Zenta környéki archaikus népi imádságok
Zenta (Senta) az egyik legrégebbi vajdasági város és község, jelenleg közigazgatásilag Szerbia észak-bánsági körzetéhez tartozik, noha valójában (földrajzilag) Közép-Bácska része. Zenta városa mellett a község közigazgatása alá még négy település tartozik: Bogaras, Felsőhegy, Kevi és Tornyos. A városon kívül, Zenta espereskerületébe tartozó településeken (Schematismus 1995, 54), a „Dicsértessék falu”-ként is emlegetett Felsőhegyen, Keviben, valamint a zentai-oromparti tanyákon gyűjtött archaikus népi imádságok képezik dolgozatunk tárgyát.
A Zenta környéki falvak idős adatközlőinek elmondása szerint régen a szülők és a nagycsaládokban a nagyszülők, főként a „öreganyák” tanították imádkozni a gyerekeket. Leggyakrabban este sötétedés után lefekvés előtt imádkoztak együtt hangosan. A reggeli ébredés utáni imádkozást többnyire egyénileg végezték. Szenteltvízbe mártott ujjal keresztet vetettek és halkan vagy magában végezte mindenki. A Vajdasági Magyar Néprajzi Atlasz számára végzett gyűjtés elején (a VMNA-ba 1998–2001 között, majd később 2010-ben végeztem gyűjtést Felsőhegyen. VMNA, 2003.) kérdésemre, hogy van-e olyan imádság, amit otthon családi körben még a nagymamától, nagytatától tanultak, legtöbb esetben a Miatyánkot és az Úrangyalát vagy a következő rövid imát említették:
A fényes nap már leáldozott
minden ember (élő) lenyugodott.
Kicsi Anna szobájába, (v. Kicsi madár kalitkába)
puha paplanos ágyába.
Ha majd a nap újra felkel
Csókolhassuk egymást reggel.
Az 1990-es években a Vajdaságban a Kiss Lajos Néprajzi Társaságnak, és elnökének Beszédes Valériának köszönhetően megindult egy mozgalom, melynek gyümölcseként konferenciák és kiállítások anyaga hirdette, hogy a néprajzkutatók a mi tájainkon is foglalkoznak a népi vallásosság kutatásával (vö. Beszédes 2000; Beszédes – Nagy Abonyi 1997; Beszédes – Nagy Abonyi 1999; Beszédes – Nagy Abonyi 2000; Beszédes – Nagy Abonyi 2001 stb.). Kutatásaim során érdeklődésem az egyházon kívüli paraszti ájtatosságok formái, illetve a vallási jellegű népszokások felé komolyabban 1995 decemberében irányult, amikor olyan adatközlőket kerestünk, akik ismernek vagy írott formában őriznek ájtatos szövegeket (Nagy Abonyi 1997). Zenta község területén azonban csak jóval később, a VMNA anyagának gyűjtésekor, 2001. december 4-én sikerült rábukkanni Felsőhegyen Tóth Juliannának köszönhetően egy olyan esti imára, amely nincs az egyházi hivatalos nyomtatványokban. Ennek az esti imának egy másik változatára, illetve variánstöredékére 2010-ben találtam szintén Felsőhegyen.
