kedd, szeptember 21, 2021

Dunaszerdahely 2004, 228 p. /Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 32./

A tehetséges emberről az tartják, hogy az élet több területén kiemelkedően teljesít. Ilyen sokoldalúan tehetséges egyéniség volt Ürge Mária, akinek népzenei gyűjtő-kutató munkája került a nagyközönség elé A kolonyi templom előtt c. kötetben. Tari Lujza, a kötet szerkesztője, a budapesti Magyar Tudományos Akadémia munkatársa, népzenekutató, az előszót Ürge Mária sokoldalúságának leírásával kezdi. „Népzenei, néprajzi érdeklődés, szakmai elhivatottság, pedagógusi felelősség és a kisebbségben élő magyarság identitásának megőrzéséért való szüntelen fáradozás jellemezte azt a fiatal somorjai matematika-énekzene szakos tanárnőt, népzenegyűjtőt, népzenei együttes-vezetőt, akit Ürge Máriának hívtak.” Az első mondat csak a kezdete annak a felsorolásnak, amely tartalmazza Ürge Mária a kultúra, az oktatás, a népzenegyűjtés, a néprajzi kutatás területén elvégzett munkáját. A kötet szerkesztője emlékezik és emlékeztet arra, hogy mekkora fájdalommal jár, ha egy tehetség élete fiatalon, még a hivatásának, sokoldalú munkájának teljes kibontakozása előtt törik derékba.
Ürge Mária családja kérte fel Tari Lujzát lányuk tudományos hagyatékának felmérésére, mivel tudtak Tari Lujza a szlovákiai magyarság körében végzett gyűjtőmunkájáról, és szerették volna ha Ürge Mária népzenei és néprajzi gyűjtései a legméltóbb helyre, a Magyar Tudományos Akadémiára kerüljenek. A felmérést követően a gyűjtemény másolata 1994-ben elkerült az MTA Zenetudományi Intézetébe, az eredeti példányokat a család a somorjai Biblotheca Hungarica-nak (Fórum Kisebbségkutató Intézet magyar könyvtára és adattára) ajándékozta.
A Kolonyi templom előtt c. kötet szerkesztője törekedett arra, hogy ne csak Ürge Mária népzenei, néprajzi gyűjtőmunkája kerüljön bemutatásra, de a kötet olvasója megismerhesse, illetve közelebb kerülhessen Ürge Mária személyiségéhez. Ezért a kötetben olvasható Ürge Mária életrajza és Ürge Máriával készített riport szövege, melyet a Magyar Rádió számára készítettek.
Ürge Mária érdeklődésének egyik fő területe az önismerethez szükséges múlt, a népzenei és néprajzi emlékek gyűjtése volt. Népdalokat, régi népszokásokat gyűjtött, és azt közre is adta. Tudományos ismeretterjesztési céllal egy-egy témáról cikkei jelentek meg. Gyűjtő munkáját az iskolai év alatt elfoglalt tanárnő a nyári hónapokban végezte, akkor jutott ideje arra, hogy a terepen ismerkedjen a néphagyománnyal. Gyűjtései területileg szülőföldjére, Csallóközre és főleg Zoborvidékre irányultak, de járt Mátyusföldön, Ipoly-mentén, Gömörben és Bodrogközben is. A táncházmozgalom sodrásába is bekerült, többször járt magyarországi népzenei rendezvényeken, gyűjtött Erdélyben is.
A kolonyi templom előtt c. könyvben föleg Zoborvidék és Csallóköz szájhagyományos vokális zenéjéről tájékozódhatunk, a többi területről (néhány mátyusföldi és egy Hont megyei falu) korábban nem ismert (vagy csak az utóbbi időben ismertté tett) népdalokat ismerhetünk meg.
A kötet dallamtára szerkezetileg két nagy részre tagolódik: Gyermekfolklór és A felnőttek dalai c. fejezetekre. Ezek szokásokhoz kapcsolódó népdalokat (pl. gyermekek áltak gyakorolt népszokás: a villőzés, lakodalmasok, aratási, karácsonyi népdalok) és alkalomhoz nem kötött népdalokat (dudanóták, táncdallamok, lírai témájú népdalok, gyermekjátékdalok) tartalmaznak.
A szerkesztő a kötetben feltünteti a szokásdallamok közegét, tehát magát a szokást is. Így idézi Ürge Mária villőzéssel, kiszézéssel, zöldágolással, lakodalommal és gyermekjátékokkal kapcsolatos néprajzi gyűjtéseit, a jegyzetekben feltüntetett néprajzi adatokat. A dallamtárban szereplő dudanótákhoz és táncdallamokhaz kapcsolódnak Ürge Mária gyűjtésében szereplő hangszeres zenei adatok. Bár a gyűjtő csak vokális dallamokat vett hangszalagra, illetve írt le, a hangszeres hagyomány (cigányzenészek a lagziban, cigányzenészek a sárdózókkal, dudahagyomány) iránt is érdeklődött. A jeles napokhoz kapcsolódó dallamkincsen kívül (melyeket a szerkesztő témakörök szerint csoportosított) alkalomhoz nem kötött lírai népdalok és táncdallamok, balladák, balladás pásztordalok, a gyermekfolklór körébe tartozó játékdalok, mondókák, kiolvasók is szerepelnek a kötetben. Az alkalomhoz nem kötött dallamokat a szerkesztő zenei szempontok szerint rendezte sorba, stílusréteg és dallamtípus alapján.
A könyvben történő keresést különféle mutatók (előadók mutatója, helynév- és dalszöveg-mutatók) segítik. Tari Lujza a kiadványt nemcsak szorosan vett tudományos munkának szánta, hanem a magyar kultúra ápolását fontosnak tartó szélesebb körű olvasóközönségnek, ezért külön zenei mutatókat nem tartalmaz a könyv. Viszont az egyes népdaloknál fel van tüntetve a népdal szótagszáma és sorzáró hangjai (kadencia), hogy a szerkesztő ezzel is segítse a könyv használhatóságát.