A szakrális kisemlékek kutatása a közép-európai térségben

Mos­ta­ni tanác­skozá­sunk1 meg­szer­ve­zé­sé­vel azt sze­ret­tük vol­na el­ér­ni, hogy a szak­rá­lis kis­em­lé­kek ma­gyar ku­ta­tá­si ered­mé­nye­i­nek a szám­ba­vé­tel­ét egé­szít­sék ki a szom­szé­dos né­pek ku­ta­tá­sa­it leg­alább nagy vo­na­lak­ban vá­zo­ló re­fe­rá­tu­mok. Mi­vel a ma­gyar nép olyan „sze­ren­csés” hely­zet­ben van, hogy je­len­leg a Kár­pát-me­den­ce nyolc or­szá­gát is lak­ja, ké­zen­fek­vő­nek tűnt, hogy az egyes, Ma­gyar­or­szág­gal ha­tá­ros or­szá­gok ma­gyar ku­ta­tó­it kér­jük föl az em­lí­tett át­te­kin­té­sek el­vég­zé­sé­re. Kü­lön­bö­ző okok mi­att ez csak rész­ben si­ke­rült. Ezért – jobb hí­ján – ma­gam kí­sér­lek meg egy (rend­kí­vül váz­la­tos és szük­ség­sze­rű­en hi­á­nyos!) át­te­kin­tő ké­pet nyúj­ta­ni. A szak­rá­lis kis­em­lé­ke­ket a szó szű­kebb ér­tel­mé­ben ér­tem, így az olyan ha­tár­ese­tek­kel, mint pél­dá­ul a te­me­tők nép­raj­za (sír­em­lé­kek) vagy nem­ze­ti jel­ké­pek (ame­lyek tá­gabb ér­te­lem­ben bi­zo­nyos sza­kral­itás ki­fe­je­zői is), leg­fel­jebb a csa­tolt bib­li­og­rá­fia szint­jén fog­lal­ko­zom.

Szak­rá­lis Kis­em­lék Ar­chí­vum Ko­má­rom­ban

A szak­rá­lis kis­em­lé­kek szisz­te­ma­ti­kus fel­ku­ta­tá­sá­val és do­ku­men­tá­lá­sá­val Dél-Szlo­vá­ki­á­ban az 1997-ben, pol­gá­ri kez­de­mé­nye­zés­ből ala­pí­tott Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet ko­má­ro­mi Et­no­ló­gi­ai Köz­pont­ja fog­lal­ko­zik. Az itt lét­re­ho­zott Szak­rá­lis Kis­em­lék Ar­chí­vum­ban je­len­leg a ket­tő és fél ez­ret meg­ha­la­dó, adat­lap­pal ren­del­ke­ző kis­em­lé­ket tar­tunk nyil­ván. E vál­lal­ko­zás cél­ja, hogy a dél-szlo­vá­ki­ai te­le­pü­lé­sek ka­tasz­te­ré­ben ta­lál­ha­tó szak­rá­lis kis­em­lé­kek tel­jes­ség­re tö­rek­vő adat­bá­zi­sát te­remt­se meg. Az egyes em­lé­kek­ről a hely­szí­nen ké­szü­lő fény­ké­pe­ken és raj­zo­kon túl­me­nő­en le­he­tő­ség sze­rint a vo­nat­ko­zó le­vél­tá­ri do­ku­men­tu­mok, a saj­tó hír­anya­ga, il­let­ve a kap­cso­ló­dó száj­ha­gyo­mány is fel­gyűj­tés­re és do­ku­men­tá­lás­ra ke­rül. Ez azt je­len­ti, hogy a konk­rét te­rep­mun­kát vi­szony­lag hos­­sza­dal­mas le­vél- és könyv­tá­ri ku­ta­tá­sok egé­szí­tik ki. Emel­lett fo­lya­ma­to­san fi­gyel­jük az ak­tu­á­lis saj­tót is, s min­den, a té­má­ra vo­nat­ko­zó hírt nyil­ván­tar­tás­ba ve­szünk (Liszka 2002; Lisz­ka 2003b; Lisz­ka 2007a). Fény­kép­gyűj­te­mé­nyünk leg­ka­rak­te­risz­ti­ku­sabb da­rab­ja­i­ból egy ván­dor­ki­ál­lí­tást ál­lí­tot­tunk ös­­sze, amely 1997 óta a Kár­pát-me­den­ce csak­nem két tu­cat he­lyén, Po­zsony­tól Tőketerebe­sig, Bu­da­pes­ten át Aszó­dig ke­rült már be­mu­ta­tás­ra. A té­­mát érin­tő nem­zet­kö­zi tu­do­má­nyos ta­nács­ko­zá­sok ál­lan­dó részt­ve­vői va­gyunk, és 2002-ben ma­gunk is ren­dez­tünk ha­son­lót (L. Ju­hász 2002b; L. Ju­hász 2003b). A Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet inter­netes hon­lap­ján (www.­fo­ru­minst.sk) a Szak­rá­lis Kis­em­lék Ar­chí­vum egy ré­sze im­már di­gi­ta­li­zált for­má­ban is hoz­zá­fér­he­tő.

A ko­má­ro­mi Szak­rá­lis Kis­em­lék Ar­chí­vum ter­mé­sze­te­sen nem előz­mé­nyek nél­kü­li, to­váb­bá ve­le pár­hu­za­mo­san, il­let­ve utá­na egyéb kez­de­mé­nye­zé­sek is szü­let­tek tá­gabb tér­sé­günk­ben. A kö­vet­ke­zők­ben eze­ket kí­sér­lem meg nagy vo­na­lak­ban át­te­kin­te­ni.

A né­met nyelv­te­rü­let

A kis­em­lék-ku­ta­tás kez­de­te­i­ről a né­met nyelv­te­rü­le­ten egy­szer már be­szá­mol­tam év­köny­vünk lap­ja­in (Liszka 2000b), il­let­ve je­len kö­te­tünk­ben is ol­vas­ha­tó egy át­te­kin­tés a kér­dés­ről Wal­ter Hartinger tol­lá­ból. Ezért vol­ta­kép­pen ép­pen csak érin­tem most ezt a kér­dés­kört, s mind­ös­­sze ket­tő, az em­lí­tett mun­kák ál­tal nem vagy csak fu­tó­lag tár­gyalt szem­pon­tot eme­lek ki.
Az egyik a bib­li­og­rá­fi­ák prob­le­ma­ti­ká­ja. A kér­dés könyv­tár­nyi iro­dal­má­ban ter­mé­sze­te­sen kü­lön-kü­lön szin­te mind­egyik je­len­tő­sebb mun­ka fon­tos köny­vé­sze­ti hi­vat­ko­zá­so­kat is tar­tal­maz. Ah­hoz vi­szont, hogy ezt a „könyv­tár­nyi iro­dal­mat” va­ló­ban át is tud­juk te­kin­te­ni, szak­bib­li­og­rá­fi­ák­ra van szük­ség. Az egyik ilyen, jól hasz­nál­ha­tó bib­li­og­rá­fia Otto Kamp­müller mun­ká­ja (Kampmüller 1993; Kamp­müller 1998). A két kö­tet­ben meg­je­lent gyűj­te­mény el­ső­sor­ban az oszt­rák kis­em­lék-ku­ta­tás bib­li­og­rá­fi­á­ja, szá­mos kö­zép-eu­ró­pai vo­nat­ko­zás­sal. Még in­kább kö­zép-eu­ró­pai táv­la­tok­ban gon­dol­kod­va vég­zi a drez­dai Ha­rald Quitzsch bib­li­og­rá­fi­ai gyűj­tő-te­ve­kény­sé­gét. Több tí­zez­res cé­du­la­anya­gán (egy ré­sze az Et­no­ló­gi­ai Köz­pont Szak­rá­lis Kis­em­lék Ar­chí­vu­má­ban is meg­ta­lál­ha­tó kéz­irat­ként!) túl­me­nő­en egy te­ma­ti­kus vá­lo­ga­tá­sa (a kál­vá­ria-ku­ta­tás né­met­nyel­vű iro­dal­má­ra kor­lá­toz­va) a kö­zel­múlt­ban nyom­ta­tás­ban is nap­vi­lá­got lá­tott (Quitzsch 2007)2. Rész­ben kap­cso­ló­dik a té­má­hoz a te­me­tő­ku­ta­tás, ami­nek a né­met nyelv­te­rü­le­ten jól hasz­nál­ha­tó, s fo­lya­ma­to­san bő­vü­lő bib­li­og­rá­fi­á­ja is­me­re­tes. A kas­seli szak­in­té­zet (Zentralinstitut für Sepulk­larkul­tur) ki­adá­sá­ban 1994 óta meg­je­le­nő éves bib­li­og­rá­fi­á­kat (gya­kor­la­ti­lag az in­té­zet könyv­tá­rá­nak gya­ra­po­dá­si jegy­zé­ke­it) év­köny­vünk egyik ko­ráb­bi kö­te­té­ben L. Ju­hász Ilo­na is­mer­tet­te (Acta Eth­no­log­i­ca Danu­biana 5–6, 182–183. p.).
A má­sik szem­pont, ami­re rö­vi­den fel sze­ret­ném hív­ni a fi­gyel­met, az az, hogy a né­met nyelv­te­rü­le­ten (mind Auszt­ri­á­ban, mint Né­met­or­szág­ban) a szak­rá­lis kis­em­lé­kek ku­ta­tá­sa, do­ku­men­tá­lá­sa a leg­utób­bi idő­kig a mi fo­gal­ma­ink sze­rin­ti ön­kén­tes gyűjt­moz­ga­lom ke­re­tei kö­zött zaj­lott. He­lyi, regionális egye­sü­le­tek, azok né­hány lel­kes (sok eset­ben ma­ga­san kva­li­fi­kált!) tag­ja vé­gez­te ezt a mun­kát (vö. Blasch­ka 2007; L. Ju­hász 1995; L. Ju­hász 1998a; L. Ju­hász 1998b; Lisz­ka 1994a; Lisz­ka 1997 stb.), mi­köz­ben a hi­va­ta­los tu­do­má­nyos­ság nem vagy csak rend­kí­vül óva­to­san vett tudomást er­ről a te­vé­keny­ség­ről. Az utób­bi évek­ben a bam­ber­gi Otto-Friedrich Egye­tem Nép­raj­zi/Eu­ró­pai Et­no­ló­gi­ai Tan­szé­ke ke­re­té­ben fu­tó pro­jek­tum (Kerkhoff-Hader 2007) nyo­mán a tan­szék mun­ka­tár­sai két tu­do­má­nyos ta­nács­ko­zást is ren­dez­tek a té­má­ban (vö. Lisz­ka 2004a), s úgy tű­nik, hogy a prob­lé­ma­kör si­ke­re­sen be­in­teg­rá­ló­dik az egye­te­mi tu­do­má­nyos élet­be és ok­ta­tás­ba.