Mielőtt bemutatnám a többi, Zentán és a község településein gyűjtött ezidáig publikált, archaikus imát, szólni kell a kutatás kezdeteiről. 1970. február 11-e mérföldkő a magyar néprajzban. Ekkor mutatta be hatalmas gyűjtését Erdélyi Zsuzsanna a Magyar Tudományos Akadémián. Azóta is önálló folklórkategóriaként tartják számon az archaikus apokrif népi imádságokat. Vajdaságban a magyar falvak folklórkutatásában az 1970-es évek előtt még csak elvétve találunk néprajzi írásokban, folklórszövegekben illetve szokások leírásánál népi vallásossághoz kapcsolható adatokat. Az 1971. esztendőt tarthatjuk a vajdasági imagyűjtés kezdetének. Zentán és környékén is ekkor kezdtek behatóbban foglalkozni folklórgyűjtéssel. 1972-ben a zentai néprajzkutatók egy népköltészeti pályázatra több helyen is gyűjtöttek, egyebek között ilyen szövegeket is: Bodor Anikó Kispiacon és Kupuszinán, Bodor Géza Keviben és Felsőhegyen, Burány Béla Padén, Zentán, Horgoson, Tripolsky Géza Verbicán. Gyűjtött anyaguk első publikálása is rövidesen, 1973-ban megtörtént Burány Béla: Hej, széna, széna című könyvében (Burány 1973), ahol az altatók között közreadott négy szöveget középkori imák elnevezéssel illeti a gyűjtő (vö. Silling 2003, 11).
Burány Béla a vajdasági magyar gyermekjákékdalok közreadásakor a horgosi imavariánsokkal, illetve padéi és zentai imaszövegekkel tehát nagyban hozzájárult az „oan pogán imáccságok” feltárásához. Ennek az 1973-ban megjelent kiadványnak a jegyzetében olvashatjuk, a szerzőtől az „Én lefekszek én ágyamba” kezdetű szöveghez fűzött mondatot: Ezek a középkori imák joggal vannak egyre többet a tudományos érdeklődés központjában is, mind tartalmuk, mind nyelvezetük miatt. Változataik száma nagy. Speciális értékük s veszendő voltuk miatt gyűjtésük fokozottan indokolt (vö. Burány 1973).
A magyar archaikus népi imádságnak folklórműfajként történő elfogadás óta a népköltészeti termékek gyűjtői és vizsgálói között kezdett szépen gyarapodni azok száma, akik e műfaj elkötelezett kutatóiként az imádságokra jellemző tartalmi avagy esztétikai sajátosságok adatolását, elemzését, bemutatását tartják feladatuknak. Ezzel foglalkozó vajdasági publikáció kevés. 1980 óta legtöbbet és legsokrétűbben gyűjtésükkel, rendszerezésükkel és elemzésükkel Silling István foglalkozott (vö. Silling 1992; Silling 1999; Silling 2002; Silling 2003).
A továbbiakban nézzük néhány szép, vajdasági példáját az archaikus népi imádságoknak!
Nánánfa szüli bimbóját,
Bimbója szüli Szent Annát,
Szent Anna szüli Máriját,
Márija szüli kis Jézust,
Az árthasson ennek a háznak,
Aki Betlehemböl hozot szénát. Ammën.
„. . . nagyanyámtú . . . 1882-ben született . . .”
Elmondta Pósáné Kocsis Ibolya, 61 éves. Kevi.
Gyűjtötte Bodor Anikó, 1995-ben (Silling 2003, 234)
Ága fa születte ágát,
Ága születte bimbóját,
Bimbója születte Szentannát,
Szentanna születte Máriát,
Mária születte világ megváltóját.
Addig a rossz ember ide ne jöhessen,
Még abból a szalmából, szénából nem hoz,
Akiben a Krisztusurunk feküdt Betlehemben.
Elmondta Bűnné Barsi Eszter, 45 éves. Kevi.
Gyűjtötte Bodor Anikó 1995-ben. A szöveget írásban kapta a gyűjtő (Silling 2003, 234)
Én kimëgyëk én házambul,
Föltekintëk magas mënybe,
Ott mëglátom mënyországot,
Mënyországba kis kertët,
Kis kerbe pálmafát,
Pálma szülte virágját,
Virágja születte Szent Annát,
Szent Anna születte Máriját,
Márija születte szent fiját,
A világ mëgváltóját.
Aki eszt az imáccságot este-rëgge emonygya,
Vélem lészen paradicsom kertyébe. Ammën.
Elmondta Kalmárné Gere Julianna, aki az 1890-es évek végén született.
Zenta-Orompart.
