egykori feliratokat az 1960-as években tehették tönkre, amikor több más szobrot is megrongáltak a faluban. 1972-ben és 1999-ben is javították (Petrovay 1999, 9). A valószínűleg 1972-ben Szőke Paulina által lecserélt szobor ruházata elöl aranyozást imitáló festést és csillagokkal díszített glóriát kapott. Az 1990-es évektől modern fémkerítés öleli körül.48 (7. kép)
Berec Judit alapítványából emelték 1757-ben a nyitrai és a főutca kereszteződésénél található pietà-szobrot (ún. Hármas Mária).49 Korabeli felvételek bizonysága szerint a pietà oszlopának alsó, volutás kiszélesedésein egykor Mihály arkangyal és Judit alakjai álltak,50 melyeket az 1990-es években loptak el. Ugyanakkor tűnt el a rajta egykoron meglévő fémcsillag is. 1999-ben felújították, ekkor kaphatta modern védőtetőzetét (Petrovay 1999, 10. Vö. Szilárdffy 2003, 122). (8. kép)

7. kép: Nepomuki Szent János szobra. 8. kép: Az ún. Hármas Mária. Nagycétény
Nagycétény (Csuthy András felv., 2015) (APÚ, ZN, neg. sz. 9679/ 2; Fialová 1960)

Az ikonográfiai szempontból különlegességnek számító Bús Krisztust (másként Szomorú Jézuska, vagy Krisztus képe) 1772-ben faragták, és a község iskolája előtti téren található. Krisztusnak ilyen típusú, a keresztre feszítést megelőző pillanatokban való ábrázolása a késő középkorra vezethető vissza. A szobrot 1898-ban Vajda András és neje, Borbála újíttatta meg,51 ezen kívül 1999-ben is felújították (Petrovay 1999, 10). A körülötte lévő teret Štefan Lužbeťák polgármestersége idején rendezték. Egykor fakerítés védte, és állítólag színes festésű volt. A közelében található a korábbi szövetkezeti bolt épülete, melyben máig üzlethelyiség működik, illetve vele szemben az alapiskola új épülete. Ehhez a szakrális kisemlékhez kötődik Dudás András „rablóvezér”, illetve egy szemfényvesztő története is.52 (9. kép)
A templomkertben, a templomhajó nyugati bejárata mellett található lourdes-i barlangot 1976-ban készíttették. Szűz Mária szobrát Borbélyné Galgóczi Anna hozta Budapestről, előtte térdepel Szent Bernadett. Az emléket Kurcsa József kőműves építette, keltezése a keret jobb oldalán olvasható. A belső teret üvegezett fémajtó védi, Mária nevével. Jelenleg 4 hálatábla található benne.53

Mellette található a Szentháromság-szobor.54 A szobor több részből áll. A felső a Szentháromságot mintázó megviselt szoborcsoportot feltehetően mészkőből faragták. A kisalföldi Szentháromság-ábrázolások leggyakoribb típusával mutat rokonságot (Liszka 2014, 16–17).55 Ez süttői márványoszlopon áll, melynek egyes részei feltehetően egyszerre készültek. Az egész kisemlék egy beton talapzaton nyugszik, melyet négy sarokoszlop és zöldre festett fémkerítés véd. Emelésének rövid története szerint akkor készült, amikor Szusztor Ferenc jómódú gazdát ki akarták egy éjjel rabolni. Az éppen szoptató asszony észrevéve a mozgolódást, felkeltette az urát, aki az ajtót zsákokkal eltorlaszolta. Ezen felül az asszony az ablakon elkiáltotta magát: „Szentháromság egyisten segíts!” Ezt a szomszéd Presinszky család meghallotta és figyelmeztetésül a levegőbe lőttek. Emiatt a tolvajok elmenekültek, és hálából készült a Szentháromság szobor. A történtek után Szusztorékat azonban újból kirabolták. (10. kép)
A templomhajó mellett található a Magyar Szent Család szobra. Szent István, Gizella és Szent Imre festett alakjai egy magas betonemelvényen állnak (11. kép). A márványfelirat56 szerint 1996-ban állíttatta a helyi Kadar férfikórus. Az ötletgazda Ravasz Tibor az akkori vezetőjük volt, amikor az énekkar bizonyos összeghez jutott Magyarországról.

11. kép: A Magyar Szent Család-szobor. Nagycétény 12. kép: 1828-ban készült kőfeszület a
(Csuthy András felv., 2015) templomkertben. Nagycétény
(Csuthy András felv., 2015)

A 18. század végén megszüntetett templom körüli sírkertben látható a még egy 1828-ban (?) emelt, ma hármas betonlépcsőn álló, újrafestett feszület (12. kép). 1999-ben felújították. A keltezésen kívül más felirata nem maradt meg (Petrovay 1999, 8).57
A temetőben látható, a közelmúltban renovált pietà-szobor (Fájdalmas Szűzanya), melyet a Presinszky-család állíttatott 1891-ben (Petrovay 1999, 12–13).58 Jelenleg modern fémtetőzete felett egyszerű kereszt látható, 2015-ben újították fel. (13. kép)
Nagycétény temetőiben két feszület áll. Az öreg kereszt Presinszky János adománya volt, melynek homlokán a Fájdalmas Szűz domborművű alakja található apró kiugró talapzaton. Az alsó oszlop, felirata szerint, 1823-ban készült.59 A felső kereszt állapota és anyaga alapján akár korábbi időből is származhat. Jelenleg az egész kisemlék egy kétlépcsős betontalapzaton található (14. kép). Ezt 2015-ben teljesen kicserélték. 1871-ben, Szusztor Ferenc alapítványából épült az új feszület. Állítólag ő adta a telket is az új temetőre (?), ezért a feszület köré temették a rokonait is. 1892-ben Szusztor István, majd 1942-ben Kucsera Mihály és Szusztor Katalin javíttatta (Petrovay 1999, 13).60 A korpuszt valószínűleg cserélték. A kereszten vasfogatás szolgál megerősítésre, mivel állítólag megrepedt. (15. kép)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

13. kép: Pietà-szobor az öreg temetőben. Nagycétény (Csuthy András felv., 2014)

14. kép: Központi temetői feszület, 15. kép: Központi temetői feszület az új
felújítás előtt az öreg temetőben. temetőben. Nagycétény (Csuthy András felv., 2015)
Nagycétény (Csuthy András felv., 2014)
A nyitrai út kiscétényi vége felé és a Malom utca kereszteződésében, az ún. Hlaváček-féle műmalom előtt volt egykor egy 1807-es keltezésű feszület. Ezt az emlékezet szerint Kósa Pál állíttatta földje közelében 1913-ban, fia, Mihály pedig felújíttatta,61 valószínű azonban, hogy ez az 1913-as dátum csak egy későbbi felújítást jelez. Korábban évenként fehérre meszelték és a rajta lévő korpuszt újraaranyozták. Szent Anna ünnepén itt is megállt a körmenet. 1991-ben autóval belehajtottak, azóta az eredeti kereszt felújítás alatt áll. A helyén jelenleg egy fémkereszt található.62 A Fővégi utcában a 142. sz. ház udvarán is található egy kereszt korpusszal. Felirata alapján 1970-ben készült.63 Kiscétény felé továbbhaladva, a gyarmati útra való letérőnél található egy újabb ún. Borbély keresztje korpusszal, melyet 1898-ban állíthattak (Petrovay 1999, 11).64 Legutóbb, miután a mellette álló fába villám csapott, és az a keresztre esett, a Karabinoš család újíttatta fel. (16. kép)

