A közép-európai folklorisztika időszerű kérdései

2012. november 9–10-én a komáromi Selye János Egyetem adott otthont annak a nemzetközi, tudományos konferenciának, amelynek keretében három ország (Csehország, Magyarország, Szlovákia) kutatói vitatták meg a közép-európai folklorisztika modern kori problémáit. A tudományos tanácskozás főszervezője a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központja, társszervezői a Szlovákiai Néprajzi Társaság, a pozsonyi Komenský Egyetem Etnológiai és Kultúrantropológiai Tanszéke és a komáromi Selye János Egyetem Tanárképző Kara voltak. A konferencia megszervezésének egyik apropója a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központja megalakulásának 15. évfordulója volt.
Liszka József, az Etnológiai Központ igazgatójának bevezető szavai után Gyepes Róbert, a Selye János Egyetem Tanárképző Karának dékánhelyettese és Tóth Károly a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója köszöntötte a résztvevőket.
A szakmai program első blokkját (amelyet Hana Hlôšková vezetett) Voigt Vilmos (Budapest) bevezető előadása nyitotta (Az aktuális közép-európai terminátor a folklorisztikában). Az előadó főleg (de nem kizárólag) terminológiai kérdésekre hívta fel a figyelmet. Olyan szakkifejezéseket vizsgált európai összefüggésben, mint az „etnomuzikológia”, „etnokoreográfia”, „népdalok/népies dalok”, „culture studies”, „honismeret”. Hangsúlyozta, hogy gyakran az új szakkifejézesek mögött sem rejtőzik mélyebb értelem, mint a régebbi terminusok mögött, mindeközben a folklorisztika kutatási tárgya nem változik. Például több kutató a „népi kultúra”, illetve a „népköltészet” helyett a (Voigt Vilmos szerint semmitmondó) „populáris regiszter” fogalmát részesíti előnyben. Előadását időszerű nemzetközi néprajzi publikációk (folyóiratok, nemzeti néprajzi lexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek) összevetésével, azok szóhasználatának bemutatásával tette gyakorlati szempontból is értelmezhetővé. Őt követte Jaroslav Otčenášek (Prága) előadása, melyben a kis folklórműfajok terminológiai-tipológiai problémáival foglalkozott. A délelőtti programban meghallgathattuk továbbá Magyar Zoltán (Budapest) beszámolóját is, aki a magyar történeti monda-hagyomány módszertani és terminológiai kérdéseit firtatta a recens folklórgyűjtések tükrében. Bemutatta a magyar történeti mondák katalógusát, amely a mondák nemzetközi osztályozásához is segítséget nyújthat.
Az L. Juhász Ilona által vezetett délutáni blokk első szereplőjeként Bohuslav Šalanda (Prága) a folklór narratológiai szótárának projektjét mutatta be, mely általános áttekintést kíván nyújtani a cseh és külföldi folklórról és folklorisztikáról. Barna Gábor (Szeged) Boldog Margit szentté avatási ügyének 20. századi levéltári forrásai értelmezéséről adott elő, feltéve a kérdést, kutathatóak-e ezek a források a folklorisztika módszereivel, vagy új szemléletre van-e szükség elemzésükhöz. Liszka József (Komárom) előadásának címe: Színpadtól a múzeumig. Egy szlovákiai magyar népi kultúra megkonstruálására tett kísérletek. A mondandójából kiderül, hogy a szlovákiai magyar települések (népi) kultúráját nem lehet egységes szlovákiai magyar (népi) kultúraként értelmezni, hiszen a szlovákiai magyar tájegységek gyakran sokkal szorosabb kapcsolatban vannak a szomszédos szlovák, vagy a déli, magyarországi tájak és települések kultúráival, mint például a csallóközi falvak a bodrogközi falvakkal. Mégis megjellenek olyan törekvések, melyek meg szeretnék alkotni az egységes „felvidéki” (sic!) magyar kultúra fogalmát.