Cseh­or­szág

A szak­rá­lis kis­em­lé­kek nép­raj­zi szem­pon­tú vizs­gá­la­tá­nak meg­le­pő­en ko­rai nyo­mai mu­tat­ha­tó­ak ki a 19. szá­zad vé­gi cse­h(­mor­va) mú­ze­u­mi év­köny­vek­ben, il­let­ve nép­raj­zi szak­la­p­ok­ban. Az egyik el­ső, ám nem előz­mé­nyek nél­kül va­ló (pl. Strá­necká 1886) ilyen jel­le­gű köz­le­mény (ami egy­szer­smind ku­ta­tá­si fel­hí­vás is) Èenìk Zíbrt tol­lá­ból szár­ma­zik. A ne­ves nép­szo­kás-ku­ta­tó a Èeský lid 6. év­fo­lya­má­ban né­hány kép­osz­lop raj­zát kö­zöl­ve hív­ja fel az ol­va­sók fi­gyel­mét ezen ob­jek­tum­tí­pus do­ku­men­tá­lá­sá­nak a fon­tos­sá­gá­ra. Mi­vel egy ös­­szeg­ző ta­nul­mányt ké­szít a je­len­ség­ről (nem tud­ni, hogy ez va­ló­já­ban el­ké­szült-e) „ré­gi és jel­leg­ze­tes” kép­osz­lo­pok raj­za­it ké­ri, a ke­let­ke­zé­sük tör­té­ne­tét do­ku­men­tá­ló ada­tok­kal, to­váb­bá a kap­cso­ló­dó mon­dák, szo­ká­sok és hi­e­del­mek csa­to­lá­sá­val (Zíbrt 1897). Josef Brož ha­rang­lá­bak és -tornyok hi­te­les­nek tű­nő do­ku­men­ta­tív raj­za­it köz­li ugyan­csak a Èeský lid ha­sáb­ja­in (Brož 1900).
Már eb­ben a ko­rai idő­szak­ban is he­ves, sze­mé­lyes­ke­dé­sek­től, nem­ze­ti (cseh–mor­va!) ér­zé­keny­ség­től sem men­tes vi­ták is ki­ala­kul­tak az egyes kis­em­lé­kek szár­ma­zá­sát, da­tá­lá­sát il­le­tő­en. Josef Kalousek pél­dá­ul a kö­zép­ko­ri kő­ke­resz­tek­nek Szent Ci­rill és Me­tód ko­rá­ra va­ló da­tá­lá­sát kér­dő­je­lez­te meg (Kalousek 1896), ami he­ves el­len­ál­lást vál­tott ki egy olmützi mú­ze­u­mi lap ha­sáb­ja­in (Èa­sopis vlas­te­neck­ého muze­jního spolku olomúcké 1895, 117), amit Kalousek Èeský lid-­be­li vá­la­sza kö­ve­tett (Kalousek 1897).
A né­pi val­lá­sos­ság irán­ti ér­dek­lő­dés kez­de­te­it Joseph Weigert ba­jor plé­bá­nos köny­vé­nek meg­je­le­né­sé­vel szo­kás da­tál­ni (Weigert 1924. Vö. Schwartz 1928). Ke­ve­sen tud­ják, hogy a cseh Karel Procház­ka Weiger­tot meg­elő­ző­en írt egy olyan át­te­kin­tő mun­kát, amely­ben a cseh nép­élet val­lá­sos meg­nyil­vá­nu­lá­sa­i­nak gya­kor­la­ti­lag min­den, ma is ér­vé­nyes as­pek­tu­sát szám­ba vet­te (Procházka 1910). Ez­zel a ké­sőb­bi né­pi val­lá­sos­ság ku­ta­tá­sá­nak szi­lárd alap­ja­it ve­tet­te (vet­het­te vol­na) meg. Fi­gyel­mün­ket a szak­rá­lis kis­em­lé­kek kö­ré­re le­szű­kít­ve meg­ál­la­pít­hat­juk, hogy a biz­ta­tó kez­de­tek el­le­né­re a cseh ér­dek­lő­dés a té­ma iránt ké­sőbb úgy tű­nik, vis­­sza­esett. Je­len­tő­sebb ered­mé­nye­ket a kö­zép­ko­ri kő­ke­reszt-ku­ta­tás mond­hat ma­gá­é­nak, s in­kább a szu­dé­ta­né­met te­rü­le­tek né­met, né­met szár­ma­zá­sú ku­ta­tói szor­gal­maz­ták ezt a mun­kát (pl. Stein 2002; Stein 2003), no­ha az 1989-es rend­szer­vál­tás után ál­ta­lá­ban a cse­h(­mor­va) ér­dek­lő­dés is fel­élén­kül­ni lát­szik (pl. Floriánová 2002; Tarcalová 1995).

Szlo­vé­nia

A szlo­vén ku­ta­tás egy mun­ká­ját em­lí­tem itt meg, még­pe­dig Mar­i­jan Zad­nikar mo­nog­rá­fi­á­ját a szlo­vé­ni­ai szak­rá­lis kis­em­lé­kek­ről (Zadnikar 1964). A ku­ta­tás­tör­té­ne­ti szem­pont­ból rend­kí­vül ko­rai ös­­sze­fog­la­lás a tér­ség szak­rá­lis kis­em­lé­ke­i­nek tör­té­ne­ti, nép­raj­zi, mű­vé­szet­tör­té­ne­ti át­te­kin­té­sét ad­ja, az etnokar­tográ­fia mód­sze­re­it is se­gít­sé­gül hí­va. Ti­po­ló­gi­ai, ter­mi­no­ló­gi­ai kér­dé­se­ket is fel­vet. Anya­gát há­rom na­gyobb egy­ség­be so­rol­ja: 1. kő­em­lé­kek (ide a klas­­szi­kus kép­osz­lo­pok, szen­tek szob­rai és a kő­ke­resz­tek ke­rül­tek); 2. épí­tett em­lé­kek (a kő­ből, tég­lá­ból épí­tett kép­osz­lo­po­kat so­rol­ta ide); va­la­mint 3. ká­pol­nák (ide a mi fo­gal­ma­ink sze­rin­ti me­zei ol­tár-sze­rű épít­mé­nyek­től a klas­­szi­kus ká­pol­nák­kal, ha­rang­tor­nyok­kal be­zár­va so­rol­ta anya­gát). A szer­ző im­po­ná­ló­an nagy­szá­mú ob­jek­tum alap­ján vé­gez­te el ti­po­ló­gi­ai be­so­ro­lá­sa­it, ame­lyek – no­ha a kül­ső szem­lé­lő szá­má­ra né­mi­leg meghökken­tőek – még­is ta­nul­sá­go­sak, inspi­ratívek le­het­nek szá­munk­ra is.
A szlo­vé­ni­ai ma­gyar nép­raj­zi ku­ta­tás ilyen tí­pu­sú te­vé­keny­sé­gé­ről nin­csen tu­do­má­som.

Hor­vát­or­szág

A hor­vát nép­rajz egyik (vagy a) leg­mo­der­nebb né­met nyel­vű ös­­sze­fog­la­lá­sá­ban két eset­ta­nul­mány is fog­lal­ko­zik té­mánk­kal. A szla­vó­ni­ai szak­rá­lis kis­épít­mé­nye­ket át­te­kin­tő dol­go­zat (Španièek 2001) szá­munk­ra – az ál­ta­la nyúj­tott ös­­sze­ha­son­lí­tó anya­gon túl­me­nő­en – töb­bek kö­zött ter­mi­no­ló­gi­á­ja, ti­po­ló­gi­á­ja mi­att is ta­nul­sá­gos le­het. Négy fő ka­te­gó­ri­át kü­lön­böz­tet meg: 1. az ima­osz­lo­po­kat, 2. az út men­ti ke­resz­te­ket, 3. a kál­vá­ri­á­kat és 4. az épü­le­tek szo­bor­fül­ké­i­ben el­he­lye­zett szob­ro­kat. Ima­osz­lo­pok­nak azo­kat a klas­­szi­kus ér­te­lem­ben vett kép­osz­lo­po­kat ne­ve­zi, ame­lyek­nek szo­bor­fül­ké­jé­ben egy-­e­gy szent szob­ra vagy ké­pe ta­lál­ha­tó, il­let­ve a ren­de­sen (ám nem ki­zá­ró­la­go­san) négy osz­lo­pon ál­ló kis épít­mé­nye­ket mond­ja, ame­lyek­nek bel­ső te­ré­ben egy ke­reszt vagy szent szob­ra áll. A ko­ráb­bi hor­vát ku­ta­tás­ra is hi­vat­koz­va meg­jegy­zi, hogy a hely­bé­li­ek ál­ta­lá­ban ká­pol­ná­nak, ká­pol­nács­ká­nak ne­ve­zik ös­­sze­fog­la­ló­an eze­ket az ob­jek­tu­mo­kat vagy egy­sze­rű­en az ott ál­ló szent ne­vé­vel il­le­tik őket. Ez utób­bi meg­ne­ve­zé­sek gyak­ran föld­raj­zi név­ként is funk­ci­o­nál­nak. Španièek tá­gabb ér­te­lem­ben (egy fel­té­te­le­zett fej­lő­dé­si, ti­po­ló­gi­ai sort kö­vet­ve) az­tán eb­be a nagy, át­fo­gó ka­te­gó­ri­á­ba so­rol­ja a tu­laj­don­kép­pe­ni ká­pol­ná­kat, sőt a ha­rang­tor­nyo­kat is.
A nem­zet­kö­zi ku­ta­tás a ha­lá­los ki­me­ne­te­lű köz­úti bal­ese­tek he­lyén fel­ál­lí­tott em­lé­kez­te­tő je­lek, ha­lál­je­lek vizs­gá­la­tát Kon­rad Köstlin egy ta­nul­má­nyá­tól ere­dez­te­ti (Köstlin 1992), mi­köz­ben a ma­gyar Ko­vács Ákos né­met kol­lé­gá­ját meg­elő­ző­en ös­­sze­ál­lí­tott már egy, a té­má­hoz la­zán kap­cso­ló­dó kö­te­tet (Ko­vács 1990), még­pe­dig nem­zet­kö­zi szer­ző­gár­dá­val. Az ös­­sze­ál­lí­tá­sá­ban sze­re­pel an­nak a Zor­i­ca Rajkoviè­nak is egy írá­sa (Ko­vács 1990, 27–36), aki a most szóban­forgó kö­tet­ben is át­te­kin­ti a témát3. A ma­gyar nyelv­re le­for­dí­tott ta­nul­mány­ból és en­nek az át­te­kin­tés­nek a hi­vat­ko­zott iro­dal­má­ból is ki­vi­lág­lik, hogy az ak­ko­ri Ju­go­szlá­via ku­ta­tói (hor­vá­tok és szer­bek egy­aránt) már az 1960-as évek­ben fog­lal­koz­tak az­zal az em­lék­jel­tí­pus­sal, amely tér­sé­günk­ben ak­kor még meg sem je­lent. Köz­ben Köstlin em­lí­tett ta­nul­má­nyát – úgy tű­nik – nem is is­me­ri (Vitez 2001).
A hor­vát­or­szá­gi ma­gya­rok nép­raj­zi ku­ta­tá­sá­nak ilyen tí­pu­sú ered­mé­nye­i­ről nem tu­dok.