16. kép: Az ún. Borbély-kereszt a kiscétényi úton. 17. kép: Szent Anna-emlék. Nagycétény
Nagycétény (Csuthy András felv., 2014) (Csuthy András felv., 2014)

A községben felállított képoszlopok egyszerű, hasáb alakú építmények (más néven bódé / bujda), felső részükben egyenes vagy félkörív záródású fülkékkel. Feltehetően a 19. században épültek. Kiscétény felé haladva a bal oldalon található egy rossz állapotú téglaépítmény. Ebben üvegablak mögött Szent Anna képe és szobra található,65 amelyhez Szent Anna ünnepén (július), a vasárnap délutáni litánia után processzió (prosoció) járult kb. az 1980-as évek végéig (Petrovay 1999, 11).66 Ezt fővégi búcsúnak is nevezik, mivel a fülke kifestésén és az út, illetve a híd virágokkal való feldíszítésén kívül a fővégiek megvendégelték a rokonaikat és barátaikat. A benne lévő szobrot kétszer is ellopták. Bádogtetőzetén egyszerű kereszt található. (17. kép) A futballpálya közelében (a Bodor hídnál) található egy hasáboszlop 3, egykor valószínűleg rácsokkal védett fülkével. Egyes források szerint ezekben fából készült Szűz Mária a kisdeddel, Szent Flórián és Szent Vendel szobrai voltak (lásd alább; Petrovay 1999, 9).67 Ezek rég eltűntek, s a pótolt és újraszentelt Szűz Mária-szobrot is még aznap ellopták.68 Ma Szűz Mária apró másolata található az egyikben. Piros színű bádogtetőzetén egyszerű kereszt található. Építését a későbbi térképezések alapján, melyeken már szerepel, legalább a 19. század második felére tehetjük. (18. kép) Hasonló sorsra jutott a Fő és Csendes utcák kereszteződésében álló hasáb alakú képoszlop két ablakkal. Az egyikben Jézus szíve és egy kisebb Szűz Mária szeplőtelen szíve szobor, a másikban apácaruhában Szent Erzsébet (rózsák között keresztet tartva) található. Eredetileg Hétfájdalmú Szűzanya és Szent Márk evangélista szobrai lehettek benne, de ezeket ellopták (Petrovay 1999, 10). Piros színű bádogtetején kovácsolt vas kettős kereszt sugarakkal. Körülötte fémkerítés és egy körbeláncolt zöld sáv. Valószínűleg a Presinszky család gondozta,69 utánuk a fülkét Pauke Ignác (1878–1957) javíttatta és beüvegezte, mivel az ő háza előtt áll. Búzaszenteléskor körmenet ment Szent Márkhoz, a megszentelt kalászt a hívők az imakönyveikben hordták. (19. kép) További emlék található a Nemespannra vezető út bal oldalán. Egyetlen ablaka ma fémráccsal védett, benne a pozsony-virágvölgyi Jótanács Anyja szlovák (?) nyelvű képe található.70 Állítólag Mária Magdolna gipszszobra volt benne, s a Presinszky család állíttatta (Petrovay 1999, 12).71 Az emlék alja zöldre volt festve, mai szürke, egykor zöld (?) bádogtetőzetén a fém kettős kereszt torzója megegyezik az előbbiével. (20. kép)
A Nemespann felé letérő úton több egyszerű fülke is található. Még Nagycétényben található egy Jézus szíve szobor modern fémfülkében (Petrovay 1999, 11).72 Ezt a tragikus körülmények közt elhunyt Borbély Gáspárnak állították. Tovább haladva, a bal oldalon egy fa képszekrény látható, benne a keresztre feszítés73 és Krisztus a jó pásztor papírképei (Petrovay 1999, 11).74 Ezt Hosztyoveczky Géza motorbicikli-balesetének (talán 1959-ben) emlékére állították. Eredetileg cseresznyefára volt szegelve, ma fémrúdra van erősítve. Feljebb az úton található egy kis jelöletlen kereszt, melyet néhány éve egy baleset helyszínén állítottak.
Szintén a Nemespannra vezető út bal oldalán volt található Szeplőtelen Szűz Mária szobra (Hupka Máriája), magas márványtalapzaton (Petrovay 1999, 12; Kurcsa 1999, X. tábla). Felirata szerint 1892-ben állíttatták.75 Az oroszok 1945-ben lelőtték a szobor fejét. Kmetyo Vince felújította, ám a benne lévő vas miatt az 1990-es években, amikor megpróbálták ellopni, szétesett. (21. kép) Az út jobb oldalán az ún. Hupka Máriája és az egykori Magdolna-fülke közötti részen szilfán volt található az ún. Ficza Máriája.76 Ma ez egy kereszttel ellátott fémfülkében lévő festett sasvári pietà. (22. kép)

18. kép: Mária-képoszlop a Bodor hídnál. 19. kép: Szent Márk-emlék. Nagycétény
Nagycétény (Csuthy András felv., 2015) (Csuthy András felv., 2014)

20. kép: Az egykori Mária Magdolna-képoszlop. 21. kép: Az ún. Hupka Máriája. Nagycétény
Nagycétény (Csuthy András felv., 2015) (Csuthy András felv., 2014)

22. kép: Az ún. Ficza Máriája. Nagycétény (Csuthy András felv., 2015)

A szobrok, keresztek, oszlopok karbantartásáról alapítójuk, annak családja, illetve az egyházközség gondoskodott. Közismert okoknál fogva azonban a 20. század második felében jelentősen megfogyatkozott az alapítványokban összegyűlt, az emlékek gondozására és istentiszteletekre szánt pénzösszeg. A kegyes alapítványok küldetése, célja így lényegében megszűnt. Szüllő Rezső ezért Nagyszombatban kérvényezte felszámolásukat, és a megmaradt anyagiak átutalását a templom pénztárába.77
A plébánia és a templom közötti téren található a világháborús emlékmű. Az emlékmű, amely Kósa János polgármestersége idején 1993-ban született, Nagy János alkotása (Kurcsa 1999, 45; Buday–Csuthy–Fehér 2014, 50–51, 67). Eredetileg 3 tervből választhatott a község lakossága. A kiválasztott tervhez képest azonban nem az egész emlékmű készült kőből, csupán a borítása. A központi részen 3 női alak (lány, asszony, özvegy), kezükben babérág (győzelem), gyűrű (végtelen, hűség) és galamb (béke). Bal oldalon fémkereszt, az emlékművön feliratként pedig versrészlet.78 A többi fémlap az első és második világháborúban elesett nagycétényi áldozatok neveit tartalmazza. Eredetileg a két világháború között az iskola előtti téren állt hadi emlékoszlop (Presinszky 2002, 96), annak sorsa azonban ismeretlen. Az újabb kutatások alapján az első világháborúban elesett, illetve eltűnt személyek listája hiányos. (23. kép)