Gyűjtötte Bodor Géza 1972-ben (Silling 2003, 236)
Kerűjj kërëszt kis házamba,
Mária ájjon ajtómba,
Jézus ablakomba.
Én kimëgyëk kisházambul,
Föltekintëk magos mennybe,
Ott mëglátom menyországot
Menyországba kiskertet,
Kiskertbe pálmafát,
Pálma szülte virágját,
Virágja szülte Szent Annát,
Szent Anna születte Máriát,
Mária szülte szent fiát,
Világ megváltóját.
Aki eszt az imádságot este rëggel elmongya,
Vélem leszen a paradicsom kertjében. Ammen.
A közlés után még ezt olvashatjuk: „Tudod kitű tanútam ezt? Márkus Erzsébettől. Kalmár nagyapának az anyja volt az, 92 éves korában halt meg.” – (Kalmár nagyapa, azaz Kalmár András 1856–1939, anyai dédnagyapám volt. Anyja tehát üknagyanyám.) – Akkó én kicsi unoka vótam, osz minden este mondani köllött. Ilyen kis öregasszony vót, bottal járt, kis botja vót, osz mikó a Szarka gyerekek nem monták, úgy a fejükre kommintott: Mongyad fiam, mongyad!”
Anyámtól, Bodor Juliannától a következő befejező részt jegyeztem hozzá:
Aki ezt az imádságot este reggel elmondja,
Vélem lészön paradicsom kertjibe,
Jézus Mária szent nevibe,
Az örökkévaló örömbe, dicsőségbe,
Elnyerhessük,
Úgy engeggye a jó Isten.
(/Az adatközlő hozzátette/ „Utójjára 24-be mondtam)
Elmondta Burány Ferencné Kaszás Klára, 70 éves korában, aki Felsőhegyen
az általános iskolában tanítóskodott férjével együtt és nyugdíjaztatásuk után
költözött be Zentára.
Az imát Klára Márkus Erzsébettől, nagyapának (Kalmár András 1856–1939)
az anyjától tanulta.
Gyűjtötte Burány Béla 1972-ben. (Burány 1973, 196)
Én lefekszek én ágyamba
Mint Úrjézus koporsóba
Fejem fölöt három angyal
Ëggyik őriz éjfélig,
A másik hajnalig,
A harmadik koporsóm bëzártájig.
„. . . nevelőanyámtú hallottam . . .”
Elmondta Csizsófné Surján Piroska, 67 éves. Zenta.
Gyűjtötte Burány Béla 1978-ban (Silling 2003, 221)
Kerűjj, köröszt házamba,
Isten (vagy Jézus) álljon ajtómba,
Mária ablakomba!
Én kimegyek én házamból,
Föltekintek magos mennybe,
Ott meglátom mennyországot,
Mennyországba kis kertet,
Kis kertbe pálmafát,
Pálma születte szent Annát,
Szent Anna születte Máriját,
Márija születte szent fiját,
A világ megváltóját.
Aki ezt az imádságot este-rëggel elmondja,
Vélem lészën Paradicsom kertjébe,
Jézus szent nevébe,
Örökkévaló örömbe,
Dicsőségbe elnyerhessük,
Úgy engedje a Jó Isten!
Elmondta Burányné Bodor Julianna, 82 éves. Zenta.
Édesanyjától, Bodor Péterné Kalmár Teréztől tanulta, aki 1881-ben született.
Gyűjtötte Burány Béla 1991-ben (Silling 2003, 237)
A Kakasos imának, reggeli imádságnak nevezettek közül még a következők kerültek elő a feledés homályából Zenta városából és egyik falujából Silling István kutatásának köszönhetően. (Érdekesség megjegyezni, hogy Zenta község legrégebbi katolikus temploma 1890-ben épült Felsőhegyen, Szent József, a munkás, tiszteletére, a második legrégebbi Keviben 1900-ban épült Szűz Mária a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére.)