Szer­bia (vaj­da­sá­gi ma­gya­rok)

A vaj­da­sá­gi ma­gyar nép­raj­zi ku­ta­tás a szak­rá­lis kis­em­lé­kek vizs­gá­la­ta te­rén ki­emel­ke­dő ered­mé­nye­ket mond­hat ma­gá­é­nak. Ará­nya­it te­kint­ve a ma­gyar nyelv­te­rü­let ta­lán leg­ku­ta­tot­tabb tér­sé­gé­nek te­kint­he­tő. Ké­szül­tek te­le­pü­lé­sek sze­rin­ti át­te­kin­té­sek (pl. Csú­szó 2003; Csú­szó 2004; Klamár 2007; Kocsis–Nagy 1994; Silling 2001), va­la­mint té­ma­kö­rök (kis­em­lék-tí­pu­sok, szen­tek) sze­rin­ti do­ku­men­tá­ci­ók is (Balla 1995; Be­szé­des 2001, 49–53; Silling 2000; Silling 2007). A zen­tai mú­ze­um­nak ki­épü­lő­ben lé­vő szak­rá­lis kis­em­lék adat­tá­ra van, az ad­di­gi ered­mé­nyek­ből 2004-ben, Nagy Abonyi Ág­nes és Vida Já­nos szor­gal­má­nak kö­szön­he­tő­en fo­tó­ki­ál­lí­tás is nyílt a vá­ros­ban (vö. Lisz­ka 2005b). A Vaj­da­sá­gi Ma­gya­rok Nép­raj­zi At­la­sza a szak­rá­lis kis­em­lé­kek as­pek­tu­sá­ból is ta­nul­sá­go­san hasz­nál­ha­tó (vö. Silling 2003, 132–140).
A szerb ku­ta­tás­ról (a fentebb ismertetett hor­vát át­te­kin­tés né­hány uta­lá­sát le­szá­mít­va) vi­szont csak rend­kí­vül ke­ve­set tu­dunk (vö. Silling 2007).

Ro­má­nia

A ro­mán ku­ta­tás ered­ményei4 kö­zül I. Opriºan mun­ká­ját kell ki­emel­ni, aki gaz­da­gon il­luszt­rált mo­nog­rá­fi­á­já­ban a ro­mán ke­resz­te­ket (il­let­ve azo­kat ki­egé­szít­ve az egyéb szak­rá­lis kis­em­lé­kek­kel) te­kin­tet­te át (Opriºan 2003). Ma­gyar szem­pont­ból is ta­nul­sá­gos egy­részt az a gaz­dag szim­bó­lum-vi­lág, ami a ro­mán kis­em­lé­ke­ket jel­lem­zi, más­részt azok a ro­mán sír­je­lek, ame­lyek kí­sér­te­ti­e­sen ha­son­lí­ta­nak a mi re­for­má­tus fejfáinkra5.

Szlo­vá­kia

Elő­adá­som ele­jén Szlo­vá­ki­á­ból in­dul­tam, be­mu­tat­va rö­vi­den a ko­má­ro­mi Szak­rá­lis Kis­em­lék Ar­chí­vu­mot. Kör­utun­kon most vis­­sza­ér­tünk Szlo­vá­ki­á­ba, s néz­zük a szlo­vák ku­ta­tás ered­mé­nye­it. Né­hány iga­zán szór­vá­nyos ada­tot le­szá­mít­va a szak­rá­lis kis­em­lé­kek irán­ti ér­dek­lő­dés az 1960-as évek­től érez­he­tő, no­ha az ide­o­ló­gi­ai kor­lá­tok mi­att a té­mát nem a val­lá­si tar­tal­ma, ha­nem az esz­té­ti­kai ér­té­ke ol­da­lá­ról kö­ze­lí­tet­ték meg. Mint nép­mű­vé­sze­ti al­ko­tá­so­kat vet­ték szám­ba a kü­lön­fé­le sír­je­le­ket, te­me­tői nagy­ke­resz­te­ket (Bednárik 1972), il­let­ve a „né­pi plasz­ti­ká­kat” (Kovaèevièová 1969; Kovaèe­vièová –Schreiber 1971). Az or­szág mű­em­lé­ke­it (gyat­rán!) át­te­kin­tő mű­em­lék­jegy­zék imit­t-amott szak­rá­lis kis­em­lé­ke­ket is szám­bevesz ugyan, ám még az sem mond­ha­tó, hogy leg­alább a mű­em­lé­ki­leg je­len­tős da­ra­bo­kat ma­ra­dék­ta­la­nul fel­tér­ké­pez­te vol­na (SPS 1967–1969). Nép­raj­zi­lag pe­dig gya­kor­la­ti­lag hasz­nál­ha­tat­lan. A rend­szer­vál­tást kö­ve­tő­en meg­élén­kült a szlo­vák ér­dek­lő­dés is a té­ma irán­t, az egyes szen­tek kul­tu­szá­val in­ten­zí­veb­ben kezd­tek fog­lal­koz­ni (Buganová 2004b; Mrá­zová 1995). Szent Ven­del tisz­te­le­té­vel pél­dá­ul az idő­köz­ben el­hunyt Ivan Chle­bana (Chlebana 1995), il­let­ve Ve­ro­ni­ka Gécziová-Komorovská (Gécziová-Komorovská 1995a,b) fog­lal­ko­zott be­ha­tób­ban; erő­sen tá­masz­kod­va a szent köz­té­ri szob­ra­i­ra, mint in­for­má­ci­ós for­rá­sok­ra. A szlo­vák ku­ta­tók, a ko­má­ro­mi Szak­rá­lis Kis­em­lék Ar­chí­vum nyom­do­ka­in ha­lad­va (Buganová 2004a, 83), több he­lyen is szak­rá­lis kis­em­lék adat­bá­zi­so­kat hoz­tak lét­re (Galánta, Lo­sonc /vö. Nocia­rová 2002/, Kas­sa), s má­ra egy­re több pub­li­ká­ció ve­he­tő kéz­be a té­má­ról (Buganová–Šangala 20026; Buganová–Šan­gala 2005; Èièo–Kalinová–Paulusová 20027; Ha¾ko  2005a,b8; Churý 1994 stb.).
Kü­lön kell szól­ni a szlo­vá­ki­ai ma­gyar ku­ta­tás ered­mé­nye­i­ről. Mint em­lí­tet­tem, a té­ma in­téz­mé­nyes ku­ta­tá­sa és do­ku­men­tá­lá­sa a ko­má­ro­mi Et­no­ló­gi­ai Köz­pont Szak­rá­lis Kis­em­lék Ar­chí­vu­ma 1997-es lét­re­ho­zá­sá­tól szá­mít­ha­tó. Egyé­ni kez­de­mé­nye­zé­sek­ből ezt meg­elő­ző­en is szü­let­tek vi­szont már bi­zo­nyos ered­mé­nyek (pl. Csáky 1993; Lisz­ka 1993b stb.). Az­óta ezek szá­ma meg­sok­szo­ro­zó­dott: he­lyi ki­ad­vány­ok, „fa­lu­mo­nog­rá­fi­ák” el­vá­laszt­ha­tat­lan ré­sze lett az adott te­le­pü­lés szak­rá­lis kis­em­lé­ke­i­nek jobb-ros­­szabb be­mu­ta­tá­sa, egye­te­mi szak­dol­go­zat­ok is szü­let­tek eb­ben a té­má­ban, és im­már ös­­sze­fog­la­ló mun­kák is szám­bave­hetőek (Csáky 2005; L. Ju­hász – Lisz­ka 2006; Lisz­ka 1999c; Lisz­ka 2000a).

Ös­­sze­fog­la­lás

E rö­vid szem­lé­ből is ki­tű­nik, hogy a szak­rá­lis kis­em­lé­kek hos­­szú ide­ig el­ha­nya­golt te­ma­ti­ká­ja az utób­bi évek­ben, év­ti­ze­dek­ben amo­lyan slá­ger­té­má­ja lett a kul­túr­tör­té­ne­ti és et­no­ló­gi­ai ku­ta­tás­nak. Ma­gán­kez­de­mé­nye­zé­sek­től kezd­ve, in­téz­mé­nyi hát­tér­rel ki­épült ku­ta­tó- és do­ku­men­tá­ci­ós he­lyek meg­ala­ku­lá­sán át, az egy­re nép­sze­rűb­bé vá­ló fo­tó­ki­ál­lí­tá­sok­kal, szín­pom­pás al­bu­mok­kal be­zá­ró­lag szá­mos meg­nyil­vá­nu­lá­si for­má­ja van en­nek a te­vé­keny­ség­nek. Egy­re erő­tel­je­sebb a szak­rá­lis kis­em­lé­kek rend­be­ho­za­ta­lá­nak az igé­nye is, újak is ál­lít­tat­nak. A ku­ta­tás­nak ter­mé­sze­te­sen eze­ket az új ten­den­ci­á­kat, kez­de­mé­nye­zé­se­ket is nyo­mon kell kö­vet­nie, mi­köz­ben újabb és újabb ku­ta­tá­si, elem­zé­si szem­pont­ok (sze­mi­o­ti­kai as­pek­tu­sok, iko­nog­rá­fi­ai vizs­gá­la­tok, tér­hasz­ná­la­ti kér­dé­sek stb.) ke­rül­nek elő­tér­be. Mind­amel­lett a ma­gyar ku­ta­tás­nak a mai na­pig nin­csen egyez­mé­nye­sen el­fo­ga­dott ter­mi­no­ló­gi­á­ja (vö. Lisz­ka 2000a, 19–31). Sze­ren­csés len­ne a jö­vő­ben ren­de­zen­dő ha­son­ló zsá­ne­rű ta­nács­ko­zás köz­pon­ti té­má­já­vá ten­ni a kis­em­lé­kek ma­gyar (szak)ter­mi­no­ló­gi­á­já­nak a meg­vi­ta­tá­sát.

