Sample Text

Szerző bejegyzései: Pusko Gábor összes bejegyzése

12 találat

2008-2009

Észak-Nóg­rád interetnikus ku­ta­tá­sa (Fü­lek, 2009. no­vem­ber 20–21.)

Egy gö­döl­lői kon­fe­ren­cia szü­ne­té­ben ve­tő­dött fel, hogy a nóg­rá­di tér­ség­ről és an­nak nép­raj­zá­ról, bár az el­múlt 150 esz­ten­dő­ben foly­tak itt ku­ta­tá­sok, nem ren­del­ke­zünk át­fo­gó is­me­re­tek­kel. Ez pe­dig azért baj, mert a ha­gyo­má­nyos pa­rasz­ti élet­mó­dot már csak cse­re­pe­i­ből ös­­sze­rak­va le­het meg­raj­zol­ni, hi­szen azok, akik ezt még meg­él­ték, már na­gyon ke­ve­sen van­nak. Nem csak az a gond, hogy ha­gyo­má­nyos kul­tú­ránk egy ré­sze…Olvasd tovább →

15 jún, 2017
2008-2009

Gecse An­na­bel­la: Az et­ni­kai és tár­sa­dal­mi át­ren­de­zõ­dés fo­lya­ma­ta egy gömöri fa­lu 20. szá­za­di éle­té­ben

Az et­ni­kai és tár­sa­dal­mi át­ren­de­ző­dés fo­lya­ma­ta egy gömöri fa­lu 20. szá­za­di éle­té­ben. Ko­má­rom – Somor­ja: Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet 2007, 191 p. /Interethnica 10./ ISBN 978-80-80249-13-8 Gecse An­na­bel­la: Az et­ni­kai és tár­sa­dal­mi át­ren­de­ző­dés fo­lya­ma­ta egy gömöri fa­lu 20. szá­za­di éle­té­ben c. mun­ká­ját ol­vas­va már az el­ső né­hány ol­dalt kö­ve­tő­en több, el­ső­sor­ban ku­ta­tás-mód­szer­ta­ni kér­dés is fel­me­rül az ol­va­só­ban. Az ol­va­sás elő­re­ha­lad­tá­val –…Olvasd tovább →

14 jún, 2017
2008-2009

Bolgárkertészek Bejében

Be­ve­ze­tés Az aláb­bi­ak­ban a 20. szá­zad de­re­kán egy gömöri fa­lu­ban, Be­jé­ben te­vé­keny­ke­dő bol­gár­ker­té­szek­nek a he­lyi la­kos­ság ha­gyo­má­nyos – vagy még in­kább: po­pu­lá­ris – kul­tú­rá­já­ra gya­ko­rolt ha­tá­sát, en­nek a kul­tu­rá­lis ha­tás­nak né­hány szeg­men­sét kí­vá­nom fel­vil­lan­ta­ni. Ugyan­ak­kor mind­járt le kell szö­gez­ni, hogy a Be­jé­ben te­vé­keny­ke­dő bol­gá­rok tör­té­ne­ti – nép­raj­zi, tör­té­ne­ti vagy kultúrantropoló­giai vizs­gá­la­ta nem vé­gez­he­tő el anél­kül, hogy ugyan­eze­ket a vizs­gá­la­to­kat ne…Olvasd tovább →

13 jún, 2017
2006-2007

Az ágyú, mint az etnikai töltetű szimbolikus térfoglalás eszköze

e­szá­mo­lóm­ban azt pró­bá­lom meg be­mu­tat­ni, ho­gyan és mi­ért vált egy em­lék­mű egyik al­ko­tó ré­sze – egy ágyú – az et­ni­kai jel­le­gű szim­bo­li­kus tér­fog­la­lás esz­kö­zé­vé egy dél-szlo­vá­ki­ai ma­gyar több­sé­gű te­le­pü­lé­sen, Tor­nalján. Egy olyan ese­mény­so­ro­zat­ról, konf­lik­tus­hely­zet­ről van szó, mely az ide­o­ló­gi­ai szí­ne­ze­tű el­len­té­tek­től az et­ni­kai szí­ne­ze­tű ver­bá­lis ös­­sze­tű­zé­se­kig ve­zet. Az is nyil­ván­va­ló, hogy a fo­lya­mat vég­ki­fej­le­te – az et­ni­kai szí­ne­ze­tet ka­pott vég­já­ték…Olvasd tovább →