…Kakas Kijáltja,
Kelj fő, szép Szűzmárija,
Mer mëgfogták a zsidók a zártatlan
Jézuskát,
Dárdával dárdázzák,
Lándzsával szurkájják,
Harapófogóvá csipkodják,
Tövisse koronázzák,
Két csöpp vérit ecsëppentëtték,
Az angyalok odamëntek,
Aranytányérba főszedték,
Krisztus Urunk azt mondotta,
Aki ezt az imádságot emondja este
lëfektibe, rëgge főketibe,
Hét bocsánatot nyer a kis Jézustú.
Elmondta Sándor Margit, 72 éves. Kevi.
Gyűjtötte Silling István 1995-ben (Silling 1997, 68)
Megszólaltak kakasok,
Ketik Máriát,
Kelj föl, kelj föl, szép Szüzmária,
Megfogták a zsidók az ártatlan Jézuskát,
Dárdával dárdázták,
Koronával koronázták,
Egy csepp vérit cseppentettek,
Az Angyalok oda mentek,
Cintányérba szedték,
Krisztus Jézus elébe vitték.
Aki ezt a kis Jézuskát reggel kipójázza, este bepójázza,
Magára veti a keresztet.
Én is vetem én magamra. Ammen.
Elmondta Bűn Imréné Barsi Eszter, 45 éves. Kevi.
Gyűjtötte Bodor Anikó 1995-ben. A szöveget a gyűjtő írásban kapta
(Silling 2003, 110)
Ehin gyün Jézus,
Lelkünk látó Jézus
Békeség szállásodra Jézus
Kész a lélek,
Beteg a test.
Minden múlt órákra napokra meggyonhatnék,
Halálom óráján gyon ember lehetnék.
Mária kapuja megnyilna.
Krisztus Urunk születése,
Zsidok által vett szent vére hulladéka.
Az angyalok fölveszik,
Kehelybe teszik
Krisztus Jézus elejibe visszik.
Krisztus Jézus azt mondta
Aki ezt az imádságot elmondja
Hét halálos bűntől megszabadul
És megadatik néki az áldott menyország.
Angyalok királynéja
A mi Urunk Jézus Krisztusnak anyja
Megnyitotta bűnös szemeinket,
Felébredtünk ujabban felviradtunk.
Ó hányan szenderültek át a jobb életre,
Kik a Szűzanyám pártfogását megnem vetették.
Milijon mint boldogok
Aki a menyország kapuján Jézus vére
Festett keresztje számunkra. Amen.
Mikor az Úr Jézuska a fekete földön járt.
Elindult a Gecemányi Kertbe,
Leülve az olajfák tövére.
Arra ment a szép Szűz Mária – kérdezte
Mit szomorkodsz szerelmes szép Fiam?
Hogyne szomorkodnék,
Mikor a vér elboritotta szememet.
Eregy le a Szűz Mária kertjébe,
Szakajcs három szál virágot.
Egyiket vérrű,
Másikat hájogrú,
Harmadik termésrül.
Vér, héjog, termés szakadozzon le, az Úr Jézuska szemirű.
A mi szemünket is gyogyitsa világositsa meg. Amen.
Ki mék ajtom elejébe.
Föltekintek a magas égre.
Nyitva láttom a menyország kapuját,
Benne láttom a Boldogságos Szűz Máriát.
Szent térgyin térbetyül,
Szent könyökén könyökül,
Szent miséket hallgassa,
Gloriákat olvassa.
Szól a kakas szól
Máriát kiáltsa
Kelj fel Mária,
Megfogták a kis Jézuskát,
Magos fára feszitették,
Három szöggel megszögezték,
Három csepp vér elcseppent.
Oda mentek az angyalok,
Felszedték,
Kehelybe tették.
Krisztus Jézus elejibe vitték.
Krisztus Jézus sem szól sem beszél.
Aki ezt az imádságot elmondja este lefektibe, reggel fölkeltibe
Megadatik néki az áldott menyország.