Iro­da­lom

Az aláb­bi iro­da­lom­jegy­zék egy­szer­smind a té­ma vá­lo­ga­tott köny­vé­sze­té­nek is te­kint­he­tő.

Ass­man­n, Diet­mar – Kainzbauer, Nel­li
é.n.    Das Klein­denkmal. Anre­gun­gen für die Erforschung, Erhal­tung und Neu-Errichtung von Klein­denkmalen. Arbeits­blät­ter. Linz: Insti­tut für Volk­skul­tur – Arbeit­skreis für Klein- und Flur­denkmal­forschung.

Atlante dei Sacri Mon­ti, Cal­vari e Com­p­lessi devozion­ali europei. Atlas of Holy Moun­tain­s, Cal­varies and devo­tion­al Com­plex­es in Europe. No­va­ra 2001

Azzo­la, Friedrich Karl
1997–98     Spät­mit­te­lal­ter­liche Steinkreuze und Kreuzsteine der Handw­erk­er. Rheinis­ches Jahrbuch für Volk­skunde 32, 171–187. p.
2007     Wege der Arbeit über spät­mit­te­lal­ter­liche Klein­denkmale, ins­beson­dere Steinkreuze und Kreuzsteine, im Rah­men der „Arbeitsgemeinschaft Denkmal­forschng”. In Klein­denkmal­forschung. Bewahren – Forschen – Doku­men­tieren – Ver­mit­tel­n. 16. Inter­na­tionale Tagung für Klein­denkmal­forschung. Hg. von Haas, Herib­ert – Kerkhoff-Hader, Bär­bel. Bam­berg: Schule der Dorf- und Fluren­twick­lung in Kloster­langheim, 11–14. p.

Bagin Ár­pád
2005    Ógyal­la és Bago­ta ka­tasz­te­ré­nek szak­rá­lis kis­em­lé­kei. Acta Eth­no­log­i­ca Danu­biana 7, 133–180. p.
2007     Malé sakrálne pami­atky v katas­tri Hur­bano­va a Bohate­j. Stu­dia Arhae­o­log­i­ca Slo­va­ca Medi­ae­valia 6, 115–120. p.

Ba­lázs Klá­ra – Hrbác­sekné Noszek Mag­da­lé­na
1997     Nagymác­séd. Lát­ni­va­lók. Ko­má­rom: KT Ki­adó /Honismereti Kis­könyv­tár 31./

Balla Fe­renc
1995    Nepo­mu­ki Szent Já­nos kul­tu­sza Bezdán­ban. Lé­tünk [Új­vi­dék] 25, 1–2. szám, 15–24. p.

Bar­na  Gá­bor
1987    A szak­rá­lis kör­nye­zet tár­gyai Kun­szent­már­ton­ban. In Val­lá­si nép­rajz 3. Szerk.: Dankó Im­re – Kül­lős Imo­la. Bu­da­pest: EL­TE Folk­lore Tan­szék, 218–233. p.
Bárth  Já­nos
1990    A ka­to­li­kus ma­gyar­ság val­lá­sos éle­té­nek nép­raj­za. In Ma­gyar nép­rajz VII. Nép­szo­kás, nép­hit, né­pi val­lá­sos­ság. Fősz­erk.: Dö­mö­tör Tek­la. Bu­da­pest: Aka­dé­mi­ai Ki­adó, 329–424. p.

Beck­er, Al­bert
1930    Christopho­rus, der Heilige des mo­der­nen Verkehrs. Zeitschrift für Volk­skunde 40, 272–273. p.

Bed­nárik, Ru­dolf
1972    Cin­toríny na Sloven­sku. Bratislava: Vyda­vate¾st­vo Slovenskej akadémie vied /Klenotnica slovenskej ¾udovej kultúry 7./

Bein­ert, Wolf­gang – Petri, Hein­rich (Hg.)
1984    Hand­buch der Marienkunde. Regens­burg: Ver­lag Friedrich Pustet.

Beitl, Klaus
1990    Volks­fröm­migkeits­forschung in Frankre­ich. Zur Revi­sion eines Ansatzes. In Volks­fröm­migkeit. Refer­ate der Öster­re­ichis­chen Volk­skun­de­ta­gung 1989 in Graz.  Szerk.: H. Eber­hart – E. Hörand­ner – B. Pöt­tler. Wi­en, 63–73. p.

Berg­er, Wal­ter
1976    Die Kult­male (Bildstöcke, Wegkreuze usw.) des March­feld­s. Öster­re­ichis­che Zeitschrift für Volk­skunde 79, 1–72. p.

Bern­hauer, Wolf­gang
é.n.    Was ist ein Klein­denkmal (zum Ver­such einer Sys­tem­atik). Sys­tem­atik der Klein­denkmäler. In Das Klein­denkmal. Anre­gun­gen für die Erforschung, Erhal­tung und Neu-Errichtung von Klein­denkmalen. Hrsg. von Ass­mann D. Linz [1994], 7–19

Be­szé­des Va­lé­ria
2001    Ün­nep ez mi­ne­künk. Írá­sok a sza­bad­ka­i­ak né­pi val­lá­sos­sá­gá­ról. Sza­bad­ka: Sza­bad­egye­tem /Élet­jel Köny­vek 87./

Be­szé­des Va­lé­ria szerk.
2000    A jó Is­ten di­cső­sé­gé­re. Írá­sok a vaj­da­sá­gi ma­gyar­ság né­pi val­lá­sos­sá­gá­ról. Sza­bad­ka: Kiss La­jos Nép­raj­zi Tár­sa­ság /Néprajzi Írá­sok 1./

Blaschka, Mart­ina
2007     Vielzahl und Vielfalt. Pro­jekt zur Erfas­sung der Klein­denkmale in Baden–Württeberg 2001–2005. In Klein­denkmal­forschung. Bewahren – Forschen – Doku­men­tieren – Ver­mit­tel­n. 16. Inter­na­tionale Tagung für Klein­denkmal­forschung. Hg. von Haas, Herib­ert – Kerkhoff-Hader, Bär­bel. Bam­berg: Schule der Dorf- und Fluren­twick­lung in Kloster­langheim, 29–34. p.

Botík, Ján (red.)
2001    Obyèa­jové tradí­cie pri úmrtí a pochová­vaní na Sloven­sku s oso­bit­ným zrete¾om na etnickú a kon­fe­sioál­nu mno­hotvárnos. Bratislava: Lúè.

Bölcskey Ödön
1930     A szen­tan­ta­li fe­renc­ren­di ko­los­tor és kegy­hely tör­té­ne­te. Somor­ja: k.n.

Brož, Josef
1900    Zvonièky na èesko­moravském Horáck­u. Èeský lid 9 (1899). Pra­ha, 225–238. p.
Brück­n­er, Wolf­gang
1973    Volks­fröm­migkeit. Gedanken zur Frage nach der Zukun­ft der Reli­gion. In Dona Eth­no­log­i­ca. Beiträge zur ver­gle­ichende Volk­skunde. Hrsg. von H. Gerndt und G. R. Schroubek. Mün­chen, 149–157. p. /Südosteuropäische Arbeit­en 71./

Buganová, Kla­u­dia
2002    Klein­denkmäler – Wegkreuze in Kaschau und in ihrer Umge­bung. Acta Eth­no­log­i­ca Danu­biana 4, 43–48. p.
2004a    Metódy skú­ma­nia a spra­co­v­a­nia drob­ných sakrál­nych stavieb na Sloven­sku. Etno­log­ické rozpravy 11/2, 82–89. p.
2004b    Sochy Svätého Jána Nepo­muck­ého v exter­iéri abovsko-­tur­ni­anske­ho regiónu. His­tor­i­ca Carpat­i­ca 35, 117–143. p.
2005    Ochran­né a kresan­ské sym­boly na objek­toch ¾udovej architek­túry. His­tor­i­ca Carpat­i­ca 36, 71–96. p.

Buganová, Kla­u­dia – Šan­gala, Mar­ián
2002    Kríže Košíc a oko­li­a. Bratislava: Lúè.
2005    Postaven roku Pána. Malé sakrálne stav­by v kra­jine. Košice: Výcho­dosloven­ské mú­ze­um v Koši­ci­ach – Obèianske združe­nie ASPRODECUS.

Csáky Kár­oly
1993    Is­ten há­zai és szol­gái. Az Ipoly men­te egy­há­zi mű­em­lé­kei és je­les sze­mé­lyi­sé­gei. Dunasz­er­da­he­ly: Lil­i­um Aurum.
1999    „Nem halt meg, csak al­szik”. A ha­lott­kul­tusz, a ha­lál­lal és a te­met­ke­zés­sel kap­cso­la­tos szo­ká­sok, hi­e­del­mek a Kö­zép­ső-Ipoly men­tén. Dunasz­er­da­he­ly: Lil­i­um Aurum.
2001     Obyèa­je pri úmrtí a pochová­vaní u Maïarov. In Obyèa­jové tradí­cie pri úmrtí a pochová­vaní na Sloven­sku s oso­bit­ným zrete¾om na etnickú a kon­fe­sioál­nu mno­hotvárnos. Red. Ján Botík. Bratislava: Lúè, 65–78. p.
2005    „Ó, szép pi­ros haj­nal”. Ta­nul­má­nyok, dol­go­za­tok a szak­rá­lis nép­rajz kö­ré­ből. Po­zsony: Madách–Posonium.
2006a    Szent Fló­ri­án. Re­mény 17, 18. szám, 7. p.
2006b    Or­bán nap­ja. Re­mény 17, 21. szám, 7. p.
2007a    Inám köz­ség szak­rá­lis em­lé­kei. Re­mény 18, 5. szám, 12–13. p.
2007b    Szak­rá­lis em­lé­kek Ipoly­var­bón. Re­mény 18, 12. szám, 12–13. p.
2007c    Zsély köz­ség szak­rá­lis em­lé­kei. Re­mény 18, 30. szám, 12–13. p.

