Két tudományos tanácskozás Freiburgban
A kitelepítettek 70. walldürni búcsújárása
A néprajzi-kultúrantropológiai népivallásosság-kutatás témái és területei
Freiburg, 2015. június 22.
Megtalált és kitalált hagyományok a rendszerváltás után:
az etnobiznisz és az identitáserősítés között
Freiburg, 2015. szeptember 21–22.
A freiburgi Kelet-európai Németek Néprajzi Intézete (Institut für Volkskunde der Deutschen des östlichen Europa: IVDE) a kutató- és dokumentációs tevékenysége mellett sorozatosan rendezi meg tematikus (műhelyvitaszerű) napjait, illetve éves konferenciáit. Mindig más-más témakörben, de mindig széles kelet-közép-európai kitekintéssel. Természetesen ezeken a rendezvényeken az érintett országok kutatói is aktívan részt vesznek, ahogy ez az, alább vázlatosan bemutatandó, idei két rendezvényen is történt.
A június 22-én megrendezett „tematikus nap” a komáromi Etnológiai Központtal kooperációban rendezve valósult meg, és szűken értelmezve a második világháború után Kelet-Európából kitelepített németek búcsújárásait tárgyalta (70. Wallfahrt der Heimatvertriebenen Walldürn. Themen und Felder der volkskundlich-kulturanthropologischen Frömmigkeitsforschung). Tágabb értelemben általában a búcsújárások, valamint az emlékezéskultúra volt a Németországból, Svájcból, Szlovákiából és Magyarországról meghívott előadók központi témája. A konferencia házigazdája, Michael Prosser-Schell professzor felvezetésként az előadók korábbi munkásságát gondos aprólékossággal méltatta.
Az előadások viszonylag széles tematikai spektrumban mozogva, tematikailag gazdag, más-más nézőpontokból megközelített problémafelvetéseket kínáltak. A sort Torsten Müller, az erfurti egyetem munkatársa nyitotta, aki a volt NDK búcsújárásairól tartott egy, nem kicsit meglepő adatokat bemutató előadást. Egészen más jellegű volt Simon András előadása, aki a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kultúrantropológiai Tanszékének tevékenységét prezentálta, majd a Fórum Intézet komáromi Etnológiai Központja képviseletében L. Juhász Ilona A harmincnégyes kőnél… Halálhelyjelek Dél-Szlovákiában című előadása következett. A hatalmas érdeklődést kiváltó referátumot, illetve az annak keretében röviden bemutatott, majdnem azonos című könyvet méltatva Hans-Werner Retterath, az IVDE igazgatóhelyettese elmondta, hogy a szerző imponálóan komplex módon közelítette meg kutatási témáját, s amit példa nélkülinek tart, az az időbeli változások évek hosszú során át történő nyomon követése és rögzítése. L. Juhász Ilonának ezáltal egy jelenséget nemcsak a különféle források (újsághírek, levéltári források, interjúk, valamint megfigyelés) alapján sikerült komplex módon bemutatnia és értelmeznie, hanem a folyamatosan bekövetkező változásokat is rögzítenie. Érdeklődésre reagálva Liszka József, az Etnológiai Központ igazgatója röviden bemutatta a jelenlévőknek a komáromi intézetet, annak is elsősorban a szakrális kisemlékekkel és a változásvizsgálatokkal kapcsolatos tevékenységét, publikációit. A következő előadó Szilágyi-Kósa Anikó, a Veszprémi Egyetem germanista munkatársa volt, aki a barnagi kálvária történetét, illetve az egész komplexum felújításának folyamatát mutatta be. Barbara Henze, a Freiburgi Egyetem művészettörténésze valóban lebilincselő előadásában az endingeni „könnyező Mária”-kép kultúr- és művészettörténeti bemutatására vállalkozott, majd Dominik Winterlin egy bázeli búcsújárás-kiállítás megszületésének körülményeit vázolta. A tematikus nap zárásaként Michael Prosser-Schell (IVDE) a német kitelepítettek walldürni búcsújárásának történetét, alakulását vázolta, valóban szó szerint a kezdetektől szinte az előadás pillanatáig, hiszen a legutolsó adatai egy nappal korábbiak voltak, amikor módjában állt a 70. búcsújáráson is részt vennie.
