Novotný, Jiří–Secká, Milena–Sedlická, Kateřina–Woitsch, Jiří: Český lid. Etnologický časopis 1946–2000. Bibliografie

Kateřina–Woitsch, Jiří: Český lid. Etnologický časopis 1946–2000. Bibliografie. Praha: Etnologický ústav Akademie věd České republiky, v.v.i. 2008, 241 p. ISBN 978-80-87112-13-7

A magyar néprajz központi és nagy múltú folyóiratával, az Ethnographiával egyidős. Ahogy az Ethnographia, úgy a cseh néprajz központi orgánuma, a Český lid is 1891-ben indult, s a mai napig létezik. A korszak nagy néprajzi és honismereti kiállításaival párhuzamosan hozták létre, az első években két meghatározó szerkesztője volt, a szlavista régész, Lubor Niederle és a művelődéstörténész, néprajzos, folklorista Čeněk Zíbrt. A lap első évfolyamai tematikailag a klasszikus kulturális antropológiát idézték, hiszen régészeti, nyelvészeti, helytörténeti, történeti néprajzi, folklorisztikai stb. írások egyaránt helyet kaptak benne (a címlap állandó grafikája is ezt a mai értelemben vett interdiszciplinaritást sugallta). Niederle azonban, a Zíbrttel való szakmai-módszertani vitáik miatt néhány év múlva búcsút mondott a szerkesztésnek, így a lap arculatát egészen haláláig (1932-ig) a nagytudású, széleslátókörű, európai tájékozottságú Čeněk Zíbrt határozta meg (közben, az első világháború kitörésével, 1914-től egészen 1924-ig, majd 1932-től 1946-ig a lap megjelenése szünetelt). Noha a második világháború utáni rövid, útkereső intermezzót (1946–1950) követően egészen az 1989-es politikai rendszerváltásig a lap arculatát ideológiailag a marxista-leninista világnézet határozta meg (a térségben ismerős, kötelező tiszteletkörökkel, s bizonyos személyek írásai közreadásának a tiltásaival), szakmailag rengeteg értékes és időtálló tanulmányt jelentetett meg. Miközben a rendszerváltás után a fentebb emlegetett ideológiai kötöttségek megszűntek, a lap fokozatos szakmai átalakuláson is átment. Az ezredforduló ebből a szempontból jelképes is, s a folyóirat szakmai irányváltásának is egy fontos mérföldköve. Arról, hogy a modernnek minősülő antropológiai (főleg szociálantropológiai) irányzatokhoz való csatlakozás miként értékelhető, ma még nehéz lenne objektív véleményt mondani. Mindenesetre az alább bemutatandó bibliográfia is emiatt az irányváltás miatt zárta le adatgyűjtését a 2000. évvel. Különben a Český lid szakmai krédóját viszonylag plasztikusan fejezték ki a lap mindenkori alcímei: A Cseh- és Morvaországban, valamint Sziléziában és Szlovákiában élő cseh nép tanulmányozásának szentelt gyűjtemény (1891: Sborník věnovaný studiu lidu českého v Čechách, na Moravě, ve Slezsku a na Slovensku); A vidék történetének és néprajzának havilapja (1946: Měsičník pro dějiny venkova a národopisu); Néprajzi folyóirat (1970: Národopisný časopis); Etnológiai tanulmányok folyóirata (1998: Časopis pro etnologická studia) s végül Etnológiai folyóirat (2000: Etnologický časopis – Ethnological Journal )
A folyóirat első jó harminc évfolyamáról, az ún. zíbrti időszakról az érdeklődők rendelkezésére áll Ludvík Kunz bibliográfiája19. A mostani bibliográfia voltaképpen ennek a folytatása, s annak ellenére, hogy a háború utáni időszak cseh néprajzi irodalmában való tájékozódást több könyvészet is segíti ( az 1970-es 1980-as években az évi hat számban megjelenő Český lid minden évi hatodik száma például az előző esztendő néprajzi bibliográfiáját hozta Ludvík Kunz összeállításában; hasonló módon, mint egy időben a magyar Néprajzi Hírek), szóval annak ellenére, hogy bizonyos áttekintő, általános cseh néprajzi bibliográfiák léteznek20, ezek kifejezetten a Český lidben való tájékozódást csak mérsékelten szolgálják. Jelen bibliográfia elméletileg (s minden bizonnyal gyakorlatilag is) a folyóiratnak a jelzett időintervallumon belüli minden közleményét számon tartja (összesen 6290 tétel). A csaknem 6000 tételt számláló törzsanyag összegyűjtését, Jiří Novotný, a kiegészítő gyűjtést pedig Kateřina Sedlická végezte. Milena Secká és Jiří Woitsch a folyóirat történeti áttekintését írták meg, s Kateřina Sedlickával közösen a bibliográfia megszerkesztését, sajtó alá rendezését végezték. Maga a könyvészet a szerzők alfabetikus rendjében hozza az egyes bibliográfiai tételeket. Az azokon belüli tájékozódást részletes tárgy- és földrajzinév-mutató, a recenzált szerzők és a személyiségek (tehát a róluk szóló irodalom) mutatója segíti. Mellékletben találjuk a folyóirat szerkesztőbizottságainak a névsorait a tárgyalt időszakban, illetve a szerzői szignók feloldásának jegyzékét. A szakmai tájékozódást leginkább segítő, viszonylag részletes tárgymutató (ami sajnos csak csehül férhető hozzá, tehát a bibliográfia nemzetközi felhasználhatósága legalábbis korlátozott), szóval a tárgymutató a cseh (és nagyjából a szlovák) néprajzban bevett belső szaktagolást követi. A fő kategóriák a következők: általános rész; szervezetek; etnográfia; folklorisztika; népművészet; etnikai folyamatok; Európa etnológiája; Európán kívüli etnológia; gyakorlati etnográfia és folklorisztika; tudományközi problematika. Ezek további, legalább kétszintű alcsoportrendszerre tagolódnak. Ami a magyar hagyománytól elüt, az a folklorisztika értelmezése. Egy sor, a magyar gyakorlatban folklórtémakörként kezelt jelenséget (szokások, néphit, vallásosság) az etnográfia alá sorolják (akárcsak a szlovákban), s a folklorisztika hatáskörébe lényegében a szöveges folklórt (népköltészetet), valamint a zenét és táncot sorolják. A népművészet kategóriát a tárgyalkotó népművészet egyes részterületei alkotják.
A folyóirat 2000 utáni évfolyamainak tartalomjegyzékei megtalálhatóak már az interneten, ám a tervek szerint tízévenként ezek is megjelennek majd nyomtatott formában. Hogy az első, harmadik évezredbeli tíz év bibliográfiája megjelent volna, arról nincsenek értesüléseim.