Csú­szó De­zső
2003    Kö­nyör­gé­sünk szín­he­lyei I. Köz­ke­resz­tek Sza­bad­kán. Sza­bad­ka: Sza­bad­egye­tem /Élet­jel Köny­vek 99./
2004    Kö­nyör­gé­sünk szín­he­lyei II. Köz­ke­resz­tek a sza­bad­kai ha­tár­ban. Sza­bad­ka: Sza­bad­egye­tem /Élet­jel Köny­vek 107./

Èièo, Mar­ián – Kali­nová, Michaela – Paulusová, Sil­via
2002    Kalvárie a Krížové cesty na Sloven­sku. Bratislava: Pami­atkový ústav.

Danczi La­jos
1999    Cigléd kegy­hely. H. n. K.n.

Dániel­né Matus Er­zsé­bet
2001    Má­ria tisz­te­le­te az Al­só-Ga­ram és az Ioly men­tén nap­ja­ink­ban. In Bol­dog­as­­szony. Szűz Má­ria tisz­te­le­te Ma­gyar­or­szá­gon és Kö­zép-Eu­ró­pá­ban. Szerk. Bar­na Gá­bor. Sze­ged: Nép­raj­zi Tan­szék, 358–366. p. /Szegedi Val­lá­si Nép­raj­zi Könyv­tár 7./

Dan­ter Iza­bel­la
1991    Te­met­ke­zé­si szo­ká­sok Dél­nyu­gat–Szlo­vá­kia ve­gyes (ma­gyar–szlo­vák) la­kos­sá­gú fal­va­i­ban. In Nem­ze­ti­ség – iden­ti­tás. A IV. Nem­zet­kö­zi Nép­raj­zi Nem­ze­ti­ség­ku­ta­tó Kon­fe­ren­cia elő­adá­sai. Ujváry Zol­tán köz­re­mű­kö­dé­sé­vel szer­kesz­tet­te Eper­jessy Er­nő és Krupa And­rás. Bé­kés­csa­ba – Deb­re­cen, 111–113. p.
1994    Egy el­tűnt fa­lu em­lé­ké­re. Az em­be­ri élet for­du­ló­i­hoz fű­ző­dő szo­ká­sok és hi­e­del­mek Mo­hi­ban. Ethno­graphia 105, 61–87. p.
2002    Die sakralen Klein­denkmäler der Gemeinde Nagy­fö­dé­mes. Acta Eth­no­log­i­ca Danu­biana 4, 49–59. p.

Dax­elmüller, Christoph
1990    Volks­fröm­migkeit ohne Fröm­migkeit. Ne­ue Annäherungsver­suche an einen alten Begrif­f. In Volks­fröm­migkeit. Refer­ate der Öster­re­ichis­chen Volk­skun­de­ta­gung 1989 in Graz.  Szerk.: H. Eber­hart – E. Hörand­ner – B. Pöt­tler. Wi­en, 21–48. p.
1994    Volks­fröm­migkeit. In Grun­driß der Volk­skunde. Ein­führung in die Forschungs­felder der Europäis­chen Eth­nolo­gie. Hg. von: Rolf W. Bred­nich. Ber­lin, 397–420. p.

Eber­hart, Hel­mut – Hörand­ner, Edith – Pöt­tler, Burkhard (Hg.)
1990    Volks­fröm­migkeit. Refer­ate der Öster­re­ichis­chen Volk­skun­de­ta­gung 1989 in Graz. Wi­en: Selb­stver­lag des Vere­ins für Volk­skunde.

Fasching, Maria-Kornelia
1991    Die Wall­fahrt­sorte Süd­west­pan­non­ien­s. Wi­en: k.n. /UKI-Berichte über Ungarn 1989-90/

Fehérváry Mag­da
1993    A debrő­di Szent Lász­ló for­rás sze­re­pe a he­lyi nép­ha­gyo­mány­ban. In „Csil­la­gok, csil­la­gok, szé­pen ra­gyog­ja­tok…” Ta­nul­má­nyok a 65 éves Ág Ti­bor tisz­te­le­té­re. Szerk.: Lisz­ka Jó­zsef. Komárom–Dunaszerdahely, 189–220. p.

Floriánová, Ol­ga
2002    Drob­né sakrál­ní objek­ty na Strážnick­u. In Kresan­ské svi­atky a tradièná kul­tú­ra.  Szerk. Zajíèková, Má­ria. Skali­ca: Záhorské mú­ze­um, 89–101. p.

For­mag­iu, Hedwig-Maria
2007     Klein­denkmale in rumänis­chen Dör­fer­n. In Klein­denkmal­forschung. Bewahren – Forschen – Doku­men­tieren – Ver­mit­tel­n. 16. Inter­na­tionale Tagung für Klein­denkmal­forschung. Hg. von Haas, Herib­ert – Kerkhoff-Hader, Bär­bel. Bam­berg: Schule der Dorf- und Fluren­twick­lung in Kloster­langheim, 59–62. p.

Frah­sek, Bern­hard – Zehet­ner, Lud­wig
1992    Bericht über die Jahresta­gung 1991 in Wal­ter­bach am Re­gen. In Beiträge zur Flur- und Klein­denkmal­forschung in der Oberp­falz. Jg. 15. Regens­burg 125–128. p.

Friss-Reimann, Hilde­gard
1992    Pro­fes­sor Dr. Friedrich Karl Azzo­la zum 60. Geburt­stag. Zeitschrift für hes­sis­che Geschichte und Lan­deskunde  97, 145–156. p.

Frol­ec, Václav – Vaøeka, Josef
1983    Lidová architek­tu­ra. Encyk­lo­pe­die. Pra­ha: SNTL – Nakla­da­tel­ství tech­nické lit­er­atu­ry; AL­FA – Vyda­vate¾st­vo tech­nick­ej a eko­nom­ick­ej lit­er­atúry.

Géciová-Komorovská, Ve­ro­ni­ka
1995a    Rozšíre­nie ¾udového kultu sv. Vendelí­na na Sloven­sku. Sloven­ský národopis 43, 89–106. p.
1995b     Formy úcty sv. Vendelí­na na Sloven­sku. Sloven­ský národopis 43, 407–416. p.

Ginel­li Má­ria – Buganová, Kla­u­dia
2001    A Má­ria-áb­rá­zo­lá­sok iko­nog­rá­fi­á­ja a Ke­let-Szlo­vá­ki­ai Mú­ze­um gyűj­te­mé­nyé­ben. In Bol­dog­as­­szony. Szűz Má­ria tisz­te­le­te Ma­gyar­or­szá­gon és Kö­zép-Eu­ró­pá­ban. Szerk. Bar­na Gá­bor. Sze­ged: Nép­raj­zi Tan­szék, 249–258. p. /Szegedi Val­lá­si Nép­raj­zi Könyv­tár 7./

Graf, Dieter
1988    Wein­heilige und Reben­pa­trone. Saar­brück­en: Saar­brück­er Duck­erei und Ver­lag.

Graf, Ro­land
1981–82     Die typol­o­gis­che Entwick­lung der Martern und Bild­stöcke im Land­kreis Kro­nach. In Geschichte am Ober­main 13, 41–51. p.
1985    Die Verehrung des Heili­gen Johannes von Nepo­muk dargestellt an den Flurenkmalen des Franken­wald­des. Heimatkundlich­es Jahrbuch des Land­kreis­es Kro­nach 15, 205–220. p.
1993    Flur­denkmale im Wan­del der Ze­it. Heimatkundlich­es Jahrbuch des Land­kreis­es Kro­nach 19, 101–125. p.
1997    Die neugeschaf­fene Marter von Kohlbach. Eine Wertvolle Bere­icherung der frankischen Bild­stock­land­schaft. Heimatkundlich­es Jahrbuch des Land­kreis­es Kro­nach 21, 89–92. p.

Gud­mon Ilo­na – Lisz­ka Jó­zsef
1992    Né­pi épít­ke­zés az ér­sek­új­vá­ri já­rás te­rü­le­tén. Nové Zámky – Ér­sek­új­vár: Já­rás Mú­ze­um.

Györ­gyi Er­zsé­bet
1978    A kul­ti­kus ha­tár­be­li kis­em­lé­kek ku­ta­tó­i­nak I. nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­ci­á­ja. Ethno­graphia 89, 125–126. p.

Hagel, Jür­gen
1994    Stein­erne Zeu­gen in Wald und Flur. GEEK-Informationen für Mit­glieder und Fre­unde. Nr. 24. Ubstadt–Weiher, 7–19. p.

Haic­zl Kál­mán
1942    Nép­le­gen­dák és ha­gyo­má­nyok. Ér­sek­új­vár és Vi­dé­ke 61, 24. sz. (jú­ni­us 13.), 10. p.

Há­la Jó­zsef
2000      Ada­lé­kok az Ipoly és Ga­ram men­ti gyógy­for­rás­ok és szent ku­tak is­me­re­té­hez.  Nép­raj­zi Lá­tó­ha­tár 9, 323–354. p.

Ha¼ko, Jozef
2005a    Dejiny Lurdskej jaskyne na Hlbokej ceste v Bratislave. Bratislava: Lúè.
2005b    A po­zso­nyi Mély úti Lourdes­-i bar­lang tör­té­ne­te. Bratislava: Lúè.

Haller, Rein­hard
1982    Her­rgot­ten und Heilige. Volk­stüm­liche Schnitzkun­st in der Oberp­falz. Regens­burg: Ver­lag Friedrich Pustet.

Hartinger, Wal­ter
1990    Toten­bret­ter im Bay­erischen Wald und Böh­mer­wald. Ost­bairische Grenz­marken. Pas­sauer Jahrbuch für Geschichte, Kunst und Volk­skunde. Jg. 32, 123–138. p.

Heilig­brun­ner, Brigitte
2007    Die Entste­hung des Arbeit­skreis­es für Klein- und Flur­denkmal­forschung in Oberöster­re­ich. In Klein­denkmal­forschung. Bewahren – Forschen – Doku­men­tieren – Ver­mit­tel­n. 16. Inter­na­tionale Tagung für Klein­denkmal­forschung. Hg. von Haas, Herib­ert – Kerkhoff-Hader, Bär­bel. Bam­berg: Schule der Dorf- und Fluren­twick­lung in Kloster­langheim, 15–18. p.