Az 1848–49-es szabadságharc emlékére 2014-ben, a világháborús emlékműtől balra emeltek betondomb talapzatra fél tönkből fa emlékoszlopot. A felső rész megrepedt (?), ezáltal elválasztva a kézfejeket, amelyek vasbéklyó láncai a levegőben lógnak. Alattuk felirat: Rabok legyünk / vagy szabadok? Alatta kokárda képe, illetve Kossuth-címer. Legalul keresztbetett szablya és puska képe, illetve 1848–1849 felirat. Az emlékjel faragója Pócsik Antal, amit az emlékjel hátulján jelölt (24. kép). A falu és környéke 48-as szerepvállalásáról a megemlékezések ellenére még az alapkutatások is hiányoznak.79

 

23. kép: Az 1993-ban készült világháborús emlékmű. Nagycétény (Csuthy András felv., 2015)

A világháborús emlékműtől jobbra, az előző emlékjellel szemben található a Szent István tiszteletére 2013-ban emelt faemlék. Ez egy betondomb talapzatba állított hegyes fél fatönk. Rajta Szent István a Szent Koronával, országalmával, jogarral, karddal, bal lábával könyveken állva. A kép alatt felirat: Szent István / 969–1038. Lejjebb a Kárpát-medence térképe. Bal oldalt liliomdísz,80 jobb oldalt Szent István aláírása. Legalul: Állítatott az / államalapító halálának 975-ik évfordulóján. Faragója Pócsik Antal, melyet az emlék hátulján jelölt. (25. kép)
A községháza előtt található még az Árpád-házi Szent Erzsébet és Szent Imre tiszteletére 2007-ben emelt kopjafa. Tetején bádog korona. Faragója ebben az esetben is Pócsik Antal volt.81 (26. kép)

24. kép: Az 1848-as szabadságharc emléke. 25. kép: Szent István király emléke.
Nagycétény (Csuthy András felv., 2014) Nagycétény (Csuthy András felv., 2014)

Az iskola épülete előtt található a magyar iskola ötvenéves fennállásának évfordulójára készült faemlék, mely egy köves betontalapzaton áll. Rajta különböző jelek áradnak az iskola épülete feletti széttárt kezekből. Alul 50 / 1962–2012. Alatta növényi díszítés. Hátoldalán fényes nap alatt vető kalapos ember, mely alatt széttekert irat, rajta: Bár zord a harc, / megéri a világ, / Ha az ember az / marad, ami volt: / Nemes, küzdő, / szabadlelkű diák. / (Ady Endre).82 Legalul nyitott könyv, bal lapján főpap, jobb lapján egy megszemélyesített nevető szőlőfürt. A könyv bal lapját egy ceruza radírozza (?). Ezt is Pócsik Antal faragta, 2012. november 23-as keltezéssel.

26. kép: Szent Erzsébet és Szent Imre kopjafája. Nagycétény (Csuthy András felv., 2015)
Említést kell tennünk a már nem eredeti helyükön lévő kisemlékekről is. Nagycétényből 3 festett faszobor ismert a Nyitrai Szlovák Mezőgazdasági Múzeum (Slovenské poľnohospodárske múzeum v Nitre) gyűjteményében.83 Szent Vendel és Szent Flórián faszobrait azonos jegyei alapján valószínűleg ugyanazon mester készíthette. Mindhármat 1977-ben írták le és restaurálták, minden bizonnyal ekkor kerülhettek a múzeum gyűjteményébe. A szobrokat egy tömbből faragták, nem üregesek.
Szent Vendel festett faszobrát84 valamikor az 1970-es években (valószínűleg 1977-ben) vásárolták meg 300 csszk. koronáért Kalina József által, aki egyben restaurálta (27.a,b kép). Az információk alapján eredetileg egy szakrális kisemlék fülkéjében volt, délre a falutól (?). Az egyszerű szobornak ovális zöld talapzata van. A szent attribútumai – egy juh, válltáska és kezében minden bizonnyal utólag pótolt pásztorbot (ágacska) – által könnyen azonosítható. Hátoldalán kis karika található, melynek a felerősítésben lehetett szerepe. Egyértelműen a falu pásztorhagyományainak emléke.85

27.a 27.b 28. 29.

27.a,b kép: Szent Vendel faszobra Nagycétényből (Nyitrai Mezőgazdasági Múzeum, 10904/ 14273 lelt. sz.)
28. kép: Szent Flórián faszobra Nagycétényből (Nyitrai Mezőgazdasági Múzeum, 10905/ 14274 lelt. sz.)
29. kép: Szent Orbán pápa faszobra (Nyitrai Mezőgazdasági Múzeum, 10809/ 14152 lelt. sz.)
Hasonló népies kivitelű a tűzoltók védőszentjét, Szent Flóriánt ábrázoló festett faragvány.86 Ugyanakkor restaurálták és szintén 300 koronáért vásárolták. Elhelyezésére a leírásából következtethetünk, ami alapján a Vendel melletti fülkében lehetett. A szent attribútumai: katonai öltözete, kezében vörös zászló és favödör, mellyel egy festett égő házat olt.87 (28. kép)
Szent Orbán gipszszobrának88 formája alapján készítését azonban eltérő időben, egyértelműen más mestertől feltételezhetjük. Látszólag a kápolna oromzati védőszentjének nagyított mása is lehetne. A szobor – mint már említettük – a múzeum restaurátorműhelyében készült. Talapzatát korábban és később is szögekkel erősítették a szoborhoz. Attribútumai: püspöki öltözete, jobb kezében különálló hosszú kettős kereszt (pápai pásztorbot), bal kezében Szentírás, rajta szőlőfürt.89 (29. kép)
1807-ből ismert Gunyis János végrendeleti szándéka, hogy a fővégi kenderföldek mellett, az útnál lévő régi keresztfát özvegye kőkeresztre cseréltesse. Talán ez volt az egykori műmalomnál álló kereszt, melynek tehát fa előzménye lehetett a 18. században.90 Ezen kívül a határban, a szilfánál lévő Szűz Mária képét Bólt hajtás alá akarta vitetni, mely kép fölé egy kápolna építését rendelte. Ez lehetett véleményünk szerint a panni út mentén lévő pozsony-virágvölgyi (Blumenthal) Jótanács Anyja-kép előképe, vagy az ún. Ficza Máriájának eredetije.91
Ezeken kívül megemlíthető, hogy a környék katolikus lakossága a búcsú- és zarándokhelyeket is szívesen látogatta. A faluban jelenleg, a már ismertetetteken kívül, legalább két fából készült sasvári pietà ismert, ezek közül az, amelyik eredetileg a Mészáros családé volt, a községházán található.92 Az idők folyamán más búcsújáróhelyek emlék- és kegytárgyait, képeit is elhozhatták a faluba.93 1938-ban többek ellátogattak Budapestre, az Eucharisztikus világkongresszusra is. Végül megemlítjük, hogy a temetőben nyugszanak Simor Mór (1848–1933) és Berkes Imre (1922–1993) esperesplébánosok.94