Angyalok Királynéja Mária
Isteni magzatod megnyitotta az én bűnős szemeimet
Fölébredtem.
Kegyes királyom, kérlek mindenkor légy velem.
Szívem el ne aludjon,
Gyarló testem az éjjel békében nyugodjon,
Hogy én Téged mindenkor lássalak.
Minden gonosz távozzon.
Áldást mondunk az Urnak,
Hálákat az Istenek.
Ki háza, háza
Szent Benedek háza,
Ostya az ajtaja
Tömjén az ablakja
Négyszögletes szent oltár
Azon van a szent kereszt.
Kerülj köröszt
Örizzen a sörkentyüs Szűz Mária.
Anna szülte Szűz Máriát.
Mária szülte Szent Fiát.
Fiam, fiam fényes Jézus,
Kérlek mindenkor légy velem.
Nyisd meg a kapudat,
Mosd meg az utadat.
Öt-hat ezer év mulva,
Gyünek szentek, szent angyalok,
Hoznak kenetet mirhát
Amivel az Úr Jézus szent sebeit kenegetik.
Mondom mondom néktek
Aki ezt az imádságot elmondja
Hét halálos bűntől megtisztul. Amen.
Elmondta Katona Szabina, 71 éves. Kevi.
Gyűjtötte Silling István 1996-ban.
A szöveget írásban kaptam a Hitélet című katolikus folyóiratban közzétett felhívásra
(Silling 2003, 355)
Én lëfekszëk én ágyamba,
Mind Úrjézus koporsóba.
Három anygyal fejem fölött.
Ëggyik őröz, másik vezéröl,
Harmadik a lelkëm várja.
Kakas kijáltya,
Kej fő, szép Szűzmárija,
Mer mëkfokták a zsidók a zártatlan Jézuskát,
Dárdával dárdázzák,
Lándzsává szurkájják,
Harapófogóvá csipkoggyák,
Tövisse koronázzák,
Két csëp vérit ecsëppentëttek,
A zanygyalok odamëntek,
Arantányérba főszëtték,
Krisztus Urunk elejibe vitték.
Krisztus Urunk asz mondotta,
Aki jeszt az imáccságot emonygya este lëfektibe,
Rëgge főkeltibe,
Hét bocsánatot nyer a kis Jézustú.
„. . . öreganyámtú, biztossan . . .”
Elmondta Sándorné Kovács Margit, 72 éves. Kevi.
Gyűjtötte Bodor Anikó 1995-ben (Silling 2003, 223)
Én felkeltem én ágyamból
Mint úr Jézus koporsóból
Fejem fölött arany kereszt
Azon van három angyal
Egyik őröz éfélig
Másik őröz hajnalig
Harmadik őrözzön
Halálom órájáig
Kakasok szónak
Máriát kijáltják
Kelj föl Mária
Keljföl
A Krisztust megfokták
Kőoszlophoz kötözték
Vass söprűvel söprüzték
Egy csepp vére elcseppent
Az angyalok főszették
Ólom tányérra tették
Máriához bevitték
Mária is aszt monta
Aki esztet este reggel
Elmondja
Pokol ajtaja elötte
Belessz peszételve
Menyország ajtaja
Előtte kilessz nyitva.
Názárati úr Jézus
Krisztus nevében
Fölkeltem ő legyen ma
És mindenkor velem
őrözzön és oltalmazzon
Engem minden gonosztól
Kivált képen a bűntől
Áldott legyen a megoszhatatlan
szent háromság
Egy Isten most és
Mindörökön
Örökké. Ammen.
Édes Jézusom
Hállákat adok ate
Szent fölségednek
hogy megőriztél e
sötét éjszakán
őrizz meg a mai szent
naponis
Tűztől viztől hirtelen
haláltól, gonosz ember
Szándékától
Kétségbe eséstől
Ördögnek incselkedésétől
Minden féle veszedelemtől
Édes Jézusom.
