Šmitek, Zago – Svetieva, Aneta ed.: Post–Yugoslav Lifeworlds. Between Tradition and Modernity. Results of the Slovenian\ Macedonian Ethnological and Anthropological Research Project 2000–2002
Ljubljana – Skopje: Oddelek za etnologijo in kulturno antropologijo, Filozofska fakuleta – Univerza v Ljubljana, (Department of Ethnology and Cultural Anthropolgy, Faculty of Arts – Ljubljana), 2008, 207 p. ISBN 978-961-237-230-9
Az alább bemutatásra kerülő kötet 2005-ben jelent meg először, amit 2008-ban egy újabb kiadás követett. A két kiadás anyaga, az előszót leszámítva voltaképpen megegyezik. Az összesen tíz közreadott tanulmány sokszínűségnek köszönhető, hogy a kötet nagyon érdekes és széleskörű betekintést nyújt a modern szlovén és macedón néprajzba, antropológiába. Az összes tanulmány Jugoszlávia szétszakadása után, egy 2000 és 2002 között lezajlott kutatási projektum eredményeként íródott.
A széleskörű témaválasztás ellenére a kötetben található dolgozatokat mégis három csoportba lehet sorolni:
1. a szlovén és macedón népi kultúrával kapcsolatos összehasonlító írások: szlovén és macedón helyiségnevek összehasonlítása mitológiai szempontból, és egy boszorkányság témakörben készült tanulmány;
2. a hagyományos kultúra kutatási területei (népszokások; sírkő feliratok, mint a non-verbális etnikai jellegzetességek kifejezőeszközei; szokásjog; a nők szociális helyzete; népi gyógyítók, keresztek) különös tekintettel a macedóniai Poreèe, Kozjansko és a szlovéniai Bizeljsko, Kozjansko térségekre;
3. a modern néprajzi és antropológiai irányzatok kutatásainak eredményei: rádióközvetítések; zene és közönség Skopje-ben; a kulturális menedzsment fejlődése és értékelése.
Jugoszlávia széthullása után mind a két országnak, Szlovéniának és Macedóniának hasonló kihívásokkal és problémákkal kellett szembenéznie: nacionalizmus, identitás, multikulturalizmus, elvándorlás, gazdasági egyenlőtlenségek az egyes területek között, közéleti reformok stb. E változásokat és hatásaikat érintik, tárgyalják a kötetben található tanulmányok. Ezen kívül további kutatási lehetőségeket is felvázolnak.
A kötet tanulmányai több éves kutatómunka eredményei. Ahogy arra fentebb már utaltam, hivatalosan a kutatási projektum 2000 januárjában kezdődött, amikor is elfogadásra került a „Macedónia és Szlovénia hagyományos kultúrája“ nevű kutatási program. A széleskörű gyűjtőmunkába bekapcsolódtak néprajzos és kultúrantropológus szakemberek egyaránt. Macedón részről a kutatást Aneta Svetieva professzor, szlovén részről pedig Božidiar Jezernik professzor vezette. Két főbb kutatási területet választottak ki. Szlovéniában Blizeljsko és Kozjansko térséget, Macedóniában pedig Poreèe vidékét. A kutatást nehezítette, hogy az említett Poreè vidéke nagyon elnéptelenedett, kevés volt a helyi idősebb lakos. Ennek ellenére mégis sikerült megfelelő mennyiségű adatot gyűjteni. Ezt jól példázza Mirjam Mencej, a boszorkányság témakörében íródott tanulmánya is. Ez tulajdonképpen egy összehasonlító elemzés, amelyben a szerző megvizsgálta a szlovéniai és a macedón – a már említett Poreè – környéki terület boszorkánysággal kapcsolatos népszokásait, néphitét.9 A komparatív elemzés bizonyította, hogy a szlovén és macedón néphit boszorkány alakja sok aspektusból nagy eltéréséket mutat. Már a boszorkány „megnevezés” is eltérő a két, egymáshoz egyébként nagyon közel álló szláv nép esetén. További eltérések mutatkoztak a boszorkányság gyakorlásának módjába, alkalmaiban és eszközeiben. A macedón adatközlők hiányát cáfolja a Poreè falu népviseletéről készült tanulmány is.10 A szerző pontos adatokat és leírást közöl Poreè falu menyasszonyi viseletéről, ami guvealnica vagy konkaøka košula néven ismert.
Témáját tekintve az előzőtől eltérő a macedóniai keresztekről készült tanulmány.11 A tanulmány főleg a Skopje feletti Vodno nevű hegy keresztjeiről szól. Olyan szempontok érvényesültek a vizsgálat során, mint a táj szakralizációja, etnonacionalizmus stb..
A kötet tanulmányaiból levonható a következtetés, hogy ez a két különálló délszláv népcsoport hihetetlen ellenállást mutat más kultúrák hatásaival szemben. A könyv szerzői szerint így próbálják megőrizni saját identitásukat. Ez a jelenség jól szemlélteti, hogy a más kultúrák, bár folyamatos forrásai a különböző hatásoknak, mégis (ha úgy tetszik) pozitív tényezőként hathatnak az egyes népek saját kultúrája, kulturális értékei megőrzésére.
A könyv gazdag képillusztrációval, az egyes tanulmányok pedig széleskörű irodalomjegyzékkel rendelkeznek.