Review of Scot­tish Cul­ture 16 (2002–2003)

Szer­kesz­tet­te: Fen­ton, Ale­xan­der – Veitch, Ken­neth. Edin­burgh: The Euro­pean Eth­no­log­i­cal Research Cent­re and The Nation­al Muse­ums of Scot­land 2002, 193 p. ISBN: 86232 213 9

A Review of Scot­tish Cul­ture, az edin­burghi Eu­ró­pai Et­no­ló­gi­ai Ku­ta­tó­köz­pont és a Skót Nem­ze­ti Mú­ze­um, 1984 óta, éven­te egy­szer, rend­sze­rint ta­vas­­szal meg­je­le­nő év­köny­ve, el­ső­sor­ban a skót et­no­ló­gia, kul­tú­ra és tör­té­ne­lem té­ma­kör­ében kö­zöl hos­­szabb-rö­vi­debb ta­nul­má­nyo­kat, ér­te­ke­zé­se­ket, könyv­is­mer­te­té­se­ket, re­cen­zi­ó­kat. Ezen túl­me­nő­en az év­könyv rend­sze­re­sen tá­jé­koz­tat az ép­pen fo­lya­mat­ban lé­vő skót ku­ta­tá­si pro­jek­tu­mok­ról is.
A 16. szám­nak is ha­son­ló a fel­épí­té­se. James Pot­ter ta­nul­má­nyá­ban a ha­gyo­má­nyos skót arisz­tok­ra­ta ze­né­ről ol­vas­ha­tunk (a 18. szá­za­di Edin­burgh-i ze­nei íz­lés­ről, ami a 18. szá­za­di Skó­cia tár­sa­dal­mi osz­tá­lyai köz­ti sa­ját­sá­gos köl­csön­ha­tást mu­tat). John Bur­nett dol­go­za­tá­ban a skót és eu­ró­pai ün­ne­pek, ün­ne­pi al­kal­ma­kat vizs­gál­ja. Ki­tér az ün­ne­pi vi­se­let­re, és az ün­ne­pek­hez szo­ro­san kö­tő­dő tár­gyak jel­lem­zé­sé­re is. Vég­kö­vet­kez­te­té­se, hogy az ün­nep­lés, ün­ne­pi al­kal­mak vi­se­le­te, hasz­ná­la­ti tár­gyai a leg­szem­be­tű­nőb­ben ak­kor vál­toz­tak, ami­kor el­kez­dett be­özön­le­ni Skó­ci­á­ba a kül­föl­di áru Eu­ró­pa más or­szá­ga­i­ból. Áru alatt a szer­ző a ru­há­za­tot, hasz­ná­la­ti és dí­szí­tő funk­ci­ót be­töl­tő tár­gya­kat ér­ti (ün­ne­pi al­kal­mak­kor, pél­dá­ul bú­csúk al­kal­má­val meg­vá­sá­rol­ha­tó szen­tek szob­rai) stb. Ezen ide­gen ha­tá­sok be­áram­lá­sá­nak kö­vet­kez­té­ben Skó­ci­á­ban na­gyon gyors ütem­ben ment vég­be a már em­lí­tett vál­to­zás. Szin­tén szo­ká­so­kat vizs­gál Mal­colm MacCallum Az úszás tör­té­ne­te Skó­ci­á­ban a 20. szá­zad el­ső fe­lé­ben cí­mű ta­nul­má­nyá­ban. Rö­vid, de tar­tal­mas ös­­sze­fog­la­lá­sa ez a skót úszás tör­té­ne­té­nek. Tu­laj­don­kép­pen két na­gyobb egy­ség­re bont­ha­tó a szo­kás­vizs­gá­lat. Az el­ső az úszást, mint sza­bad­idős te­vé­keny­sé­get mu­tat­ja be. A cikk író­ja meg­ál­la­pít­ja, hogy a má­so­dik vi­lág­há­bo­rú után fel­len­dü­lő tu­riz­mus ha­tá­sá­ra egy­re nép­sze­rűb­bé vált az úszás. Tár­sa­dal­mi osz­tá­lyok­ra bont­va vizs­gál­ja az egyes ré­te­gek úszás­sal kap­cso­la­tos szo­ká­sa­it. A má­sik ré­sze az úszást a ver­seny, ver­seny­zés szem­pont­já­ból kö­ze­lí­ti meg. Mark A. Hall írá­sá­ban  a kö­zép­ko­ri pi­a­cok és vá­sá­rok éle­té­ről, szer­ve­ző­dé­sé­ről ír. Egy Pertshire ne­vű skót vá­ros és kör­nyé­ke kö­zép­ko­ri pi­a­ca­it ku­tat­ja a ré­gé­szet se­gít­sé­gé­vel. Ál­lí­tá­sa­it a kör­nyé­ken ta­lált gaz­dag ré­gé­sze­ti anyag se­gít­sé­gé­vel tá­maszt­ja alá. A ta­nul­mány­hoz gaz­dag kép­mel­lék­let is tar­to­zik. Szin­tén a tár­gyi kul­tú­ra al­kot­ja Hugh Cheape ta­nul­má­nyá­nak alap­ját. A 17. szá­za­di hegy­vi­dé­ki éle­tet jel­lem­zi az ot­ta­ni tár­gyi vi­lá­gon ke­resz­tül. Geof­frey N Swin­ney a Skót Nem­ze­ti Mú­ze­um min­den­na­pi éle­tét egy na­gyon sa­já­tos as­pek­tus­ból kö­ze­lí­ti meg. Rá­vi­lá­gít olyan mo­rá­lis és tár­sa­dal­mi prob­lé­mák­ra, mint a fi­a­tal­ko­rú­ak, gyer­me­kek il­let­len vi­sel­ke­dé­se a mú­ze­um­lá­to­ga­tá­sok al­kal­má­val.
Ös­­sze­gez­ve el­mond­ha­tó, hogy a kö­tet na­gyon sok hasz­nos és szá­munk­ra is ér­té­ke­sít­he­tő in­for­má­ci­ó­val szol­gál a skót kul­tú­ra, nép­rajz, tör­té­ne­lem és ré­gé­szet iránt ér­dek­lő­dők szá­má­ra.