Nemespann95

Az első 1239-es említést követően a Nemespannon lakó nemesek közti adásvételre először az 1310-es évből maradt fenn adat.96 A falu tehát egyházi birtokként létezett, és az itt élő szabadosok valószínűleg az érsektől kapták előjogaikat. Így szerepel később is a verebélyi és szentgyörgyi érseki nemesi szék részeként, de facto egészen az 1848-as forradalom és szabadságharcig (de jure kicsit tovább; Ozorai 1887, 66). A falu nevében a kisnemességre utaló Nemes jelző adatolhatóan a 18. század közepétől jelenik meg (bár már az 1664-es török adóösszeírásban is így szerepelt), de csak a 19. században terjed el általánosan a közigazgatási nyelvhasználatban. A forrásadottságból következtethetően a tatárjárás után a faluhoz kapcsolhatták Zsigárdot,97 amely az újkorban már elsősorban csak szőlőhegyként hasznosult.
A kicsiny faluban számos műemlék jellegű építmény található. Valójában védett műemlékként csupán a római katolikus templom van számon tartva 1963-tól.98 A többi alább felsorolt épület és szakrális kisemlék nem szerepel a Műemlékvédelmi Hivatal (PÚ) hivatalos központi műemléki listáján (ÚZPF).
A katolikus vallású falu legrégebbi ismert műemléke a mindenszentek tiszteletére felszentelt barokk stílusú templom (Forster 1905, 565; Hudák 1984, 288). Építését a falu közbirtokossága adakozásának is köszönhetően Becskereky István plébános működésének idejére, 1722-re tehetjük.99 Az ez utáni legközelebbi kánoni vizitációban 1723 szerepel, feltehetően ez a felszentelés éve. A templom alaprajzi formája és tömege igencsak szokatlan. Legrégibb részét a hajó alkotja, annak déli végéhez csatlakozik a sokszög záródású szentély, illetve északon a hasonlóan kialakított kórus. E részek datálása azonban máig bizonytalan (Csuthy 2013, 39).100 Az egyháznak a 18. században csak különálló fatornya volt, amelyet 1757-ben már rossz állapotúnak írtak le. 1847-ben ismét a közbirtokosság adakozásából épülhetett fel a mai klasszicista téglatorony a templomhajó tengelyében.101 Ma a torony alatt vezet a bejárat a templomhajóba. 1875-ben a templom díszes belső festést (égszínkék alapon egész csillagok) kapott, ebből azonban csak a 4 egyházatya képe maradt fenn a századfordulóra. 1906-ban a jókői földrengés hosszában megrepesztette a hajó boltozatát,102 emiatt négy vasrúddal kapcsolták össze a falakat, és az épület támpilléreket kapott. 1921-ben a zsindelytetőt bádogra cserélték. Padlózata téglaburkolat volt, melyet később keramitlapokkal fedtek.103 (30. kép)

 

30. kép: Mindenszentek-templom. Nemespann (Csuthy András felv., 2014)

Értékes, csavart oszlopos fa szószéke a 4 evangélista alakjával az építés idejéből származhat (Güntherová a kol. 1968, 446).104 (31. kép) Keresztelőkútját a tudás fája díszíti, 18. század eleji főoltárképén a patrocíniumának köszönhetően számos szent látható. Két oldalán Jézus Krisztus és Szűz Mária szobrai találhatóak. Mellékoltárai – Szűz Mária és a Kálvária képével, illetve Assisi Szent Ferenc és Szűz Mária a halott Krisztus alakjával – túlnyúlnak a diadalíven, emiatt kissé szervetlenül hatnak, valószínűleg szintén 18. század elejiek. A templombelső festését 1932–1933-ban nyerte el, mestere Massányi Ödön volt. Ekkor cserélték le a kóruson a régi orgonát, melynek helyére a 2553. számú Rieger-orgona került valószínűleg a krnovi műhelyből. Fapadjait Latecska Pál helyi asztalos készítette, ebből néhányat saját költségén (Csuthy 2013, 40).

31. kép: Szószék a Mindenszentek-templomban. Nemespann (Csuthy András felv., 2015)
Színes magyar nyelvű üvegablakait105 szintén ekkor készíttették a falu tehetősebb családjai és fiataljai adakozásának köszönhetően. Az új padokat Latecska Pál helyi asztalosmester készítette. A kórusra vivő feljárót ekkor tették kívülre (Csuthy 2013, 40–41). A szentély előtti diadalívre ekkor került a „Jöjjetek imádjuk az Istent” felirat, a kórus feletti részre pedig: „Épittetett: 1722. a hívek adományából alaptól megújíttatott: 1932. évben”. (32–33. kép) Ezt Vladimír Filo rozsnyói püspök nagycétényi plébánossága alatt a latin „Venite, adoremus Dominum!” felirat cserélte fel. Harangjait több alkalommal cserélték.106 Nagyharangját az első világháborúban beolvasztották, majd az 1924-ben Érsekújvárott öntött nagyharangot és a megrepedt kisharangot 1929-ben cserélték le. A torony mindhárom harangját a nagyszombati Fischer testvérek műhelyében öntötték, ebből a megholtakért ajánlott kisharangot Csiffáry Jenő kántortanító ajándékozta, aki az új orgona beszerzésében és finanszírozásában is jeleskedett.107 A templomot 1965-ben, 1983-ban, 1994-ben és 2006–2007-ben is felújították. A beltérben kis, aranyozott keresztútképek is találhatóak. 1850-ben a templomban csupán 4 kép volt: Szentháromság, Boldogságos Szűz Mária, Szent Adalbert és Pázmány Péter kardinális.
Kívül a templom falán látható missziós kereszt szerint a faluban 1925-ben és 1947-ben voltak népmissziók.108 A templom déli oldalához hozzáépített Lakits családi kripta az emléktábla-feliratai (Qui credit in me, etiam si mortuus fuerit, vivet) alapján 1884-ből származik.109 A temetőben több 19. századi magyar és latin nyelvű sírkő található, a legkorábbra keltezhetőek (Pallya Klára, Ferenczy Mihály) azonban a 18. század utolsó évtizedéből származhatnak. A templom előtt másodlagos helyzetben sorakozott néhány sírkő a korábban felszámolt sírhelyekről. Ezeket 2014-ben a templom előtti térrendezés és halottasház felújításakor áthelyezték. Ekkor tűnt el egy klasszicista stílusú sírkő 1820-ból és további értékesebb síremlékek is.