Édes Jézusom fölajállom
ezta kevés imátságomat
Édes apámé édes anyámé
Öreg apámé öreg anyámé
Hetedizen való nemzetségemé
a Krisztusnak ött
mélséges sebeiért a Boldogságos
Sűz Máriának
hét fájdalmáé az én őrző
angyalomé. Nevemen
való Szentemnek tiszteletiér
Purgátórium
béli lelkeknek kiszabadulásuké
szabadícsd
ki Édes Jézusom.
Midőn fölébredek, hálákat
rebegek dicsértessék
Jézus Krisztus most és
Mindörökké, ammen.
Gyűjtötte Vörös Imre Zentán 1994-ben. A gyűjtő írásban kapta a szöveget.
A lejegyző ismeretlen. A szöveg felett: Esteli és reggeli ima fohászok cím
(Silling, 2003, 338)
Szól a kakas
Kelj föl Mária,
Elfogták Názáreti Jézust,
Názáreti Jézusnak három csepp vére
cseppent,
Az angyalok ólomtálba szedték,
Mária elébe vitték,
Aki ezt elmondja,
Annak a lelke vélem lészen a
Paradicsomkertbe.
Elmondta Katona Piroska, 80 éves. Zenta.
Gyűjtötte Silling István 1991-ben (Silling 1997, 131)
Én lëfekszëk én ágyamba,
Mind Úrjézus koporsóba,
Kerűd, köröszt, a házamat,
őrizd, anygyal, a lelkëmet,
Paradicsomkertyében csöndítenek,
Az anygyalok örvendëznek,
Úr kitëtte koporsóját,
Rá zü szente keresztfáját,
Két vállamon két anygyal,
Aki ezëket lëvëszi,
Az árthasson nëkëm.
Számba szent kereszt,
Szivemën szent kenet,
Fejem fölött Úrjézus,
Hátam mögöt Szent József,
Előttem boldokságosz szent szűsz,
Két vállamon két anygyal,
Aki ezëket lëvëszi,
Az árthasson nëkëm.
Elmondta Vargáné Balogh Ilona, 57 éves. Zenta.
Gyűjtötte Silling István 1992-ben (Silling 2003, 228)
…Kakasok szólanak,
Máriját kijáltanak,
Egy csöpp vére csöppenék,
Az angyalok fölvëtték,
Krisztus elejibe vitték,
Mirhát, kenetët, szent sebejit kenegetik.
Elmondta Sóti Etelka, 65 éves. Zenta.
Gyűjtötte Silling István 1992-ben (Silling 1997, 130)
Felsőhegyen Tóth Juliannának köszönhetően jegyezhettem le ezt az archaikus népi imádságot:
Én lëfekszek én ágyamba
Testi lelki koporsómba
Három angyal fejem fölött
Egyik őriz, másik vigyáz, harmadik a lelkëm várja.
Kakasok szólnak, Máriát kijáltnak
Kelj föl Mária,
Mëgfogták Szent fijadat,
Viszik magas Golgotára feszítik.
Három csepp vére lëcsëppent
Az angyalok főszëdték
Arany tányérra tëtték
Az angyal azt mondta,
Aki eszt az imádságot este, rëgge` ëmongya
az örök haláltul szabadul.
Elmondta Tóth Julianna, aki 1911-ben született Felsőhegyen.
Édesanyjától tanulta, aki Felsőhegyen élt.
Gyűjtötte Nagy Abonyi Ágnes 2001. december 4-én (Nagy Abonyi 2010, 369)
Én lëfekszëk én ágyamba
Testi lelki koporsómba
Három angyal fejem fëlëtt
Egyik őrzi édesapámat, másik édesanyámat, harmadik a magam bűnös lelkét.
…(A vége meg ez volt:)
Az angyal azt mondta:
Aki ezt az imádságot háromszó e’mongya
három lelkët kiszabadít a purgá(tó)rium tüzébül.
