Hagyomány – migráció – változás
A migrációs folyamatok hatása a szlovákiai magyarok népi kultúrájára
Az Etnológiai Központ tíz éve
(Komárom, 2007. november 16.)
A népi kultúra ma is tetten érhető jelenségei hosszú fejlődés, egyszersmind különféle külső hatások nyomán alakultak ki. Ez utóbbiak sorában jelentős szereppel bírnak a különféle migrációs folyamatok. A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében megvalósult konferencia ezen jelenségek különféle szempontok szerinti elemzéseit prezentálta. A Görömbei András akadémikus, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke megnyitója után az első szekció B. Kovács István elnökletével zajlott. Liszka József, bevezető előadásában (Impériumváltások és népi kultúra. A migrációs folyamatok hatásai a szlovákiai magyarok mindennapi életére) az eddigi kutatási eredményeket és a feladatokat vette számba. Simon Attila az Impériumváltás és migráció című referátumában a cseh és szlovák telepesek első bécsi döntés utáni sorsáról beszélt (jelen kötetünkben lényegében ezen előadás tanulmánnyá kibővített, német nyelvű változata olvasható). Popély Árpád a második világháború utáni dél-szlovákiai telepítések (csehszlovák–magyar lakosságcsere, csehországi kényszermunka stb.) történeti kutatásának legújabb eredményeiről számolt be.
A második szekciót Danter Izabella elnökölte. Itt Gecse Annabella Akciók és reakciók címen a telepítési és települési folyamatoknak egy aprófalu 20–21. századi társadalomtörténetében betöltött szerepéről beszélt. Előadásában a gömöri Baraca határában megtelepedett medvesalji magyar és Breznóbánya, valamint Feketebalog környékéről származó szlovák népesség beilleszkedési folyamatát (annak társadalmi, gazdasági aspektusait) elemezte. Pusko Gábor a gömöri Bejében megtelepedett bolgárkertészek életmódjáról villantott föl néhány részletet, saját mikrokutatásai eredményeként (tanulmánnyá átdolgozott referátuma e kötetünkben olvasható). L. Juhász Ilona Nyelvváltás és kétnyelvűség Dél-Szlovákia magyarlakta vidékeinek temetői sírjelein című előadásában az Etnológiai Központban általa gondozott dél-szlovákiai temetődokumentáció anyagára támaszkodva a sírjelek felirataiból le- és kiolvasható asszimilációs trendeket mutatta be. Öllös László Nemzetállam és etnikai tisztogatás című előadása zárta a sort.
Ezt követően Liszka József az Etnológiai Központ tíz évéről tartott tájékoztató jellegű beszámolót, felsorolva az elért eredményeket, rámutatva a nehézségekre is. Akkut problémaként jellemezte az Etnológiai Központ elhelyezésének áldatlan voltát. Az egykori Centrál Szálló kicsi (ráadásul rendszeresen beázó) hotelszobáiba bezsúfolt nagyjából 7 000 kötetes könyvtárnak és a különféle adattáraknak méltóbb, használhatóbb elhelyezésre lenne szüksége! Ezt követően Bárth Dániel Andreas Schriefer, B. Kovács István pedig Gecse Annabella, egy-egy, az Etnológiai Központ Interethnica sorozatában megjelent könyvét ismertette (Bárth Dániel recenzióként is megírt ismertetése kötetünk recenziós rovatában, B. Kovács István bemutatója pedig az alábbiakban olvasható). A hivatalos programot záró fogadáson mondott pohárköszöntőjében Tóth Károly, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója méltatta az elmúlt egy évtized eredményeit.
lj