Heilig­brun­ner, Karl und Brigitte
é.n.    Klein­denkmäler in Niederneukirchen. Niederneukirchen: Gemeinde Niederneukirchen.

Her­zo­gen­berg, Jo­han­na von
1973    Zum Kult des heili­gen Johannes von Nepo­muk. In Johannes von Nepo­muk. Vari­a­tio­nen über ein The­ma. Mün­chen – Pader­born – Wi­en, 25–35. p.

Hochleit­ner, Janusz
1991    Najm­niejsze kaplcz­k­i. In Przy­dro¿ne pom­ni­ki przesz³oœ­ci. Zeszyt nr 13. Œwidnica, 28–32. p
1996    Powiernik tajem­nic królowe­j. Kult œwiêtego Jana Nepo­mu­ce­na na Warmi­i. Elblag: Ku­ri­er Elblas­k­i.

Hochleit­ner, Janusz – Scheer, Iwona
1998    Obron­ca przed wyle­wa­mi rzek. Niezwyk³e dzieje ¿ycia i kultu œwi­etego Jana Nepo­mu­ce­na. Elblang – Œwidnica: k. n.

Hudák, Ján
1984    Patrocíniá na Sloven­sku. Súpis a his­torický vývin. Bratislava: Umen­oved­ný ústav Slovenskej akadémie vied.

Chle­bana, Milan
1995    Kult svätého Vendelí­na na okolí Trenèí­na. In Svìt­ci v lidové tradi­ci. Szerk. Tarcalová, Lud­mi­la. Uher­ské Hradištì: Slovácké muzeum v Uher­ském Hradišti, 237–246. p.

Churý, Slavko
1994    Vidiecke sakrálne pami­atky v Lip­tove na zaèi­atku 19. storoèi­a. Sloven­ský národopis 42, 348–353. p.

Ipolyvöl­gyi  Né­met J. Kri­zosz­tom
1991    Bú­csú­já­rók köny­ve. Ba­las­sa­gyar­mat: Novi­tas B.

Ja­kab Ist­ván
1997    Ká­pol­nács­kák vagy kép­osz­lo­pok. Sza­bad Új­ság 2. szám, 11. p.

Jas­trzeb­ski, Stanis³aw
1989    Mar­czów. Bract­wo krzy¿ow­ców. Zeszyt nr 14, Œwidnica. 9–11. p.

Józsa At­ti­la
2007     Száz­éves a bősi kál­vá­ria. Bős: k.n.

Ju­hász Ilo­na, L.
1995    „Susz­ter (ne) ma­radj a kap­ta­fá­nál…” Ahol nem halt ki a lel­ke­se­dés. Új Szó ok­tó­ber 20., 6. p.
1997a     A kisem­lékvédelem és az egy­más irán­ti to­le­ran­cia szép pél­dá­ja Koltán. Ko­má­ro­mi La­pok 30. szám, 4. p.
1997b     A ha­tár­be­li kis­em­lé­kek ku­ta­tá­sa Auszt­ri­á­ban. Ko­má­ro­mi La­pok 17. szám, 6. p.
1998a    A kis­em­lé­kek ve­gyész­ből lett meg­szál­lott ku­ta­tó­ja. Be­szél­ge­tés Friedrich Karl Azzo­la pro­fes­­szor­ral, a hes­seni Kisem­lékvédők Egye­sü­le­te el­nö­ké­vel. Új Szó jú­ni­us 15., 5. p.
1998b     „Nem sza­bad pusz­tul­ni hagy­ni…” A kis­em­lék-ku­ta­tás és an­nak auszt­ri­ai nagy­as­­szo­nya. Ko­má­ro­mi La­pok 42. szám, 7. p.
2002a    Rudna I. Te­met­ke­zé­si szo­ká­sok és a te­me­tő­kul­tú­ra vál­to­zá­sai a 20. szá­zad­ban. Ko­má­rom – Dunasz­er­da­he­ly: Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet – Lil­i­um Aurum Könyv­ki­adó  /Lokális és re­gi­o­ná­lis mo­nog­rá­fi­ák 2./
2002b    Kisem­lékku­tatók XV. Nem­zet­kö­zi Kon­fe­ren­ci­á­ja Ko­má­rom­ban. 2002. má­jus 10–12. Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le 4, 2. sz. 194–196. p.
2003a    Fény­ké­pek a te­me­tői sír­em­lé­ke­ken. Új Szó ok­tó­ber 31. (Gon­do­lat mel­lék­let 3, 22. szám, 14–15. p.)
2003b    15. Inter­na­tionale Tagung für Klein­denkmal­forschung in Komorn/Slowakei vom 10. bis 12. Mai 2002. Jahrbuch für deutsche und osteu­ropäis­che Volk­skunde 45. Mar­burg, 143–146. p.
2004    Fény­ké­pek a dél-szlo­vá­ki­ai te­me­tők sír­em­lé­ke­in és az út men­ti ha­lál­je­le­ken. Acta Eth­no­log­i­ca Danu­biana 5–6, 107–133. p.
2005     „Fá­ba ró­va, föld­be ütve…” A kop­ja­fák/em­lék­osz­lop­ok mint a szim­bo­li­kus tár­fog­la­lás esz­kö­zei a szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok­nál. Komárom–Dunaszerdahely: Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet – Lil­i­um Aurum Könyv­ki­adó /Interethnica 8./
2007     Sír­jel­ből nem­ze­ti szim­bó­lum. A kop­ja­fa mint ma­gyar nem­ze­ti jel­kép tér­hó­dí­tá­sa. Eruditio–Educatio 2, 1. sz., 45–51. p.

Ju­hász Ilo­na L. – Lisz­ka Jó­zsef
2006     Szak­rá­lis kis­em­lé­ke­ink. Malé sakrálne pami­atky. Sakrale Klein­denkmäler. Somor­ja: Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet /Jelek a tér­ben – Znaky v priestore – Zeichen im Raum 1./
2007     Klein­denkmäler in der Süd­slowakei. Ein Forschungs­bericht. In Klein­denkmal­forschung. Bewahren – Forschen – Doku­men­tieren – Ver­mit­tel­n. 16. Inter­na­tionale Tagung für Klein­denkmal­forschung. Hg. von Haas, Herib­ert – Kerkhoff-Hader, Bär­bel. Bam­berg: Schule der Dorf- und Fluren­twick­lung in Kloster­langheim, 19–28. p.

Ju­hász, Kolo­man
1964    Der hl. Johannes Nepo­muk als Schutz­pa­tron des Banates. Öster­re­ichis­che Zeitschrift für Volk­skunde 67, 89–90. p.

Kainzbauer, Nel­li (Hg.)
1997    Festschrift zum 20jähri­gen Beste­hen des Arbeit­skreis­es für Klein- und Flur­denkmal­forschung in O.Ö. Fo­rum Volk­skul­tur. Linz: k.n.

Kainzbauer, Petronelle
1995    Sym­bole in Brauch­tum und Volk­skunde. Ein Hand­buch für Heimat­forsch­er. Enns: Eigen­ver­lag.

Kalousek, Josef
1896    Starobylé køíže v okolí Vam­ber­ka. Èeský lid 4 (1895), Pra­ha, 371–372. p.
1897    V záleži­tosti krížù t. ø. cyril­lomethod­ìjských. Èeský lid 5 (1896), Pra­ha, 130–131. p.

Kamp­müller, Otto
1993    Klein­denkmale in Oberöster­re­ich. Bib­li­ogra­phie. Linz: Insti­tut für Volk­skul­tur.
1998    Klein­denkmale in Oberöster­re­ich. Bib­li­ogra­phie 1993–1998. Nach­trag 1. Linz: Insti­tut für Volk­skul­tur.

Kerkhoff-Hader, Bär­bel
2007     Das Bam­berg­er Pro­jekt zur Erfas­sung religiös­er Klin­denkmale – und seine Ausstel­lung. In Klein­denkmal­forschung. Bewahren – Forschen – Doku­men­tieren – Ver­mit­tel­n. 16. Inter­na­tionale Tagung für Klein­denkmal­forschung. Hg. von Haas, Herib­ert – Kerkhoff-Hader, Bär­bel. Bam­berg: Schule der Dorf- und Fluren­twick­lung in Kloster­langheim, 35–40. p.

Klamár Zol­tán
2007     A Mag­yarkanizsán élő et­ni­ku­mok tér­ki­je­lö­lő gya­kor­la­ta a 18–20. szá­zad­ban. Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le 9, 2. sz., 101–114. p.

Ko­csis An­tal – Nagy Ti­bor
1994    Is­ten di­cső­sé­gé­re emel­tet­te… To­po­lya me­ző­vá­ros te­rü­le­tén ta­lál­ha­tó ke­resz­tek. Új­vi­dék: Agapé.

Kovaèe­vièová, Soòa
1969    ¼udové skulp­túry na Sloven­sku. Sloven­ský národopis 17, 205–275. p.

Kovaèe­vièová, Soòa – Schreiber, Bedrich
1971    ¼udové plas­tiky. Bratislava: Vyda­vate¾st­vo Slovenskej akadémie vied.

Ko­vács Ákos
[1990]    Ha­lál­je­lek. Bu­da­pest: „Egész­ség” – Al­ko­hol­men­tes Re­ha­bi­li­tá­ci­ós Egye­sü­let.

Ko­vács Esz­ter
1996a    Nepo­mu­ki Szent Já­nos szob­rá­ról. Nagymác­sé­di Köz­löny 2. évf. 3. sz., 5 p.
1996b     Szent Ven­del. Nagymác­sé­di Köz­löny 2. évf. 4. sz., 3. p.
1996c     Szent Dónát. Nagymác­sé­di Köz­löny 2. évf. 5. sz., 9. p.

Köstlin, Kon­rad
1992    Totengedanken am Straßen­rand. Öster­re­ichis­che Zeitschrift für Volk­skunde 95, 305–320. p.

Krausen, Edgar
1961    Zum Struk­tur­wan­del in der Christopho­rusverehrung. Bay­erisches Jahrbuch für Volk­skunde 62, 171–172. p.

Kret­zen­bacher, Leopold
1977    Das ver­let­zte Kult­bild. Voraus­set­zun­gen, Zeitschicht­en und Aus­sage­wan­del eines abend­lan­dis­chen Leg­en­den­ty­pus. Mün­chen: Ver­lag der Bay­erischen Akademie der Wis­senschaften.

Krišková, Zdena
2003    Drob­ná sakrál­na ar­chi­tek­tú­ra na Sloven­sku. Sloven­ský národopis 51, 267–268. p.