32. kép: A Mindenszentek-templom 1932-ban felújított beltere (Korabeli fénykép az iskolakrónikából)

 

33. kép: A Mindenszentek-templom 1932-ban felújított beltere (Korabeli fénykép az iskolakrónikából)
A falu második szakrális építménye a Zsigárd-hegy szőlőiben 1862-ben épült és 1863-ban felszentelt Szent Orbán-kápolna.110 Ezt a második világháború után, feltehetőleg a kommunista hatalom képviselői tehették tönkre az 1970-es években a szőlők és határi utak felszámolásával együtt. Előbb a harangot lopták el, majd felgyújtották, és azóta romos állapotban, csipkebokrokkal benőve áll a mezőgazdasági művelés alatt álló határban. A maradványok alapján szerény méretű, négyzetes hajóból s félköríves szentélyből álló épületnek két ablaka és bádogteteje volt, apszisa déli (délkelet) irányultságú. A falakat vegyesen terméskőből és téglából, az ablaknyílásokat, valamint a főhomlokzatot csak téglából falazták. Az E N (Episcopatus Nitriensis) monogram-bélyegű téglákból111 is jól megépített kis kápolnát fehér vakolat fedte, sarkain kvádereket utánzó motívummal. Körülötte fakerítés volt. A közeli kút (papucsos kutyika) helye hasonlóan elhagyatott állapotban van.
A faluban és annak határában több szakrális kisemlék is található. Első ezek közül a valószínűleg 1770-ben állíttatott Nepomuki Szent János-szobor, amely egy talapzaton álló magas oszlop tetején áll. Talapzatának keretelt archaikus felirata: ANNO / 1 7 / 7 0. Egy vas mécsestartó darabja áll ki belőle (Liszka 2000, 75, 78), illetve 20. századi kerítés fogja körbe. A szent fejénél jelenleg 5 csillagos glória található. Állítólag a kisemlék színes volt, oldalán az 1867-es felújítás felirata.112 (34. kép)

A temetőkeresztet Szánthó János és felesége állíttatta 1873-ban a helyi hívek lelki üdvére. Mindketten a kereszt előtt nyugszanak.113 A már felszámolt sírhelyek síremlékeinek egy része a kereszt mögött sorakozik. (35. kép)
A templom feletti részen a sírok között található alacsony oszlopfőn Szűz Mária a kisdeddel, 1851-es és 1983-as keltezéssel. Az ábrázolás érdekessége, hogy a Passauból kisugárzó Mariahilf-tisztelethez köthető (Liszka 2004, 293).114 A szobor mindkét alakja korona nélküli. Mivel a szakrális kisemlék korábbi említése nem ismert, ezért arra gondolhatnánk, hogy az 1849-es kolerajárvány késztette az itt lakókat ilyen kegyszobor állítására (Buday–Csuthy– Fehér 2014, 43).115 Pestisről Nyitra vármegyében csak 18. század első feléből vannak adataink (Buday–Csuthy–Fehér 2014, 201. és 213. jegyzet). (36. kép)

36. kép: A Mariahilf-szobor. Nemespann (Csuthy András felv., 2014)
37. kép: Boldogságos Szűz Mária szobra. Nemespann (Csuthy András felv., 2014)

Az ezek fölött található kis „halottasházat” állítólag sohasem használták szertartásos célra. Új halottasházat, több sírhely felszámolásával, a templom bejáratától jobbra építettek 1980-ban. Ezt 2013-ban újították fel.
Szintén talapzaton álló, nem túl magas oszlop tetején található Boldogságos Szűz Mária (Máriácska) imádkozó szobra a Zsigárd-hegyre vezető út bal oldalán. Egykor szintén színes volt, és egy későbbi felújítás alkalmával festették fehérre vagy cserélték ki a szobrot. Elképzelhető, hogy maga a Szűz Mária-szobor eredetileg nem ezen kisemlék részét képezte, hiszen egy nyolcszögű oszloptöredéken áll. Keltezése 1903, egy későbbi felújítás során kaphatott bádogborítást maga a szoborrész, illetve beton alapú modern kerítést.116 (37. kép)
A kőfeszületek közül meg kell említeni a Dicskére vezető aszfaltút bal oldalán lévő objektumot, a Csorda úti leágazásnál. A kereszt bal vége letörött. Talapzatán ugyan volt felirat, de mára olvashatatlanná vált. Elképzelhető, hogy az aszfaltút építésének idejéből származhat, bár erre csak a kánoni vizitációk alapos kutatásával kaphatnánk egyértelmű választ, mivel addig elsősorban a vajki vasútállomásra vezető utat használták. A korpusz valószínűsíthetően későbbi pótlás.
A volt efsz melletti utcában is található egy rossz állapotban lévő, téglából emelt szakrális kisemlék, egy téglából épült szoborfülkés képoszlop (38. kép), az Evetke család háza előtt, melynek melléképülete is hozzá van építve. Tetőzete is téglából volt. Az úgymond háromszintes építmény teljes magassága az alaptól kb. 4 m.117 Szélessége a talapzatnál kb. 120 x 128 cm, tetején kb. 90 x 108 cm. Négy oldalán fülkeablakokkal, melyek mérete 40–45 x 60 cm körül mozog. A bennük volt szentek szobrait már rég ellopták, sajnos nem sikerült olyan adatközlőt találni, aki emlékezne a kisemlék funkcionális korából a szentek kilétére (Hunka– Mácsay 1999, 22).118 Korábbi archív felvételt nem találtunk. Egykor fehérre lehetett meszelve. A mellette álló fákat is rég kivágták, ma sürgős felújításra szorulna.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

38. kép: Omladozó képoszlop a volt efsz melletti utcában. Nemespann (Csuthy András felv., 2015)
A Lapásgyarmat felé vezető út bal oldalán, a faluhoz közel 1989 óta egy oszlopon modern kis fémfülke található, benne a Hétfájdalmú Szűzanya képével. Ezt az eredetileg az 1960-as években tönkretett négyszögletes téglából épült fülkeablak helyett emelték, amit egy cétényi, állítólag Jócsik nevű szobafestő tett tönkre, majd felakasztotta magát (Hunka–Mácsay 1999, 22).119
Emellett még az ún. rozsdás Krisztus található a Csorda úti vízforrás épületénél egy fán. Az egykori vaskorpuszt mára lecserélték tartósabb anyagból valóra.
További emlékhely a csak a második világháború katonai áldozatait felsoroló sírt formázó emlékmű (39. kép). Felvetődött, hogy eredetileg magyar feliratú fémtábla lehetett rajta, ezt azonban szlovák nyelvű márványtáblára cserélhették. Mivel ezen utóbbi betűi idővel hiányosak lettek és valaki 2012 szeptemberében magát a „síremléket” is kidöntötte, 2013 szeptemberére az emléktáblát kicserélték, és magát az emlékművet is felújították. Sajnos a panni születésű hősi halottak (hiányzók: Maxi Tamás, Mudri Ferenc, Wágner Aladár), illetve a partizán (Jozef Menčík és Štefan Siklenka) és civil áldozatok (Agárdy Margit, Manheim Lajosné, Schlésinger Miksáné) névsora részben hiányos, ráadásul az egyik rajta szereplő személy (Szabó Ferenc) idővel már házas emberként hazatért Kárpátaljáról.

