szerda, október 20, 2021

An International Rewiew of Slovak an Slavic Ethnology. Tomus 34. Bratislava: Univerzita Komenského 2011, 203 p. ISBN 978-80-223-3101-2

A pozsonyi Comenius Egyetem Etnológiai és Kultúrantropológiai Tanszékének évkönyvét a szláv néprajz és folklorisztika olyan jeles képviselői alapították 1968-ban mint Piotr G. Bogatyrev, Julian Bromlej, Milovan Gavazzi, Ján Podolák, Cvetana Romanska és Christo Vakarelski. Az évkönyv jelenlegi szerkesztője Magdaléna Paríková. Noha nem éves rendszerességgel, de mégis folyamatosan megjelenő publikációs fórum legutóbbi kötetét a pozsonyi tanszék kilencven éves fennállása évfordulójának szentelték. A kiadvány teljes anyaga két nyelven olvasható: először angolul, majd a könyv második felében (kissé rejtve ugyan, ám megtalálhatóan) szlovákul.
Az összeállítást egy (konkrét szerző által nem jegyzett) áttekintés nyit, amely a néprajz szak és tanszék kilencven éves történetét mutatja be a pozsonyi egyetemen. Ezt a szemlét a tanszék jelenlegi munkatársainak, illetve a tanszéken működő mindenkori pedagógusainak (összesen 37 főt számláló) jegyzéke zárja. Ezt követően a tanszéken tevékenykedő tizenöt jeles személyiség (Karel Chotek, Bruno Schier, Rudolf Bednárik, Andrej Melicherčík, Ján Michálek, Štefan Mruškovič, Ján Podolák, Ľubica Droppová, Ján Komorovský, Jozef Ušak, Sylvia Dillbergerová, Ján Ordoš, Emília Horváthová, Ladislav Mlynka és Milan Leščák) rövid, fényképekkel ellátott életrajza olvasható, a tanszék jelenlegi muntársainak a tollából. Az összeállítás következő blokkját a tanszéken eltöltött évekre való visszaemlékezések alkotják, Ján Michálek, Ján Podolák, Ľubica Droppová, Milan Leščák és Marta Botiková tollából. Magdaléna Paríková az Ethnologia Slovaca et Slavica évkönyv megjelenésének körülményeiről, célkitűzéseiről számol be, majd a Seminarium Ethnologicum címen elhíresült nemzetközi diákszemináriumokról olvashatjuk Zita Škovierová áttekintését. A történeti áttekintés után a rendezvénysorozat néhány résztvevője (Janez Bogataj, Czesłav Robotycki, Barna Gábor, Jana Pospíšilová és Miroslav Válka) visszaemlékezése is elolvasható. A sort a tanszék jelenlegi munkatársainak (Marta Botiková, Hana Hlôšková, Kornélia Jakubíková, Luboš Kačírek, Katarína Zajicová-Nádaská, Magdaléna Paríková, Lucia Segľová, Zita Škovierová, Pavol Tišliar és Helena Tužinská) fényképes életrajzait, elérhetőségeit, válogatott bibliográfiáit tartalmazó tematikus blok folytatja. Az összeállítást a tanszék mindenkori munkatársainak válogatott bibliográfiáját, a közreműködésükkel készült különféle tanulmánykötetek, tájmonográfiák stb. jegyzékét, továbbá a tanszéken 1953–2010 között megvédett szakdolgozatok, rigorózus és doktori munkák impozáns lajstromát tartalmazó blokk zárja.
Az egész összeállítás, miközben teljesen praktikus módon, akár (e-mail-címeket is tartalmazó) afféle telefonkönyvként is hasznosítható (néhány évig), Közép-Európa egyik legjelentősebb egyetemi néprajzi (oktató ás tudományos) intézetének eredményeiről nyújt, nem öntömjénező módon, hanem egyszerűen adatokat felsorakoztatva plasztikus és átfogó képet. Mi mással is zárhatná sorait a recenzens, mint a szláv világban honos kívánságformulával: mnoga ljeta!