Közösségek és eurorégiós szellemi kulturális örökség – nemzetközi konferencia
Immáron a sokadik nemzetközi tanácskozást szervezték meg a romániai Aradon 2014. június 20-án az Arad Megyei Kulturális Központban. Mint a korábbi tanácskozások, úgy ez a mostani is Elena Rodica Colta etnográfus-muzeológus asszonynak és kollégáinak áldozatos munkája gyümölcseként jött létre.
A jó témaválasztás ismét megfelelÅ‘ hÃvó szónak bizonyult, mert az egynapos rendezvényen a 22 bejelentett elÅ‘adóból 21 megtartotta elÅ‘adását, prezentációját két párhuzamos szekcióban. A protokolláris – a helyszÃn Arad megye székháza volt – és a szakmai megnyitó után az igen népes elÅ‘adógárda és az érdeklÅ‘dÅ‘ publikum két csoportra oszlott, majd elkezdÅ‘dtek a húszperces elÅ‘adások.
Biljana Radović Njegovan és Drago Njegovan ÚjvidékrÅ‘l, Szerbiából érkezett és Hagyományok és szellemi kulturális örökség: európai és országos perspektÃvák cÃmmel tartottak elÅ‘adást. Klamár Zoltán, a váci Egyházmegyei Múzeum munkatársa Hármas határok – identitás a kérdÅ‘Ãvek tükrében cÃmű elÅ‘adásában a szerb, román, magyar hármas határ övezetében élÅ‘ etnikumok identitáskonstruáló gyakorlatáról beszélt. Turai Tünde, az MTA budapesti székhelyű Néprajzi Kutatóintézetének munkatársa elÅ‘adásában kapcsolódott az elÅ‘zÅ‘ elÅ‘adóhoz, és Magyarország hármas határai: határon átÃvelÅ‘ kapcsolatok és hatásuk a mindennapi életre cÃmen a gazdasági kapcsolatháló működését mutatta be. Nicoleta Musat a temesvári Nyugati EgyetemrÅ‘l A szellemi kulturális örökség digitalizálása cÃmmel egy esetelemzést mutatott be egy már működÅ‘ kulturális örökség projekt keretében. Sinziana Preda szintén a temesvári Nyugati EgyetemrÅ‘l MegÅ‘rizni azt, amink van, megközelÃtések és praktikák cÃmmel tartotta meg elÅ‘adását. Malina Iulia az aradi Aurel Vlaicu EgyetemrÅ‘l Gondolatok a szellemi kulturális örökségrÅ‘l egy globális jelenségeket hordozó korban cÃmmel tartott elÅ‘adást. Gabriela Boagiu Krajovából Hagiológiák és szimbolikus szentprezentációk a népi kultúrában cÃmű elÅ‘adásában a mindennapok népi vallásosságának a szentekhez, házi szentekhez kapcsolódó elemeit mutatta be. Madlena Bulboaca aradi pedagógus A zsidó kantinok mint a hagyományÅ‘rzés formái a kommunista idÅ‘szakban cÃmmel tartott elÅ‘adást. Andrei Milin, a temesvári Bánát Múzeum etnográfusa A bánsági kerámia a romániai és szerbiai Bánság múzeumainak gyűjteményei alapján cÃmű elÅ‘adásában egy romániai fazekasközpont gazdasági kapcsolthálója alapján elterjedt termékcsaládot mutatott be. Onut Danciu Temesvárról A temessági Andrei Sas gyűjteménye cÃmű dokumentumfilmet vetÃtette le. Biljana Sikimić a belgrádi Balkanológiai IntézetbÅ‘l Disznóvágás az Arad megyei szerbeknél cÃmmel tartott elÅ‘adást. Svetlana Cirković szintén a belgrádi Balkanológiai IntézetbÅ‘l érkezett és A csesznica az Arad megyei szerbeknél – élÅ‘ hagyomány és az utasÃtások megfogalmazásának nyelvi eszközei cÃmű elÅ‘adásában napjaink szerb hagyományainak egy szeletét tárta fel. Annemaire Sorescu-Marinović is a belgrádi Balkanológiai IntézetbÅ‘l érkezett és A lazarica a boszniai Karavlehiben – egy szokás módosulásai cÃmű elÅ‘adásában már nem a bánság szerb népszokásait mutatta be, hanem a szokások módosulásának hasonlóságait domborÃtotta ki. Andó György, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum muzeológusa A szlovák házak szerepe a szlovák kulturális identitás megÅ‘rzésében – a házak fenntartója, az Országos Szlovák Önkormányzat cÃmmel arról beszélt, hogy a tájházak köré szervezÅ‘dÅ‘ egyesületek és csoportok számára mit jelent az épületegyüttes, milyen bázishelyként működik, működtetik. Narcisa Stiuca a bukaresti egyetemrÅ‘l A Branesti maszkos felvonulás: egy külsÅ‘-belsÅ‘ pillantás a jelenségre cÃmmel tartott elÅ‘adást. Camelia Burghele a Szilágy Megyei Múzeumból Úti keresztek szilágysági falvakban cÃmen a vidék vallásos térkijelölÅ‘ gyakorlatát mutatta be. DuÅ¡an Dejanac a szerbiai Bánságból, Nagykikindáról érkezett történész, aki elÅ‘adásában észak-bánsági szerb csoportok rituális szokásait prezentálta. Nagyné Martyin EmÃlia, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum etnográfusa Népi gyógyászat a magyarországi románoknál – ráolvasások, mágikus praktikák, bábaorvosságok cÃmmel tartott elÅ‘adást. Javorka Markov Jorgovan, a Romániai Szerbek Demokratikus Uniójának temesvári képviselÅ‘je A gyerek a születéstÅ‘l a keresztelÅ‘ig a Maros menti szerbeknél cÃmmel a hagyományok továbbélésérÅ‘l beszélt. Ezt követÅ‘en Adriana Cupea Kolozsvárról A Kurban Bayram, avagy az áldozat ünnepe a dobrudzsai törököknél és tatároknál cÃmmel az identitás megtartásának egy másik, távoli példáját mutatta be. Elena Rodica Colta mint házigazda A hely emlékezetének átalakÃtása cÃmmel az utolsó zarándi betyárhoz kapcsolódó történetekrÅ‘l tartott elÅ‘adást.