A leírtakból tehát kiolvasható, hogy mindkét falu gazdag szakrális kisemlékekben és emlékjelekben, de ezek pontosabb ismerete és dokumentálása még további helyszíni és levéltári kutatómunkát igényel. Őszintén reméljük, hogy e természeti értékeiben is gazdag vidék a műemlékeiben nem fogyatkozni, hanem csak gyarapodni és megújulni fog. Ennek véleményünk szerint egyetlen biztosítéka, ha a helyiek újból felfedezik és magukénak érzik őket.

 

 

 

39. kép: A második világháború helyi áldozatainak emlékhelye. Nemespann (Csuthy András felv., 2015)
Irodalom

Beke Margit szerk. (1994): Pázmány Péter egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1616–1637). Esztergom: Márton Áron Kiadó /Strigonium antiquum 3./

Borovszky Samu szerk. (1899): Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye. Budapest: Apollo Irodalmi Társaság.

Buday Péter–Csuthy András–Fehér Sándor (2014): A nagycétényi hegykönyv 1807–1922. Budapest: Underground Kiadó.

Csiffáry Melinda–Csuthy András (2014): Nemespann műemlékei. Remény 25/ 32, 8–9. p.

Csuthy András (2013): A nemespanni magyar iskolakrónika 1926–1939. Révkomárom: k.n.

Fejérpataky László (1892): Kálmán király oklevelei. Értekezések a Történeti Tudományok köréből XV/ 5.

Forster Gyula szerk. (1905): Magyarország műemlékei I. Budapest: A Műemlékek Országos Bizottsága.

Forster Gyula szerk. (1906): Magyarország műemlékei II. Budapest: A Műemlékek Országos Bizottsága.

Güntherová, Alžbeta a kol. (1968): Súpis pamiatok na Slovensku II. Bratislava: Slovenský Ústav Pamiatkovej Starostlivosti a Ochrany Prírody.

Güntherová, Alžbeta a kol. (1969): Súpis pamiatok na Slovensku III. Bratislava: Slovenský Ústav Pamiatkovej Starostlivosti a Ochrany Prírody.

Györffy György (1998): Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza IV. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Henszlmann Lilla szerk. (1976): A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti kutató csoportjának forráskiadványai XII. Acta cassae parochorum. Esztergomi egyházmegye, 6. füzet, N – Zs. Művészettörténeti adatok. Budapest : MTA MKCs.

Holló Domokos (1934): A garabonciás diák alakja a magyar néphagyományban. Ethnographia 45, 19–34, 110–126. p.

Hudák, Ján (1984): Patrocíniá na Slovensku. Bratislava: Umenovedný ústav Slovenskej akadémie vied.

Hunka, Ján–Mácsay, Otto (1999): Paňa – 760 rokov – 1239–1999. Nitra: Obecný úrad Paňa.

Ipolyi Arnold–Nagy Imre–Véghely Dezső (1880): Hazai okmánytár – Codex diplomaticus patrius VII. Budapest.

Jókai Mária (2003): Hamvazószerdától Szent Ivánig Nyitra vidékén. Pozsony: AB-ART Könyvkiadó.

Kocsis Aranka (1994): A szőlőskertek nyitása után. A Hét 39/16, 11. p.

Kročka, Gabriel szerk. (1984): 10 rokov JRD Dolná Nitra vo Veľkom Cetíne. Martin: JRD Dolná Nitra.

Kurcsa Mária Éva (1999): Nagycétény – Veľký Cetín. Komárno: KT Kiadó.
Liszka József (2000): Állíttatott keresztínyi buzgóságbul. Tanulmányok a szlovákiai Kisalföld szakrális kisemlékeiről. Dunaszerdahely: Lilium Aurum.

Liszka József (2004): Mariahilf-tisztelet a Kárpát-medence nyugati felében. Előzetes tájékozódás. In Halmok és havasok. Bárth Dániel–Laczkó János szerk. Kecskemét: Bács-Kiskun megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete, 287–300. p.

Liszka József (2014): A Szentháromság ikonográfiája a szlovákiai Kisalföld szakrális kisemlékein. Acta Ethnologica Danubiana 16, 11–28. p.

Marsina, Richard szerk. (1987): Codex diplomaticus et epistolaris Slovaciae I–II. Bratislavae: SAV.

Némethy, Ludovicus (1894): Series Parochiarum et Parochorum Archi-Dioecesis Strigoniensis. Strigonii.

Ozorai József (1887): Az egyházi vagy praediális nemesek és birtokuk. Esztergom.

Petrovay Sándor (1999): Nagycétény – egyházi emlékek. Komárom: KT Kiadó.

Péterffy, Carolus (1742): Sacra concilia ecclesiae romano-catholice in Regno Hungariae. Posonii.

Presinszky Lajos (2002): Mit hagytak ránk a századok? Fejezetek Nagycétény történelméből. Somorja: FOTOS.

Piti Ferenc szerk. (1999): Anjou–kori Oklevéltár XXIII. 1339. Budapest–Szeged.

Sedlák, Vincent (1980): Regesta diplomatica nec non epistolaria Slovaciae I. Bratislavae: Academia Scientarum Slovaca.

Sedlák, Vincent (2008): Monumenta Vaticana Slovaciae I. Rationes collectorum pontificiorum in annis 1332–1337. Trnavae: Slovenský historický inštitút v Ríme – Trnavská univerzita.

Szendrey Zsigmond (1938): A nép élő hitvilága. Ethnographia 49, 257–273. p.

Szentkereszty Tivadar (1895): Nyitramegyei népmondák. Ethnographia 6, 416–418. p.

Szentpétery Imre (1927): Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I/2. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.

Szilárdffy Zoltán (2003): Ikonográfia – kultusztörténet. Képes tanulmányok. Budapest: Balassi Kiadó.