Kriss-Rettenbach, Lenz
1963    Bilder und Zeichen religiösen Volks­glauben­s. Mün­chen: Ver­lag Georg D. W. Call­wey.

Lisz­ka Jó­zsef
1983    „Itt va­gyon az ő em­lé­ke meg­örö­kít­ve…” Ba­ran­go­lás szlo­vá­ki­ai ma­gyar fal­vak te­me­tő­i­ben. Élet és Tu­do­mány, 664–665. p.
1988a     Ha­lál és te­me­tés Kémén­den. In „Kur­ta­szok­nyás hat­falu”. Dol­go­za­tok Kéménd köz­ség nép­raj­zá­ból. Szerk. Lisz­ka Jó­zsef. Bratislava: Ma­dách, 118–125. p /Új Min­de­nes Gyűj­te­mény 7./
1988b     Far­na­di sír­je­lek. Nép­raj­zi Köz­lé­sek IV. Bratislava:  44–59. p.
1990a    A sző­lő­he­gyek vé­del­me­ző­je: Szent Or­bán. Hét 35, 21. sz., 4. p.
1990b     Fa­lu­si te­me­tők a szlo­vá­ki­ai Kis­al­föld ke­le­ti fe­lén. Li­mes (Ta­ta­bá­nya) 1. sz., 71–85. p.
1993a    „Jó­szá­gun­kat őrizd meg…” Szent Ven­del kul­tu­sza a kis­al­föl­di nép­ha­gyo­mány­ban. In Ma­dách Ka­len­dá­ri­um 1994. Po­zsony: Ma­dách, 193–195. p.
1993b    A farkaskereszt. Egy útmen­ti fe­szü­let és a hoz­zá kap­cso­ló­dó mon­da- és szo­kás­anyag. Ethno­graphia 104, 599–607. p.
1994a     Nép­raj­zos szem­mel a Tauber völ­gyé­ben. Né­met­or­szá­gi jegy­ze­tek egy tu­do­má­nyos ta­nács­ko­zás kap­csán. Hír­ha­rang 5, 1–2. sz., 26–31. p.
1994b     Ne csak sze­resd, is­merd is szü­lő­föl­de­det. Dol­go­za­tok Kürt köz­ség nép­raj­zá­ból. Kürt: He­lyi Ön­kor­mány­zat.
1995a    „Szent ké­pek tisz­te­le­te”. Dol­go­za­tok a né­pi val­lá­sos­ság kö­ré­ből. Fe­je­ze­tek a szlo­vá­ki­ai Kis­al­föld nép­raj­zá­ból 2. Dunasz­er­da­he­ly: Lil­i­um Aurum.
1995b     Vom Rhein bis zur Kleinen Ungarischen Tiefebene. In Im Zeichen des Klein­denkmal­s. Gesellschaft zur Erhal­tung und Erforschung der Klein­denkmale in Baden-Württenberg. 1985-1905. Festschrift zum 10jähri­gen Beste­hen. Ubstadt–Weiher, 27–31. p.
1997    „Kisemlékvédők” kö­zött Fel­ső-Auszt­ri­á­ban. Re­mény 8, 19. sz., 5. p.
1998a    A hall­ga­tag már­tír ko­má­ro­mi em­lé­kei. Nepo­mu­ki Szent Já­nos tisz­te­le­te vá­ro­sunk­ban. Ko­má­ro­mi La­pok 1998/19, 7
1998b     Ungarische Fried­höfe im nördlichen Teil der Kleinen Tiefebene (Südwest-Slowakei). Ost­bairische Grenz­marken. Pas­sauer Jahrbuch für Geschichte Kunst u. Volk­skunde 40, 223–238. p.
1998c    Patrozinien und Kult­stät­ten des hl. Wen­delin in der Kleinen Ungarischen Tiefebene (Südwest-Slowakei). Heimat­buch des Land­kreis­es St. Wen­del 27, 50–58. p.
1998d     Szent Ven­del kul­tu­szá­nak el­ter­je­dé­se a Kár­pát-me­den­cé­ben (a szlo­vá­ki­ai Kis­al­föld em­lé­kei alap­ján). In A ma­gyar mű­ve­lő­dés és a ke­resz­tény­ség. Szerk.: Monok Ist­ván és Sárközy Pé­ter. Bu­da­pest – Sze­ged: Nem­zet­kö­zi Ma­gyar Fi­lo­ló­gi­ai Tár­sa­ság – Scrip­tum Rt., 947–956. p.
1998e    A né­pi val­lá­sos­ság mú­ze­u­ma a ba­jor­or­szá­gi Straub­ing­ban. Hír­ha­rang 7–8, 1–4, 36–37. p.
1998f    Lel­ke­se­dés­hez tár­sult szak­sze­rű­ség. A kis­em­lé­kek ku­ta­tó­i­nak ta­nács­ko­zá­sa a cseh­or­szá­gi Teplában. Ko­má­ro­mi La­pok 19, 3. p.
1998g    Szak­rá­lis kis­em­lé­kek és te­le­pü­lés­szer­ke­zet. A szlo­vá­ki­ai Kis­al­föld pél­dá­ja. Mű­em­lék­lap 2, 9. sz., 13. p.
1999a     A szak­rá­lis kis­em­lé­kek ál­lít­ta­tá­sá­nak tár­sa­dal­mi hát­te­ré­hez. A szlo­vá­ki­ai Kis­al­föld pél­dá­ja. Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Mú­ze­u­mok Év­köny­ve 11, 157–162. p.
1999b     Sza­bad­té­ri szak­rá­lis kis­em­lé­kek és a hoz­zá­juk kap­cso­ló­dó ha­gyo­mány a szlo­vá­ki­ai Kis­al­föld ke­le­ti fe­lén. In Pa­rasz­ti élet a Du­na két part­ján. Szerk.: Kör­men­di Gé­za. Ta­ta­bá­nya, 97–116 p.
1999c    Denkmäler der volk­stüm­lichen Heili­gen­verehrung und die Gegen­re­for­ma­tion in der heuti­gen Südwest-Slowakei. In Pé­ter Páz­mány – Fokus gemein­samer Tra­di­tio­nen. Semi­o­tis­che Berichte Jg. 22 (1,2/1998). Wi­en 1999, 119–146. p.
2000a    Ál­lít­ta­tott ke­reszt­ínyi buzgóság­bul… Ta­nul­má­nyok a szlo­vá­ki­ai Kis­al­föld szak­rá­lis kis­em­lé­ke­i­ről.  Dunasz­er­da­he­ly: Lil­i­um Aurum.
2000b     A szak­rá­lis kis­em­lé­kek ku­ta­tá­sa a né­met nyelv­te­rü­le­ten. Acta Eth­no­log­i­ca Danu­biana 1., 131–136. p.
2000c    Es wächst wie das Gewand des Prager Jesulein­s…” Kul­turgeschichtlich­er Hin­ter­grund einer Reden­sart. Ost­bairische Grenz­marken. Pas­sauer Jahrbuch für Geschichte Kunst u. Volk­skunde  42 (2000), 153–157. p.
2000d    Die Flur­denkmäler des hl. Wen­delin im slowakischen Teil der Kleinen Ungarischen Tiefebene. In Ungarn-Jahrbuch. Zeitschrift für die Kunde Ungar­ns und ver­wandte Gebi­ete.  Band 24. Mün­chen 2000, 275–304. p.
2001     Cin­toríny Maïarov v ded­inách a vidieck­ych mestách Poduna­jskej nížiny. In Obyèa­jové tradí­cie pri úmrtí a pochová­vaní na Sloven­sku s oso­bit­ným zrete¾om na etnickú a kon­fe­sioál­nu mno­hotvárnos Red. Ján Botík. Bratislava: Lúè, 79–90. p.
2002    Szak­rá­lis Kis­em­lék Ar­chí­vum. A sza­bad­té­ri szak­rá­lis kis­em­lé­kek do­ku­men­tá­lá­sa a Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­zet ko­má­ro­mi Et­no­ló­gi­ai Köz­pont­já­ban. Gömörország 3. évf. 3. szám, 38–41. p.
2003a     Zur Ikono­gra­phie des heili­gen Johannes von Nepo­muk in der Kleinen Tiefebene (Südwest-Slowakei). Ost­bairische Grenz­marken. Pas­sauer Jahrbuch für Geschichte Kunst u. Volk­skunde 45, 91–104. p.
2003b     Ar­chív drob­ných sakrál­nych pami­a­tok – Doku­men­tá­cia drob­ných sakrál­nych pami­a­tok vo Výskum­nom cent­re európskej etnológie v Komárne. Sloven­ský národopis 51 (2003), 515–523. p.
2004a    A Kisem­lékku­tatók 16. Nem­zet­kö­zi Kon­fe­ren­ci­á­ja. Acta Eth­no­log­i­ca Danu­biana 5–6, 229–230. p.
2004b     Mari­ahil­f-tisztelet a Kár­pát-me­den­ce nyu­ga­ti fe­lé­ben. In Hal­mok és ha­va­sok. Ta­nul­má­nyok a hat­van esz­ten­dős Bárth Já­nos tisz­te­le­té­re. Szerk.: Bárth Dá­ni­el – Laczkó Já­nos. Kecs­ke­mét: Bács-Kis­kun Me­gyei Ön­kor­mány­zat Mú­ze­u­mi Szer­ve­ze­te 2004, 287–300. p.
2005a     Ál­lít­ta­tott ke­reszt­ínyi buzgóság­bul? Ada­lé­kok a szak­rá­lis kis­em­lé­kek ál­lít­ta­tá­si oka­i­nak is­me­re­té­hez. In Ün­nep­lő. Írá­sok Vere­bé­lyi Kin­cső szü­le­tés­nap­já­ra. Bu­da­pest: EL­TE BTK Folk­lore Tan­szék 2005, 269–276. p. /Folcloristica 9./
2005b    „Krisz­tus-ke­reszt az erdőn…” Be­ve­ze­tő gon­do­la­tok a Meg­szen­telt em­lé­ke­ink c. ki­ál­lí­tás ké­pe­i­hez Zen­tán. Acta Eth­no­log­i­ca Danu­biana 7, 59–66. p.
2006    „…und dein Tröster will ich sein”. Die Aus­bre­itung der Mariahilf-Verehrung im west­lichen Teil des Karpaten­beck­en­s. Pas­sauer Jahrbuch. Beiträge zur Geschichte und Kul­tur Ost­baierns 48, 105–117. p.
2007a     „Na slávu Boži­u…“ Ar­chív malých sakrál­nych pami­a­tok. Envi­ro­magazín 12, 1, 18–19, 21. p.
2007b    Je­lek a tér­ben. Eru­di­tio – Edu­ca­tio 2, 2007/1, 131–132. p.

