péntek, március 29, 2024

Az első világháború kitörésének századik évfordulója alkalmából nyitották meg Bécsben a zsidó múzeum nagyszabású kiállítását, amely a zsidóság háborús szerepvállalását mutatta be különféle aspektusokból, s egyben azt is, milyen hatással volt a nagy világégés az Osztrák-Magyar Monarchia zsidóságára.
Az elő világháború vége felé, de elsősorban a békekötést követően terjedt el az a vélekedés, miszerint a zsidók voltak az okai a vereségnek, illetve hogy a zsidók gyávák voltak, s nem vették ki a részüket a háborúból. Ez a nézet bizonyos körökben a mai napig szívósan tartja magát annak ellenére, hogy a történetkutatás már régen megcáfolt ezt az állítást, s a bécsi kiállításhoz kapcsolódó kötetben szereplő írások is ezt támasztják alá. Fontos hangsúlyozni, hogy a szerzők nem csupán Ausztriára és Bécsre fókuszálnak, ezáltal jó kiindulási alapot nyújthatnak a zsidóság és az első világháború viszonyát vizsgáló azon kutatóknak is, akik az akkori Magyarország területén élő zsidók szemszögéből vizsgálják első világháborús szerepvállalásukat, vagy pedig a hátországban élő zsidók mindennapjait.
Danielle Spera bevezető írása (Mutig hinaus für Kaiser und Vaterland) rövid összefoglalást ad a kötetben szereplő tanulmányok témáiról, amelyeket három tematikus blokkba soroltak: 1. Zsidó katonák (Jüdische Soldaten), 2. Jeruzsálem 3. Háború utáni időszak (Nachkrieg).
Az első blokkot David Rechter tanulmánya (Die grosse Katastrophe: die österreichische Juden und der Krieg) nyitja, amelyben többek között a zsidók első világháborús szerepvállalását tárgyalja (a k.u.k hadseregének kötelékében 300 000 zsidó katona szolgált), kitérve a Monarchiával szemben álló fél oldalán harcoló zsidókra is, valamint a galíciai sokezer menekülttel kapcsolatos problémákra.
Gerhard Langer („Krieg” in der jüdischen Religion) a háborúnak zsidó tanításra, valamint a vallási törvényekre gyakorolt hatását tárgyalja, illetve áttekintést nyújt a témával kapcsolatban született írásokról, amelyek elsősorban az ötödik, a „Ne ölj!” parancsolat háborús helyzetből adódó megszegésének kérdésével foglalkoznak.
A bécsi zsidóság felemelkedése és hanyatlása (Aufstieg und Fall des Wiener Judentums) a témája Robert Wistrich tanulmányának, amelyben a város zsidósága történetét vázolja fel a legfontosabb események, illetve a zsidóság Bécs gazdasági, kulturális és társadalmi, valamint politikai életében betöltött szerepét elemzi. A szerző kitér többek között a cionizmusra, valamint bécsi és galíciai zsidó nacionalizmusra is.
Erwin A. Schmidl írásában (Jüdische Soldaten in der k.u.k. Armee) a zsidó katonáknak a monarchia hadseregében betöltött szerepét, Werner Bergmann pedig különféle illusztrációk segítségével az első világháborúban harcoló zsidó katonákról kialakított antiszemita képet (Das antisemitische Bild vom jüdischen Soldaten von der Emanzipation bis zum Ersten Weltkrieg – am deutschen Beispiel), Peter Steiner az osztrák-magyar hadsereg szervezeti felépítését (Die organisatorische Dreiteilung der „Bewaffneten Macht Österreich-Ungarns”), Dieter J. Hecht a monarchia hadseregének hadsereg kötelékében tevékenykedő tábori rabbik tevékenységét (Feldrabbiner in der k.u.k Armee während des ersten Weltkriegs) mutatja be, Peter Steiner pedig a tábori rabbik névsorát is közli (Namenliste der Feldrabbiner in der österreichisch-ungarischen Armee des Ersten Weltkrieges). A császári hadseregben szolgáló muszlim vallású katonákról (Muslimische Soldaten in der k.u.k Armee) Christopher Neumayer ír, s Tristan Loidl első tematikus blokkot záró írásának témája az első világháborús kitüntetések és rangjelzések (Auszeichnungen und patriotische Abzeichen im Ersten Weltkrieg).
A második blokkban három írás szerepel. Robert Tarek-Fischer egy monarchia párti palesztinai zsidó („Die einzige Kolonie unserer Monarchie” – das Schicksal der jüdischen Schutzgemeinde in Palästina) kolónia történetét, Sajó György és Robert-Tarek Fischer az osztrák-magyar császár szentföldi zsidó katonáinak történetét (Die jüdischen Soldaten des Kaisers im Heiligen Land), Yosef Charny pedig a palesztinai, a szíriai brit és az oszmán fegyveres erők kötelékében szolgáló zsidó katonák szerepét (Jüdische Soldaten in den britischen und osmanischen Steritkraften in Palästina und Syrien im Ersten Weltkrieg) taglalja.
A háborút követő időszak történései a témája a harmadik tematikus blokknak. Albert Lichtblau a Galíciából és Bukovinából Bécsbe menekült zsidókkal, azok beilleszkedésével/kívülállásával, foglalkozik, számszerűsítve, hogy 1914 októberétől 1919 februárjáig évente hány menekült érkezett (Zufluchtsort Wien: Jüdische Flüchtlinge aus Galizien und der Bukowina). Gabriele Kohlbauer-Fritz a galíciai és bukovinai zsinagógák és a zsidó kultúrkincs elpusztításáról, lerombolásáról szól (Die Zerstörüng von Synagogen und jüdischem Kulturgut in Galizien und in der Bukowina), Evelyn Adunka témája a Bécsi Zsidó Hitközség és a Zsidó Tanács háborúban kifejtett karitatív tevékenysége (Die Israelitische Kultusgemeinde und der Jüdische Nationalrat), Michaela Raggam-Blesch a zsidó nők háború idején végzett tevékenységét (Jüdische Frauen im Krieg), Eleonore Lappin-Eppel pedig a bécsi zsidó ifjúsági mozgalmak első világháború előtti történetét tárgyalja (Aufbruch der Jugend: Wiener /jüdische/ Jugendbewegungen vor dem Ersten Weltkrieg). Alfred Stalzer a háború után megalakult tanácsköztársaságról, és a bécsi zsidók ebben betöltött szerepéről (1918 – ein Ende ohne Anfang? Raterrepublik versus parlamentarische Demokratie), Marcus G. Patka az osztrák pacifisták első világháborús tevékenységéről nyújt áttekintést (Organisiert die Welt! Östereichische Pazifisten und der Erste Weltkrieg). Gerald Lamprecht az Ausztriai Zsidó Frontkatonák Szövetsége 1932–1938 közötti tevékenységébe (Erinnerung an der Krieg: der Bund Jüdischer Frontsoldaten Österreichs 1932-bis 1938) nyújt bepillantást. A sort Paul Rachler írása zárja, amelyben az ausztriai zsidó katonák útját/sorsát vázolja fel az első világháborútól az Izrael megalapításáig (Lebenwege österreichischer jüdischer Soldaten von Ersten Weltkrieg bis zur Gründung Israels).
A kötet mellékletében több ismert zsidó katona részletes életrajza is olvasható. A kötet végén a felsorolt témákhoz kapcsolódó bibliográfia, illetve névmutató is található. A kiadványt több mint 500 illusztráció teszi még értékesebbé.