csütörtök, március 28, 2024

Šmitek, Zago – Svetieva, Aneta ed.: Post–Yugoslav Life­world­s. Between Tra­di­tion and Moder­ni­ty. Results of the Slove­ni­an\ Mace­don­ian Eth­no­log­i­cal and Anthro­po­log­i­cal Research Pro­ject 2000–2002

Ljub­lja­na – Skop­je: Odd­elek za etnologi­jo in kul­turno antropologi­jo, Filo­zof­s­ka fakule­ta – Uni­verza v Ljub­lja­na, (Department of Eth­nol­o­gy and Cul­tur­al Anthro­pol­gy, Fac­ul­ty of Arts – Ljub­lja­na), 2008, 207 p. ISBN 978-961-237-230-9

Az alább be­mu­ta­tás­ra ke­rü­lő kö­tet 2005-ben je­lent meg elő­ször, amit 2008-ban egy újabb ki­adás kö­ve­tett. A két ki­adás anya­ga, az elő­szót le­szá­mít­va vol­ta­kép­pen meg­egye­zik. Az ös­­sze­sen tíz köz­re­a­dott ta­nul­mány sok­szí­nű­ség­nek kö­szön­he­tő, hogy a kö­tet na­gyon ér­de­kes és szé­les­kö­rű be­te­kin­tést nyújt a mo­dern szlo­vén és ma­ce­dón nép­rajz­ba, ant­ro­po­ló­gi­á­ba. Az ös­­szes ta­nul­mány Ju­go­szlá­via szét­sza­ka­dá­sa után, egy 2000 és 2002 kö­zött le­zaj­lott ku­ta­tá­si pro­jek­tum ered­mé­nye­ként író­dott.
A szé­les­kö­rű té­ma­vá­lasz­tás el­le­né­re a kö­tet­ben ta­lál­ha­tó dol­go­za­to­kat még­is há­rom cso­port­ba le­het so­rol­ni:
1. a szlo­vén és ma­ce­dón né­pi kul­tú­rá­val kap­cso­la­tos ös­­sze­ha­son­lí­tó írá­sok: szlo­vén és ma­ce­dón he­lyi­ség­ne­vek ös­­sze­ha­son­lí­tá­sa mi­to­ló­gi­ai szem­pont­ból, és egy bo­szor­kány­ság té­ma­kör­ben ké­szült ta­nul­mány;
2. a ha­gyo­má­nyos kul­tú­ra ku­ta­tá­si te­rü­le­tei (nép­szo­kás­ok; sír­kő fel­irat­ok, mint a non-ver­bá­lis et­ni­kai jel­leg­ze­tes­sé­gek ki­fe­je­ző­esz­kö­zei; szo­kás­jog; a nők szo­ci­á­lis hely­ze­te; né­pi gyó­gyí­tók, ke­resz­tek) kü­lö­nös te­kin­tet­tel a ma­ce­dó­ni­ai Poreèe, Koz­jan­sko és a szlo­vé­ni­ai Bizeljsko, Koz­jan­sko tér­sé­gek­re;
3. a mo­dern nép­raj­zi és ant­ro­po­ló­gi­ai irány­za­tok ku­ta­tá­sa­i­nak ered­mé­nyei: rá­dió­köz­ve­tí­té­sek; ze­ne és kö­zön­ség Skop­je-ben; a kul­tu­rá­lis me­nedzs­ment fej­lő­dé­se és ér­té­ke­lé­se.
Ju­go­szlá­via szét­hul­lá­sa után mind a két or­szág­nak, Szlo­vé­ni­á­nak és Ma­ce­dó­ni­á­nak ha­son­ló ki­hí­vá­sok­kal és prob­lé­mák­kal kel­lett szem­be­néz­nie: na­ci­o­na­liz­mus, iden­ti­tás, mul­ti­kul­tur­al­iz­mus, el­ván­dor­lás, gaz­da­sá­gi egyen­lőt­len­sé­gek az egyes te­rü­le­tek kö­zött, köz­éle­ti re­for­mok stb. E vál­to­zá­so­kat és ha­tá­sa­i­kat érin­tik, tár­gyal­ják a kö­tet­ben ta­lál­ha­tó ta­nul­má­nyok. Ezen kí­vül to­váb­bi ku­ta­tá­si le­he­tő­sé­ge­ket is fel­vá­zol­nak.