24 máj, 2017
2005

A tornaljai Kulturális Antropológiai Műhely hat (öt) éve

A Kulturális Antropológiai Műhelyt 1999. november 15-én jegyezték be a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának illetékes szakosztályán. Működésének formája polgári társulás. Az alapszabály értelmében célja a Dél-Szlovákia populáris kultúrája iránt érdeklődő egyének tömörítése, tudományos, társadalmi, honismereti és muzeális tevékenység kifejtése, továbbá hozzájárulni a kulturális értékek védelméhez és gyarapításához, ezeket felhasználni a különböző nemzetiségű és etnikai csoportokhoz tartozó egyének önazonosság-tudatának elmélyítése érdekében. A…Olvasd tovább →

19 máj, 2017
2005

Magyar Néprajzi Fórum

(Kolozsvár, 2005. április 28–30.) A Magyar Néprajzi Társaság és a romániai Kriza János Néprajzi Társaság közösen rendezte meg Kolozsváron a Magyar Néprajzi Fórum elnevezésű tanácskozását. A meghívottak a Magyar Néprajzi Társaság és a határon túli magyar néprajzi társaságok, intézmények vezető tisztségviselői, meghatározó személyiségei, a magyarországi és a romániai magyar egyetemi néprajzi képzés irányítói voltak. A szlovákiai magyar néprajztudományt Liszka József,…Olvasd tovább →

19 máj, 2017
2005

Uzsoki András: Adatok az aranymosás történetéhez és technikájához

Rudabánya: Érc- és Ásványbányászati Múzeum , 2004, 92 p. Uzsoki András muzeológus, archeológus, a győri, veszprémi, tihanyi múzeumok munkatársa, igazgatója e munkájában – mint ahogy a címben is utal rá – az aranymosás történeti áttekintését és folyamatát foglalja össze. Dolgozatában a Közép-Európában ismert eljárásokat tekinti át, s több történeti párhuzamot is hoz Svájcból illetve a Rajna-, a Dráva-, a Mura-mellékről,…Olvasd tovább →

19 máj, 2017
2005

Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 13.

Keszeg Vilmos – Tötszegi Tekla szerk.: Tanulmányok Gazda Klára 60. születésnapjára. Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság 2005, 324 p. A tevékenységével minden elismerést kiérdemlő Kriza János Néprajzi Társaság 2005. évi évkönyvét – mint az alcím is mutatja – a 60 esztendős Gazda Klára köszöntésének szentelte. A romániai magyar néprajztudomány jelentős személyiségének tudományos – szakmai írsait rögtön a kötet elején olvashatjuk….Olvasd tovább →

19 máj, 2017
2005

Könczei Ádám – Könczei Csongor: Táncház. Írások az erdélyi táncház vonzásköréből

Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság 2004, 96 p. /Kriza Könyvek 24./ A táncház és a táncház-mozgalom nemcsak a kulturális önkifejezés egyik nem szokványos formája volt – az indulás idején, a hetvenes években mindenképp –, de a későbbiek során ellenzéki magatartásformává, ellenzéki közösségé alakult, ugyanakkor a kulturális csere egyik újfajta színtere is lett. Közvetítette a tradicionális paraszti kultúrának egyik szegmensét a…Olvasd tovább →

19 máj, 2017
2005

Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei II.

Rudabánya 2005, 142 p. A kötet öt tematikus egységbe szedve tizenhárom, elsősorban a bányászattal kapcsolatos dolgozatot tartalmaz, mely írások azonban nagyon sok művelődéstörténeti, néprajzi és történeti adatot is tartalmaznak. Az Örökség fejezetben Szepsi Csombor Márton eddig kevéssé ismert értekezését olvashatjuk a fémekről. Az eredetileg latin nyelvű írásról – melyhez a Szegedi Egyetem munkatársai igen körülményesen jutottak hozzá 1969-ben – Kovács…Olvasd tovább →

19 máj, 2017
  • 1
  • 2