Elmondta Hanák Emília. 1938-ban született Felsőhegyen.
Az imát édesanyjától Kószó Erzsébettől tanulta, aki Felsőhegyen született 1911-ben.
Gyűjtötte Nagy Abonyi Ágnes 2010. május 14-én (Nagy Abonyi 2010, 370)
Az archaikus népi imák vizsgálata mára már a magyar folklorisztika közismert kutatási területei közé tartozik. Ahhoz, hogy keletkezésük korát és körülményeit illetően megnyugtató magyarázattal szolgálhassunk, további (újabb és újabb szövegvariánsokat eredményező) kutatómunkára van szükség. Közleményünk célja, hogy egy helyen összegyűjtve mutassa be a magyar nyelvterület déli részének jellegzetes imaanyagát, összehasonlító anyagot szolgáltatva ezzel a további kutatások számára.
Irodalom
Beszédes Valéria szerk.
2000 A jó Isten dicsőségére. Írások a vajdasági magyarság népi vallásosságáról. Szabadka: Kiss Lajos Néprajzi Társaság.
Beszédes Valéria – Nagy Abonyi Ágnes
1997 „Máriát dicsérni, hívek jöjjetek…” A bácskai és bánsági hordozható Szűzanyaszobrok néprajza. Kiállítás katalógus. Zenta.
1999 Gloria in excelsis Deo! A magánáhitat szentképei. Kiállítás katalógus. Szabadka–Zenta: Kiss Lajos Néprajzi Társaság – Thurzó Lajos Közművelődési Központ.
2000 Búcsú 2000. Templomi lobogók és búcsús keresztek… Kiállítás katalógus. Zenta: Thurzó Lajos Közművelődési Központ.
2001 Hiszen hatalmas segítő szent kezed. A Prágai Kisjézus tisztelete vidékünkön. Kiállítás katalógus. Szabadka–Zenta: Kiss Lajos Néprajzi Társaság – Thurzó Lajos Közművelődési Központ.
Burány Béla
1973 Hej, széna, széna. Zenta: Zentai Múzeum.
Bálint Sándor
1976–1980 A szögedi nemzet 1–3. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1975/75-2; 1976/77-2; 1978/79-2.
Erdélyi Zsuzsanna
1976 Hegyet hágék, lőtőt lépék. Archaikus népi imádságok. Budapest: Magvető Kiadó.
Kálmány Lajos
1881–1891 Szeged népe 1–3. Szeged-Arad.
Nagy Abonyi Ágnes
1997 A Szálláskereső Szent család kilenced szokásanyaga Adorjánon és Oromhegyesen. Üzenet 27/3–4, 252–260. p.
2008 Az adatközlő azonosságtudata egy felsőhegyi gyűjtés tükrében. In Bennünk élő múltjaink. Történelmi tudat – kulturális emlékezet. Papp Richárd – Szarka László szerk. Zenta: Vajdasági Magyar Művelődási Intézet, 345–355. p.
2010 Adalékok a „Dicsértessék falu” népi vallásosságához. In Szenvedély és szolgálat, Tanulmányok a hatvanesztendős Silling István tiszteletére. Dévavári Bszédes Valéria és Silling Léda szerk. Szabadka: Bácsország Vajdasági Honismereti Társaság, 357–376. p.
Silling István
1992 Boldogasszony ablakában. Népi imádságok és ráolvasások Kupuszináról. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
1997 Kakasok szólalnak Máriát kiáltanak. Tóthfalu: Logos.
2002 Vallási néphagyomány. Újvidék: Forum.
2003 Vajdasági népi imádságok és nyelvezetük. Újvidék: Forum.
VMNA
2003 Vajdasági Magyarok Néprajzi Atlaszának komentárkötete. Papp Árpád – Raffai Judit – Terbócs Attila szerk. Szabadka: Kiss Lajos Néprajzi Társaság.