A kö­tet ta­nul­má­nyai több éves ku­ta­tó­mun­ka ered­mé­nyei. Ahogy ar­ra fen­tebb már utal­tam, hi­va­ta­lo­san a ku­ta­tá­si pro­jek­tum 2000 ja­nu­ár­já­ban kez­dő­dött, ami­kor is el­fo­ga­dás­ra ke­rült a „Ma­ce­dó­nia és Szlo­vé­nia ha­gyo­má­nyos kultúrá­ja“ ne­vű ku­ta­tá­si prog­ram. A szé­les­kö­rű gyűj­tő­mun­ká­ba be­kap­cso­lód­tak nép­raj­zos és kultúrantropoló­gus szak­em­be­rek egy­aránt. Ma­ce­dón rész­ről a ku­ta­tást Aneta Svetie­va pro­fes­­szor, szlo­vén rész­ről pe­dig Božidiar Jez­ernik pro­fes­­szor ve­zet­te. Két főbb ku­ta­tá­si te­rü­le­tet vá­lasz­tot­tak ki. Szlo­vé­ni­á­ban Blizeljsko és Koz­jan­sko tér­sé­get, Ma­ce­dó­ni­á­ban pe­dig Poreèe vi­dé­két. A ku­ta­tást ne­he­zí­tet­te, hogy az em­lí­tett Poreè vi­dé­ke na­gyon el­nép­te­le­ne­dett, ke­vés volt a he­lyi idő­sebb la­kos. En­nek el­le­né­re még­is si­ke­rült meg­fe­le­lő men­­nyi­sé­gű ada­tot gyűj­te­ni. Ezt jól pél­dáz­za Mir­jam Mence­j, a bo­szor­kány­ság té­ma­kör­ében író­dott ta­nul­má­nya is. Ez tu­laj­don­kép­pen egy ös­­sze­ha­son­lí­tó elem­zés, amely­ben a szer­ző meg­vizs­gál­ta a szlo­vé­ni­ai és a ma­ce­dón – a már em­lí­tett Poreè – kör­nyé­ki te­rü­let bo­szor­kány­ság­gal kap­cso­la­tos nép­szo­ká­sa­it, néphitét.9 A kom­pa­ra­tív elem­zés bi­zo­nyí­tot­ta, hogy a szlo­vén és ma­ce­dón nép­hit bo­szor­kány alak­ja sok as­pek­tus­ból nagy el­té­rés­éket mu­tat. Már a bo­szor­kány „meg­ne­ve­zés” is el­té­rő a két, egy­más­hoz egyéb­ként na­gyon kö­zel ál­ló szláv nép ese­tén. To­váb­bi el­té­ré­sek mu­tat­koz­tak a bo­szor­kány­ság gya­kor­lá­sá­nak mód­já­ba, al­kal­ma­i­ban és esz­kö­ze­i­ben. A ma­ce­dón adat­köz­lők hi­á­nyát cá­fol­ja a Poreè fa­lu nép­vi­se­le­té­ről ké­szült ta­nul­mány is.10 A szer­ző pon­tos ada­to­kat és le­írást kö­zöl Poreè fa­lu meny­as­­szo­nyi vi­se­le­té­ről, ami guveal­ni­ca vagy konkaø­ka košu­la né­ven is­mert.
Té­má­ját te­kint­ve az elő­ző­től el­té­rő a ma­ce­dó­ni­ai ke­resz­tek­ről ké­szült tanul­mány.11 A ta­nul­mány fő­leg a Skop­je fe­let­ti Vodno ne­vű hegy ke­reszt­je­i­ről szól. Olyan szem­pont­ok ér­vé­nye­sül­tek a vizs­gá­lat so­rán, mint a táj sza­kral­izá­ció­ja, etnona­cional­iz­mus stb..
A kö­tet ta­nul­má­nya­i­ból le­von­ha­tó a kö­vet­kez­te­tés, hogy ez a két kü­lön­ál­ló dél­szláv nép­cso­port hi­he­tet­len el­len­ál­lást mu­tat más kul­tú­rák ha­tá­sa­i­val szem­ben. A könyv szer­zői sze­rint így pró­bál­ják meg­őriz­ni sa­ját iden­ti­tá­su­kat. Ez a je­len­ség jól szem­lél­te­ti, hogy a más kul­tú­rák, bár fo­lya­ma­tos for­rá­sai a kü­lön­bö­ző ha­tá­sok­nak, még­is (ha úgy tet­szik) po­zi­tív té­nye­ző­ként hat­hat­nak az egyes né­pek sa­ját kul­tú­rá­ja, kul­tu­rá­lis ér­té­kei meg­őr­zé­sé­re.
A könyv gaz­dag kép­il­luszt­rá­ci­ó­val, az egyes ta­nul­má­nyok pe­dig szé­les­kö­rű iro­da­lom­jegy­zék­kel ren­del­kez­nek.