8. Komáromi mérföldkövek (Komárom, 2022. április 28.)
A Komáromi Napok keretén belül immár nyolcadik alkalommal került megrendezésre a Ko- máromi mérföldkövek, a Dél-Szlovákia helytörténetével és -ismeretével foglalkozó kutatók in- terdiszciplináris seregszemléje. A szlovák és magyar nyelvű konferencia talán már ismerősen csenghet nemcsak a komáromiaknak, bár az idei évben több okból kisebb névváltozás is történt. A konferencia évről évre több szervezet közös együttműködésével valósulhat meg, idén ismét Komárom város anyagi támogatásával. Az eseménynek újból a Duna Menti Múzeum díszterme adott otthont. A rendezvényt a múzeum igazgatója, Csütörtöky József nyitotta meg.
Mindösszesen 11 előadó 10 előadással és 3 könyvismertetéssel (összesen 6 frissebb könyv- ről) tisztelte meg a konferencia iránt érdeklődő közönséget. A kezdeti nehézségek ellenére (egy előadás teljesen elmaradt) a konferencia felvette a szokásos ütemét. Csiba Balázs, a pozsonyi Comenius Egyetem Levéltár és Történeti segédtudományok (2022-től Levéltár és Muzeológia) tanszékének történész oktatója előadásában az etrekarcsai (Csallóköz) nemesek genealógiájával foglalkozott a középkori okleveles adatok alapján. Őt követte a könyvismertetési blokk, amely- nek keretében előbb Galo Vilmos, a Duna Menti Múzeum történésze Németh István,2 majd sa- ját, Lehár Ferenc komáromi kötődéseit bemutató, kétnyelvű kötetét3 prezentálta. Liszka József néprajzkutató és egyetemi oktató Angela Gröber kárpátaljai németekről szóló kismonográfiáját,4 valamint a komáromi Etnológiai Központ évkönyve, az Acta Ethnologica Danubiana legfrissebb,
23. kötetét, továbbá saját szakráliskisemlékek-monográfiáját5 ismertette. Csiba Balázs a pozsonyi káptalan hiteleshelyi működésének jegyzőkönyveit közlő, sorban a második kötetét vázolta fel.6
A továbbiakban Jurányi László, a Szlovák Tudományos Akadémia Levéltárának szakmai munkatársa a felső-csallóközi szerzetesrendekről, birtokaikról és helyi hatásukról értekezett. Liszka József előadásában a járványokkal összefüggő (szakrális) kisemlékekkel foglalkozott, mai, a koronavírus-járványhoz kapcsolódó példákat is bemutatva. Marián Babirát, a Pozsonyi Állami Levéltár levéltárosa a Csiba Balázzsal közös sikeres együttműködésük nyomán a szin- tén csallóközi Kondé család ezúttal kora újkori történetét vázolta fel. Tóth Gábor Antal, az ELTE Savaria Egyetemi Központ Biológiai Tanszékének oktatója a naszvadi honfoglaláskori temető embertani anyagába engedett érdekes bepillantást. Bartalos Bálint, szintén a Pozso- nyi Állami Levéltár munkatársa, a Pozsony vármegyei plébániahálózatot és annak pecsétta- ni szimbolikáját vizsgálta. Korpás Árpád, a Pozsonyi Kifli alelnöke, idegenvezető, történész Csáky Albin elsősorban oktatásügyi miniszteri tevékenységének pozsonyi sajtóvisszhangjával foglalkozott. Deminger Orsolya, a Selye János Egyetem doktorandusza két hetényi személy (12. gyalogezred) első világháborús naplóját elemezte és hasonlította össze. Balahó Zoltán, a Magyar Nemzeti Múzeum történésze az 1919-es csehszlovák államfordulatot világította meg a komáromi eseményeken keresztül. L. Juhász Ilona néprajzkutató, a komáromi Etnológiai Központ munkatársa, a rozsnyói háborús emlékjel hányattatásait, viszontagságos történetét és a hozzá kapcsolódó eseményeket, narratívákat taglalta.
A rendezvényt a szakmai könyvtermés árusítása kísérte. A felszólalók reményüket fejezték ki, hogy jövőre már bonyodalmak nélkül, a megszokott időben újra regionális témákkal gaz- dagodva folytathatja útját a konferenciasorozat.