péntek, június 25, 2021

Szakrális kisemlékek Dél-Szlovákiában
(A komáromi Etnológiai Központ fényképkiállítása)

A Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központja a győri Xantus János Múzeummal karöltve Szakrális kisemlékek a Kisalföldön címen 1998 őszén fotókiállítást rendezett. A csaknem száz színes fénykép a térség jellegzetes szakrális kisemléktípusait mutatta be a Duna mindkét partján (Szlovákia délnyugati, Magyarország északnyugati részén). A tárlat először Komáromban került bemutatásra, majd Pozsonyban, Tőketerebesen, illetve Csornán és Budapesten láthatták az érdeklődők. 2000 májusában az ausztriai Bad Ausseeben megrendezett nemzetközi kisemlékkutató konferencia keretében is bemutatásra került.
2001 utolsó negyedében a győri Apáczai Napok keretében a Szakrális Kisemlék Archívum gyűjteményéből összeállított, Dél-Szlovákia szakrális kisemlékei című fotókiállítás volt látható Győrött, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanárképző Főiskolai Karának dísztermében. Ezen a kiállításon a képes fától a kápolnáig mutattuk be a Csallóköztől a Bodrogközig az archívumunkban található dokumentumok alapján a legfontosabb kisemléktípusokat. Ez a kiállítás, némileg kibővített formában 2002 májusában, a Kisemlékkutatók 15. Nemzetközi Tanácskozása keretében Udvardon nyílott meg. Voltaképpen ugyanez a, nagyjából száz fényképnagyításból álló kiállítás volt látható 2003 nyarán a tatai Kuny Domokos Múzeumban, majd a szombathelyi Savaria Múzeumban, illetve Veszprémben a VEAB-székházban. 2004. február 28-a és április 12-e között a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban várta az érdeklődőket. A csallóközaranyosi községi könyvtár szervezésében került sor 2004. november 12-én Erdélyi Zsuzsanna szerzői estjére. A komáromi születésű folklorista az archaikus népi imádságok kutatása során elért eredményeiről, továbbá a műfaj jelentőségéről beszélt. A találkozó „háttérrendezvénye” a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Közponjának Szakrális kisemlékek a Kisalföld szlovákiai részén című fotókiállítása volt, amely két hétig állott a csallóközaranyosi érdeklődők rendelkezésére. 2005-ben a kollekciót először a pozsonyi Magyar Kultúra Múzeumába látogatók tekinthették meg (2005. február 17-től május 15-ig), majd a „keleti végekre” került, ahol Nagytárkány, Rad és Dobra helyszíneken várta a látogatókat. Ősszel a tornaljai Kulturális Antropológiai Műhellyel és a helyi Szabadidő Központtal közösen megrendezett tárlat Tornalján állott az érdeklődők rendelkezésére. Utóbbi helyen a megnyitó alkalmával, 2005. október 5-én Liszka József egy előadás keretében viszonylag részletesen ismertette a Szakrális Kisemlék Archívum célkitűzéseit, eddigi eredményeit.

Az Etnológiai Központ kiállításának részlete Tornalján (L. Juhász Ilona felvétele)

Walter Hartinger 65 éves

A Passaui Egyetem Néprajzi Tanszékének nyugalmazott professzora, Walter Hartinger idén november 11-én töltötte be 65. életévét. Az évforduló alkalmából kollégák, barátok tanulmánygyűjteménnyel tisztelegtek a jubiláns előtt. A kötetet (amelyet két egykori tanítvány, Manfred Seifert és Winfried Helm szerkesztett*) egy bensőséges ünnep keretei között, nagyszámú érdeklődő jelenlétében 2005. november 19-én adták át az ünnepeltnek. A számos méltató közül Walter Schweitzer professzort, a Passaui Egyetem rektorát, valamint Manfred Seifertet a passaui néprajzokatás jelenlegi mindenesét emelem ki. Intézetünk nevében Walter Hartingert L. Juhász Ilona és Liszka József köszöntötte. Az Ünnepeltről elmondható, hogy lévén a legkeletibb német néprajzi tanszék vezetője, folyamatosan és fokozottan érdeklődött/érdeklődik a keletközép-európai népek néprajza iránt. Ezt a szemléletet diákjaiba is igyekezett átültetni, aminek egyik, rendkívül hatékony módja a tanulmányi kirándulások szervezése volt. Cseh- és morvaországi, dél-szlovákiai, magyarországi exkurziók sora bizonyítja, hogy Hartinger nem csak szavakban, de tettekben is törekedett az egykori két világrend (emberi és szellemi) újraegyesítéséhez. A Tanszék kiadványsorozatába (Passauer Studien zur Volkskunde) kelet-európai témájú kéziratokat is bevett, a passaui székhelyű Keletbajor Honismereti Társaság évkönyvébe (Ostbairische Grenzmarken), annak szerkesztőbizottsági tagjaként, rendszeresen és kitartóan szerez be, lehetőleg helyi szerzők tollából származó keletközép-európai tárgyú dolgozatokat. Ő maga rendszeresen részt vett térségünk néprajzi rendezvényein, kiadványainkban publikált, s reméljük, hogy ez a jövőben is így marad. Innen is erőt, egészséget, töretlen alkotókedvet kívánunk neki sok szeretettel!

Liszka József