Rövidítések:

AAT – Archív Arcibiskupského úradu v Trnave
APÚ – Archív Pamiatkového úradu SR
MNL – Magyar Nemzeti Levéltár
PLE – Prímási Levéltár Esztergom
ÚZPF – Pamiatkový úrad Slovenskej republiky, Ústredný zoznam pamiatkového fondu

 

I. melléklet120

Mi alább irattak Kurcsa János és Kurcsa András vallást, és Bizony-
ságot teszűnk arrúl tudniillik: hogy gyakran emlegette Gunyis János
egésséges korábánis Mi elűttőnk ugy annak Utanna is a midön be-
tegségben esett volna, hogy Eö némely Hagyómányokat tészen, a mellyek-
nek véghez vitelire utolsó betegségben az Hütvősit Kőtelezte, és ugyan:
1o Czétényi Hegyen más fél Kapás Szőllőt Szöke János, és Gunyis Páll
szomszédságában hagyott temetésére, hogy ennek Árábul az holtt Teste
takaritásanak Kölcsége ki tellyen, Ami ebbül el marad, Szent misékre
maradjon. Ezt én Kurcsa András hallottam Gunyis Jánostul [utolsó]
betegségiben -. Én Kurcsa János hallottam tüle egésseges Korában.
2o Az Fővégi Kender földek mellet az útnál, aholl most egy régi
Keresztfa áll, annak helibe az Hütvöse épétessen egy Kö Keresztet,
Mellynekis gondját viselni, holtáiglan tartozik, ha pediglen Hűtvőseis
meghalna, Fundatiot rendeljen ezen Keresztnek Tisztességére.
3o Határban lévö Szüz Maria képe Szilfánál, Bólt hajtás alá vite
tődjön, e végre Hütvöse ezen Kép főlőtt egy Kapolnát épitessen,
és gondját viselni tartózzék: Ennek fel Épitésére egy darabb
jószagot rendelte, ezt én Kurcsa Janos nem hallottam, de én hallottam Kurcsa András.
4o Még ezen főllűl hallottak tüle ezen Szókat: Meg hattam az Plé-
bánus Uramnak az én Szandékomat. [És abbül] áll: Kötelezte
Hütvősit, hogy Czétényi [Ispitára] 10. forintokat. Nittraÿ Baratoknak
10. for: Ersek-Ujvarÿ Barátoknak 10. for: Sastinban 10. for: Szent
Misekre fizessen.

Sig Czétény die 23u July 1807. Kurcsa János Saját kezem
per me Alexand: Cserÿ [mpa] Notar: + vonásom
Kurcsa András Saját kezem
Én Kurcsa Borbálya, ki múlt Gunyis Janosnak + vonásom.
ozvegye magamat kötelezem, hogy az itt
fel tett Hagyományokat tökelletessen végbe vi-
szem, ezt Kereszt vonásommal erősitem. fönt
jedzet Bizonyságoknak jelen létiben.
Kurcsa Borbálya Saját kezem x vonásom.
(P)121 Quod denatus Joannes Gunyis Czéténiensis, in sua
grani Infirmitate, coram me, pluribus etiam decla
rauerit; hanc esse suam mentem, et constitutionem,
quam, et Vxor ejus effectuare n negligat, Testis sum
sig 23 Julii 1807. Jos: Dezsericzky mp. Par. Czéténj
II. melléklet122

A cétényi templom rövid története

A Cétényi templom és plébánia igen régi. Gróf Révay Antal
püspök esztergomi kanonok jelenlétében, Konkoly László cétényi
plébános alatt 1755 év augusztus 9-én történt kanonoki visitatioban
feljegyezve olvasható, hogy a cétényi templom Domonkos, esztergomi
érsek alatt 1307 év körül épült, amiröl állítólag a templom homlok-
zatán elhelyezett köveken gótikus jegyekkel bevésett évszámok
tanúskodnak. Péterfynél feljegyezve találjuk, hogy az esztergomi
káptalan évkönyvei említést tesznek a cétényi plébániáról az 1397
évben. Jóval később 1630 évben a canonica visitatio megjegyzi, hogy
a templom igen régi és keresztelő szent János tiszteletére épült.
A plébános 1634-ben a törökök üldözése miatt kénytelen volt meg-
menekülni, a templomot a törökök három ízben pusztították el.
Az 1776-dik gróf Batthyányi József esztergomi érsek a Bukovinszky
István cétényi plébános alatt a régi falakat újból restaurálták,
és a templomot kibővítették.

A templomban a keresztelőkút bír legnagyobb történelmi
jelentőséggel, melynek reneszánsz stílusú lába van és a 16. századból
származik. A fedője barokk stílusban készült a 18. században.
A templom három haranggal rendelkezik. Ezek közül legrégibb 1837-ből
való, a másik kettő 1923-ból.

1307 N A GY C É T É NY 1977
670

Mily kellemesek a te hajlékaid erők Ura!
Kívánkozik és eped lelkem az Úr tornáca után.
Szívem és testem örvendeznek az élő Istenben.
Zsoltárok 832-3

Áldott vagy te az asszonyok között,
és áldott a te méhednek gyümölcse.
Lukács I 42

III. melléklet

Nemespann község ismertetése az 1920-as vagy 1930-as évekből. Szerzője feltételezhetően Csiffáry Jenő (1895–1967) kántortanító lehetett, az ő hagyatékából került elő. Ekkor már ismerhette az első fennmaradt írásos említést (1239), valószínűleg Knauz Nándor művéből. A kánoni vizitációk alapján megerősíti azt a feltételezést, hogy a torony csupán későbbi hozzáépítés a templomhoz, bár a leírás szerint korábban különálló fatorony állhatott. Kiderül belőle még, hogy valószínűleg az 1906-os jókői földrengés nagyon megrongálta a falu templomát és emiatt fogatták össze a falakat 4 vasrúddal, illetve támasztották meg őket kívülről. Jegyzetben jelöltük az utólagos ceruzával írt kiegészítéseket.

Nemes Pann község vázlatos leirása.

Nemes Pann123 – Nagyczétény plébániához tartozik – régi község, eredete az ismeretlen történelmi időben rejtözik. lakosok: magyarok. Római katholikusok. Praedilis nemesek, Nobiles Compossessores. Ősi magyar nemes családok lakták a községet; kik a régen multban specialis halászati-joggal birtak a Zsitva- és Nyitra folyón, és tartoztak halat szállítani a királyi udvarba; innét királyi halászoknak neveztettek. A századok viszontagságai megőrőlték az ősi magyar családok sarjait, birtokaik idegen kézre kerültek; alig néhány család marad meg, az ősök emlékei hirdetőjeként.
A templomot 1722-ik évben építették a Communitás közadakozásából: Becskereky István plébános idején. A templom eredeti 3-kupolás építkezés, mely az első tekintetre a figyelmet leköti. Belseje négy faloszlopon nyugvó donga-íves124 boltozat. Kezdetben épített torony nem volt; hanem külön álló fatoronnyal birt, mely azonban a 1757. évi Visitatio szerint, akkor már ruinae proxima – vagyis dűlő-félben állt. A fennálló tornyot jóval később 1847. évben a Communitas közadakozásából hozzá építették Endrődy Antal plébános idején.
1875. évben, a templomot díszesen kifestették, melyet az idő igen megrongált – csak a négy egyházatya képe maradt fenn emlékezetül. 1906-ik évben a földrengés a templom közepső ku­poláját hosszában megrepesztette, ekkor az egyház a hivek hozzájárulásával a belső falakat négy vasrúddal összekapcsolta; a külső falazatot pedig négy oldalon támasz-pillérekkel erősitette meg. A templom tetőzete zsindelylyel volt befedve, mely alatt deszkaburkolat van.125
1921-ik évben Pallya Rezső közbirtokos és templomgondnok, a hivek hozzájárulásával közadakozásból, valamint a temetői akáczfák értékesítése folytán befolyt összegből a templom kupola tetőzetét bádoggal126 befedették; A templom az egyház által előírt felszereléssel el van látva. A templom talaja: tégla burkolat; melyet amint a helyzet engedi, keramit lapokkal óhajtunk kicserélni. Egyébb restauralni valónk is van, melyet a hivek vallásos buzgosága kedvezőbb anyagi helyzetben – reméljük eszközölni fog.