1. kép: L. Juhász Ilona az előadását követő vita közben. Mellette Michael Prosser-Schell (Liszka József felv., 2015)
A most bemutatandó másik, freiburgi tematikus, nemzetközi és interdiszciplináris konferencia szeptember 21–22-én, a Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékével karöltve szervezve valósult meg Megtalált és kitalált lokális ünnepek és fesztiválok a rendszerváltás után… (Gefundene und erfundene lokale Feste und Festivals nach der Wende: zwischen „Ethnobusiness” und Selbstvergewisserung) címen. A német, magyar, szlovákiai magyar, cseh, román résztvevők előadásaikban elsősorban a helyi kulturális önszerveződés konkrét példáit vizsgálták, a helyi közösségek rendszerváltást követő ünnep-, fesztivál-, illetve hagyományteremtő aktivitását elemezték és mutatták be. A konferenciát Werner Mezger professzor, a német intézmény igazgatója nyitotta meg, majd a rendezvény házigazdáiként Schell Csilla és Michael Prosser-Schell professzor vezényelte le a kétnapos rendezvényt. Az előadások sorát Pusztai Bertalan, a társrendező szegedi Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetője nyitotta, aki magyarországi, valamint finn és skót terepkutatások eredményeit összevetve napjaink lokális ünnepeinek szerepét vizsgálta. Schell Csilla, a freiburgi vendéglátó intézmény (IVDE) munkatársa egy egri újjáélesztett szokásról, Michael Prosser-Schell pedig az Orbán-ünnepek szerepéről értekezett egy-egy magyarországi (Hajós), németországi (Durbach) és franciaországi (Kintzheim) település példái alapján. Részben ehhez is kapcsolódott Simon Andrásnak, a szegedi Néprajzi és Kultúrantropológiai Tanszék vezetőjének előadása, aki a borral, gasztronómiával összefüggő dél-magyarországi kitalált ünnepeket vizsgálta. Diane Dingeldein, a stuttgarti honismereti központ munkatársa egy dél-hesseni városka (Bensheim) olasz vendégmunkásai által meghonosított passiójátékát elemezte. Kiss Márta, a budapesti Corvinus Egyetem szociológusa az északkelet-magyarországi hármas határ térségében honos Szatmári Fesztivál gazdasági és kulturális összefüggéseit mutatta be. Hana Dvořáková, a brünni Morva Múzeum igazgatója a Brünn környéki horvátok újjáéledő nemzeti identitását, az ehhez szorosan kapcsolódó folklórelemek újraélesztését mutatta be. A következő napi szekciót a Fórum Intézet komáromi Etnológiai Központja képviseletében Liszka József kezdte a Revitalizáció és/vagy kitalált hagyomány? Szokások és ünnepek a délnyugat-szlovákiai magyarok körében a 21. század elején című előadásával. Csörsz Edua, a szegedi egyetem doktorandusza a Magyar Turán Alapítvány két, bugaci rendezvényét mutatta be, amelyek – miközben a „hagyományaink megőrzését” hangsúlyozzák – voltaképpen egy kreált és hibrid hagyományt „találtak ki” és tálalnak… Dorina Descas, a Freiburgi Egyetem romanista munkatársa a szokások változásáról beszélt a posztszocialista Romániában, s végül Bódi Jenő, a pécsi egyetem kommunikációs és médiakutató szakembere a nagyszakácsi gasztronómiai fesztivál gazdasági és turisztikai vetületeit elemezte.
Az egyes előadások után szinte minden esetben élénk diskurzus alakult ki, ami nyilván befolyással lesz a referátumokból készülő tanulmányok végső formájára is, hiszen a tervek szerint a fentebb nagy vonalakban bemutatott mindkét tanácskozáson elhangzott előadások a közeljövőben egy-egy konferenciakötet formájában nyomtatásban is megjelennek.