1. kép: A konferencia hallgatóságának egy része (az első sorban balról jobbra: Balázs Lilla, Sándor Eleonóra, Tóth Károly, második sorban: Lucie Uhlíková, Eva Krekovičová, mögöttük középen: Csütörtöky József)

Az első nap előadásai után a Panoráma Szálló előcsarnokában folytatódott a program, ahol a tizenöt éves Etnológiai Központ eddigi eredményeinek a bemutatására került sor. Liszka József referátumában elmondta, hogy az Etnológiai Központ már 15 éve az európai etnológia egyik közép-európai műhelyeként biztosítja a szlovákiai magyarok (és nem csak a magyarok) néprajzi kutatásának intézményes hátterét. Központ feladata a szlovákiai magyar népesség népi/populáris kultúrájának tudományos igényű feltárása, az eredmények dokumentálása és közzététele8, a tudományos kutatások koordinálása. A néprajztudomány hagyományos kutatási területeinek vizsgálata mellett nagy hangsúlyt fektet az interetnikus/interkulturális kapcsolatok kutatására, a változásvizsgálatokra és a történeti (főleg településtörténeti) összefüggésekre. Az Etnológiai Központ céljai elérése érdekében (országhatárokon is átnyúló) kutatási programokba kapcsolódik be és nemzetközi tudományos kapcsolatrendszert tart fenn.
Az Etnológiai Központ bemutatása után néhány köszöntés hangzott el, Marta Botiková (Pozsony), Michael Prosser-Schell (Freiburg), Voigt Vilmos (Budapest) és Öllös László (Somorja) tolmácsolásában.

2. kép: Az Etnológiai Központ megalapítása tizenötödik évfordulója kapcsán rendezett ünnepség (balról jobbra: Michael Prosser-Schell, Marta Botiková, Liszka József)

3. kép: A közép-európai folklorisztika időszerű kérdései című nemzetközi konferencia zárszavait a két fő előadói és a szervezők nevében Eva Krekovičová, Hana Hlôšková, Voigt Vilmos és Liszka József tolmácsolta.
A konferencia második napjának első ülésszakán Marta Botiková elnökölt. A konferencia (a Voigt Vilmosé melletti) második vitaindító előadásában Eva Krekovičová (Pozsony) a közép-európai folklorisztika időszerű kérdéseit boncolgatta, ahol a következő fogalmak is felbukkantak: „népi kultúra”, „hagyományos”, „nem hagyományos”, „népi gondolkodás típusa”, „népi kultúra típusa”. Felhívta a figyelmet a forráskritikára és a jelentős, régebbi gyűjtemények alapos feldolgozására és kiadására is. Verebélyi Kincső (Budapest) a szokáskutatások lehetőségeiről számolt be az európai etnológia keretén belül és azon túl. Hana Hlôšková (Pozsony) a hitelesség jelenségét követte nyomon a folklorizmus kontextusában. Nála olyan fogalmak kerültek előtérbe, mint a „folklove“, „folklorizmus“, vagy a „fakelore“. Őt követte Klamár Zoltán (Vác), aki a folklorizmus, mint társadalmi jelenséget vizsgálta a délszláv folklórban, majd Věra Frolcová (Brünn) a kortárs cseh népdalkutatások interdiszciplináris fejlődéséről beszélt. A délelőtti szakaszt Jana Ambrózová (Nyitra) előadása zárta (A hagyományos zenei előadói stílusok vizsgálatának specifikumai a mai kulturális-társadalmi körülmények között).
A tudományos tanácskozás utolsó (Verebélyi Kincső által vezetett) blokkját Bárth Dániel (Budapest) A történetiség perspektívája a jelenkori folklorisztikában című előadása nyitotta, amelyben tudománytörténeti megközelítésből a magyar történeti folklorisztika három fő vonalát mutatta be. Lucie Uhlíková (Brünn) a brünni akadémiai kutatóhely etnomuzikológiai kutatásainak hagyományairól és perspektíváiról beszélt, Iva Bydžovská (Prága) pedig a prágai Nemzeti Múzeum Könyvtára „Špalíček” nevű, a ponyvanyomtatványokat tartalmazó digitális adatbázisát mutatta be. Smid Bernadett (Budapest) a Folklór a digitális korban című előadásában a folklorisztikai kutatások új perspektíváira mutatott rá. L. Juhász Ilona (Komárom) a „Terepkutatás” az interneten. Módszerek és lehetőségek című előadásában ugyanezt a témát járta körül egy konkrét jelenség, a Halloween internetes megjelenése és kutathatósága kapcsán.
A konferencia zárógondolatait Eva Krekovičová és Voigt Vilmos mondták el, akik hangsúlyozták a nemzetközi tanácskozás fontosságát, a tudományos kapcsolatok ápolását és sok sikert kívántak a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának.
A kétnapos konferencia nem csupán sikeres, minőségi és inspiráló volt, hanem az együttműködésre is pozitívan hatott. A jelenkori közép európai folklorisztika nemzetközi viszonylatokban való megismerése részletesebbé, elmélyültebbé teheti és pozitív irányba viheti a folklorisztikai kutatásokat.

(L. Juhász Ilona felvételei)