 

Malé sakrálne a ďalšie pamiatky obcí Veľký Cetín a Paňa

(Súhrn)

Veľký Cetín a Paňa majú prvú dochovanú zmienku z roku 1239, ako majetky ostrihomského arcibiskupstva. Farára rímskokatolíckeho kostola vo Veľkom Cetíne, ktorý síce nie je v zozname NKP, pramene spomínajú už v roku 1285, napriek tradíciám o pôvode kostola ešte z obdobia panovania svätého Štefana. Dnešné zmenené patrocínium je zasvätené navštíveniu Panny Márie. Dnešnú barokovú podobu získal kostol v 70-tych rokoch 18. storočia. Inventár kostola tiež prešiel mnohými zmenami od tureckých plienení až po odstránení bočných oltárov po druhom vatikánskom koncile. Okrem toho stojí na vinohradnom kopci kaplnka sv. Urbana z roku 1776 (?). V obci je veľa malých sakrálnych pamiatok od patróna vinohradníkov sv. Urbana (viac sôch, prvý pôvodne z roku 1802), cez sv. Jána Nepomuckého (pôvodne z roku 1751), Piety a zarmúteného Krista až po kríže, schránky a ďalšie pamiatky. Registrujeme aj zopár už na pôvodnom mieste nestojacich malých sakrálnych pamiatok, napr. drevené sochy sv. Vendelína a sv. Floriána v zbierke Poľnohospodárskeho múzea v Nitre.
Filiálna obec Paňa sa píši s rímskokatolíckym kostolom Všetkých Svätých postaveným v roku 1722 s archaickým inventárom od bočných oltárov, cez drevenú kazateľnicu a obrazy až po organ postavený v roku 1932. Murovanú vežu dostal barokový kostol v roku 1847. Tri nové zvony boli liate po rekviráciách prvej svetovej vojny v roku 1929 v Trnave. Kaplnka vo vinohradoch postavená v roku 1862 bola, žiaľ, zničená v 70-tych rokoch 20. storočia. Asi najstaršou stojacou malou sakrálnou pamiatkou je socha sv. Jána Nepomuckého z roku 1770, ale aj tu stojí mnoho ďalších pamiatok od Mariahilf-sochy (z roku 1851), až po nedatovateľné prícestné kríže a krucifixy. Časté deštrukcie a úplné renovácie týchto pamiatok si vyžaduje ich ďalšiu dôkladnú dokumentáciu.

 

Die sakralen Kleindenkmäler und andere Erinnerungszeichen
in Nagycétény und Nemespann

(Zusammenfassung)

Die erste urkundliche Überlieferung von Nagycétény (slow. Veľký Cetín) und Nemespann (slow. Paňa) stammt aus dem Jahre 1239 – demzufolge gehörten die Gemeinden damals zum Besitz des Graner Erzbischofs. Ein Pfarrer der römisch-katholischen Kirche in Nagycétény (die sich allerdings nicht auf der Liste der Nationalen Kulturdenkmäler findet), wird bereits 1285 schriftlich erwähnt – laut dieser Quelle ist der Geistlicher noch während der Regierungszeit des Hl. Stephan tätig gewesen.
Heute trägt die Kirche das Patrozinium Mariä Heimsuchung (dies ist allerdings nicht das ursprüngliche Patronat des Gotteshauses). Ihr heutiges barockes Erscheinungsbild hat die Kirche in den 70-er Jahren des 18. Jahrhunderts erhalten. Die Inneneinrichtung der Kirche war ebenfalls vielen Wandlungen unterworfen, beginnend mit den türkischen Plünderungen bis zur Entfernung der Seitenaltäre nach dem II. Vatikanischen Konzil. Neben der römisch-katholischen Pfarrkirche gibt es im Dorf noch die Kapelle des Hl. Urban aus dem Jahre 1776 (?), die auf dem Weinberg steht. In der Gemeinde gibt es viele sakrale Kleindenkmäler, z. B. mehrere Statuen des Hl. Urban, dem Schutzheiligen der Winzer (die erste aus dem Jahr 1802), eine Statue von Johannes von Nepomuk (von 1751), mehrere Pietà-Darstellungen, einen Christus in der Rast, sowie etliche Kreuze, Bildbäume und Bildstöcke und andere Erinnerungszeichen. Wir kennen auch einige Kleindenkmäler, die nicht mehr an ihrem ursprünglichen Ort stehen, z. B. hölzerne Statuen des Hl. Wendelin und Hl. Florian, die sich heute im Slowakischen Landwirtschaftlichen Museum in Nitra (Neutra) befinden.
Die Filialgemeinde Nemespann zeichnet sich durch ihre römisch-katholische Kirche der Allerheiligen aus, die im Jahre 1722 erbaut wurde. Die Kirche verfügt über eine altehrwürdige Inneneinrichtung beginnend mit den Seitenaltären über die hölzerne Kanzel bis zu der Orgel aus dem Jahre 1932. 1847 hat die barocke Kirche einen gemauerten Turm erhalten. Die drei neuen Kirchenglocken wurden nach den Requirierungen im Ersten Weltkrieg 1929 in Tyrnau (ung. Nagyszombat; slow. Trnava) neu gegossen. Die Kapelle auf dem örtlichen Weinberg, die 1862 errichtet wurde, ist in den 70-er Jahren des 20. Jahrhunderts leider völlig zerstört worden. Das wohl älteste sakrale Kleindenkmal auf dem Gebiet der Gemeinde ist die Johannes-Nepomuk-Statue aus dem Jahre 1770; darüber hinaus gibt es hier zahlreiche Kleindenkmäler – etwa die Mariahilf-Statue (von 1851) sowie einige nicht datierbare Flurkreuze und Kruzifixe. Die häufige Destruktion bzw. die oft umfassende Renovierung dieser Denkmäler macht deren weiterführende, fundierte Dokumentation notwendig.