Losch, Bern­hard
1968    Steinkreuze in Süd­west­deutsch­land. Tübin­gen /Volksleben 19./

Lüh­man­n, Wern­er
1968    St. Urban. Beiträge zur Vi­ta und Leg­en­de, zum Brauch­tum und zur Ikono­gra­phie. Würzburg: Komis­sionsver­lag Fer­di­nand Schön­ingh.

Majer Ist­ván
1860    Udvar­di kál­vá­ria-könyv. Pest: k.n.
1861    Kürthön ho­gyan ta­nít­ják a hon­is­mét, s Kürth is­mer­te­té­se. In Ist­ván bá­csi nap­tá­ra. Pes­ten, 75–90. p.

Mar­czell Bé­la
1991    Lourdes­-i bú­csú Tal­ló­son. Hon­is­me­ret 19, 4. sz., 28–29. p.

Márkus­né Vö­rös Haj­nal­ka
2004    Út men­ti szak­rá­lis em­lé­kek és kál­vá­ri­ák ku­ta­tá­sa Ke­let-Kö­zép-Eu­ró­pá­ban. Acta Eth­no­log­i­ca Danu­biana 5–6, 217–219. p.

Matsche, Franz
1971    Die Darstel­lun­gen des Johannes von Nepo­muk in der barock­en Kun­st. Form, Inhalt und Bedeu­tung. In Johannes von Nepo­muk [ki­ál­lí­tá­si ka­ta­ló­gus]. Pas­sau: Ver­lag Pas­savi­a, 35–62. p.

May­er, Oth­mar
1985    Kapel­len, Marter­l, Flur­denkmale. In 1000 Jahre Garsten. H.n. 181–192. p.

Mehl, Hein­rich
1978    Fränkische Bild­stöcke in Rhön und Grabfeld. From­mer Sinn und kul­turelles Erde. Würzburg: Echter Ver­lag.

Meier, Gün­ter (Hg.)
1995    Im Zeichen des Klein­denkmal­s. Gesellschaft zur Erhal­tung und Erforschung der Klein­denkmale in Baden-Württenberg. 1985–1995. Festschrift zum 10jähri­gen Beste­hen. Ubsatdt–Weiher: Gesellschaft zur Erhal­tung und Erforschung der Klein­denkmale in Baden-Württenberg.

Mrá­zová, Mag­da­lé­na
1995    Drevené a kamen­né sochy s mar­ián­sk­ou tématik­ou v zbierkovom fonde His­torick­ého múzea SNM v Bratislave. In Svìt­ci v lidové tradi­ci. Szerk. Tarcalová, Lud­mi­la. Uher­ské Hradištì: Slovácké muzeum v Uher­ském Hradišti, 101–118. p.

Müller, Ger­hardt – Quitzsch, Har­ald
1977    Steinkreuze und Kreuzsteine in Sach­sen. I. Inven­tar Bezirk Dres­den. Ber­lin: VEB Deutsch­er Ver­lag der Wis­senschaften.

Müller-Veltin, Kurt
1980    Mit­tel­rheinis­che Steinkreuze aus Basalt­la­va. Neuss: Ver­lag Gesellschaft für Buch­druck­erei AG.

Nocia­rová, Dita
2002    Doku­men­tá­cia drob­nej sakrál­nej architek­túry v Novohrad­skom múzeu. In Sakrálne zbierkové pred­me­ty v múzeách na Sloven­sku… Szerk. Beòušová, Elena – Panèuhová, Eva, Dolný Kubín: Oravské mú­ze­um, 147–152. p.

Novák Jó­zsef La­jos
1913    Ada­tok Bény köz­ség nép­raj­zá­hoz. Nép­raj­zi Ér­te­sí­tő 14, 32–67. p.

Opriºan, I.
2003    Troiþe româneºti. O tipolo­gie. Bucureºti: Edi­tu­ra Vesta­la.

Pe­res Im­re
2007     A szent je­lek, te­rek és szim­bó­lu­mok ké­pes be­szé­de. Eruditio–Educatio 2, 2007/1, 107–109. p.

Procházka, Karel
1910    Lid èeský s hlediska pros­tonárod­nì-nábožen­ského. Pra­ha: Dìdictví sv. Jana Nepo­muck­ého.

Quitzsch, Har­ald
1980    Steinkreuze und Kreuzsteine in Sach­sen. III. Inven­tart Bezirk Leipzig. Ber­lin: VEB Deutsch­er Ver­lag der Wis­senschaften.
1988    Steinkreuze und Kreuzsteine in Sach­sen – ihr Schutz und ihre Erhal­tung. In Arbeit­s- und Forschungs­berichte zur Sach­sis­chen Boden­schutzpflege. Bei­heft 18. Ber­lin, 535–542, 584. p.
2007     Pas­sion in der Land­shaft. Bib­li­ograhie der Sacri Mon­ti, Kalvarien­berge und Andachtsstät­ten. Deutschsprachige Bib­li­ogra­phie. Mon­fer­ra­to: Doku­men­ta­tion­szen­trum für Sacri Mon­ti, Kalvarien­berge und europäis­che Andachtsstät­ten

Raj Ro­zá­lia – Nagy Ist­ván
1995      A szent­kút je­len­tő­sé­ge a doros­zlói­ak éle­té­ben. Nép­raj­zi Lá­tó­ha­tár 4, 173–175. p.
2001     Sza­bad­ka kör­nyé­ki Má­ria-kegy­hely. Is­mer­te­tő Sán­dor­ról. In Bol­dog­as­­szony. Szűz Má­ria tisz­te­le­te Ma­gyar­or­szá­gon és Kö­zép-Eu­ró­pá­ban. Szerk. Bar­na Gá­bor. Sze­ged: Nép­raj­zi Tan­szék, 367–379. p. /Szegedi Val­lá­si Néprzi Könyv­tár 7./

Riebel­ing, Hein­rich
1977    Steinkreuze und Kreuzsteine in Hes­sen. Ein topographis­ches Hand­buch zur rechtlichen Volk­skunde. Dossen­heim – Hei­del­berg: Wern­er Nolte­mey­er Ver­lag.
19782    Flur­denkmale. For­men, Namen, Zeichen, Doku­men­ta­tion. Anleitung zur Inven­tari­sa­tion. Frak­furt am Ma­in: Arbeits­ge­mein­schaft Denkmal­forschung.

Rokoschoski, Karl
1996    Der Schutz­pa­tron Sankt Flo­ri­an. Linz: Ver­i­tas.

Saal, Wal­ter
1992    Steinkreuzsagen aus Sachsen-Anhalt. Merse­burg: k.n. /Steinkruezforschung Nr. 7./
1994    Zwis­chen Glaube und Recht. Ethnographische-Archäologische Zeitschrift 35, 638–651. p.

Sárváry End­re
1868     A nagy­lé­gi ple­bá­nia tör­té­ne­te. Ma­gyar Sion 6, 513–521; 586–597; 667–681. p.

Schmidt, Leopold
1971    Die volk­stüm­liche Verehrung des heili­gen Johannes von Nepo­muk. In Johannes von Nepo­muk [ki­ál­lí­tá­si ka­ta­ló­gus]. Pas­sau: Ver­lag Pas­savi­a, 98–106. p.

Schneeweis, Emil
1974    Bild­stock­forschung und Namenkunde. Öster­re­ichis­che Zeitschrift für Volk­skunde 77, 265–286. p.

Schwartz Elem­ér
1928    Val­lá­si nép­rajz. Ethno­graphia 39, 165–168. p.

Silling  Ist­ván
1991    Hit­vi­lá­got tük­rö­ző föld­raj­zi ne­vek Bácskerte­sen. In A Du­na men­ti né­pek ha­gyo­má­nyos mű­velt­sé­ge. Ta­nul­má­nyok András­falvy Ber­ta­lan tisz­te­le­té­re. Szerk.: Ha­lász Pé­ter. Bu­da­pest: Ma­gyar Nép­raj­zi Tár­sa­ság, 587–591. p
2000     Nepo­mu­ki Szent Já­nos tisz­te­le­te Nyu­gat-Bács­ká­ban.  Nép­raj­zi Lá­tó­ha­tár 9, 383–387. p.
2001    Meg­szen­telt je­le­ink. A 250 éves Kupusz­i­na sza­bad­té­ri val­lá­si em­lé­kei. Kupusz­i­na: Kupusz­i­nai Pe­tő­fi Sán­dor Mű­ve­lő­dé­si Egye­sü­let.
2003    Né­pi val­lá­sos­ság. In Vaj­da­sá­gi ma­gya­rok nép­raj­zi at­la­szá­nak kom­men­tár­kö­te­te. Szerk.: Papp Ár­pád – Raf­fai Ju­dit – Ter­bócs At­ti­la. Sza­bad­ka: Kiss La­jos Nép­raj­zi Tár­sa­ság, 131–152. p.
2007     A pra­vosz­láv szen­tku­tak – vod­icák – ku­ta­tá­sa a Vaj­da­ság­ban. Eruditio–Educatio 2, 2007/1, 29–38. p.

Šolta, A.
1893    Starobylé køíže kamen­né v okolí Chrudi­m­i. Èeský lid 2 (1892), 137–140. p.

Španièek, Žarko
2001    Sakrale Kleinar­chitek­tur in Sla­wonien. Bet­säu­len, Nis­chen und Wegkapellen. In Kroat­is­che Volkskunde/Ethnologie in der Neun­zigern. Ein Read­er. Szerk. Èapo Žmegaè, Jasna – Johler, Rein­hard – Kalapoš, Sanja – Nikitsch, Her­bert. Wi­en: Ver­lag des Insti­tuts für Europäis­che Eth­nolo­gie, 365–390. p.

SPS
1967–69     Súpis pami­a­tok na Sloven­sku. I–III. Bratislava: Obzor.

Stein, Karl
2002    Die Beziehung zwis­chen Men­schen und Flur­denkmälern Nord­böh­mens nach 1945. Acta Eth­no­log­i­ca Danu­biana 4, 61–66. p.
2003    Flur­denkmäler unser­er Heimat. Streifzüge im Lausitzer Gebirge und in der Böh­mis­chen Schweiz. Böblin­gen: Niederland