Emlékfáktól a szakrális kisemlékekig – Adalékok Komárom emlékjeleinek ismeretéhez (Összefoglalás)

Még 2018-ban jelent mega az a kötet,73 melyben a szerző bemutatta a komáromi emlékjel- állítás folyamatát a kezdetektől a kötet kéziratának elkészítéséig. Összesen 316 emlékjelet sikerült feltérképeznie Komárom területén. Azokat az objektumokat is leltárba vette, amelyek ma már nem léteznek. Az impériumváltásoktól a rendszerváltásig több emlékjelet is meg- semmisített az aktuális hatalom, vagy pedig egyszerűen tönkrementek, vagy a városrendezés során távolították őket el. Jelen tanulmány a kötetben szereplő különféle típusokat képviselő objektumok közül az emlékfáktól a szakrális kisemlékekig egy sor típus aktualizált, a tör- ténetiséget szem előtt tartó bemutatására vállalkozik. Az emlékfák egy része ma már nem létezik (pl. a közkedvelt Sissi emlékfái), azonban a rendszerváltást követően nagyon sok ilyet ültettek Komárom területén. E fák mellé emléktábla is kerül, amely tartalmazza az ültetéssel kapcsolatos legfontosabb információkat, például milyen alkalomból, vagy pedig mely személy emlékére stb. került sor az adott fa elültetésére. A Csemadok által állított emlékjelek, valamint a már nemzeti szimbólummá vált emlékoszlopok („kopjafák”) is bemutatásra kerülnek. Utób- biak megjelenése emlékjeleként a mai Szlovákia területén e Duna menti városhoz kötődik, ugyanis 1977-ben a komáromiak által is szervezett őrsújfalui országos nyári művelődési tá- borban állították fel a fiatalok a rendezvény befejezéseként az első ilyen objektumot. Később aztán máshol is állítottak „kopjafákat” hasonló rendezvények emlékére, tömeges elterjedésére azonban 1989 után került sor; térhódítása a mai napig is töretlen, miközben fontos magyar nemzeti szimbólummá vált. A Csemadok udvarán más emlékjelek mellett számos „kopjafa” is áll, amelyek azért kerültek zárt helyre, hogy ne lopják el őket, mint az erődrendszer VI. bástyánál állítottak egy részét. Egy másik fejezetben a szakrális kisemlékek kerülnek sorra (szentek szobrai, keresztek, feszületek stb.). Ezeknek az objektumoknak egy része a város legrégibb emlékjeleihez tartozik, de a közelmúltban is sor került ilyenek állítására, s a régiekközül pedig többet is felújítottak. Végezetül a sokak által tévesen új jelenségnek tartott, ám mélyebb történelmi gyökerekkel rendelkező, a halálos balesetek áldozatainak emlékére állított halálhelyjelek is bemutatásra kerülnek.