szombat, június 12, 2021

Közösségek és eurorégiós szellemi kulturális örökség – nemzetközi konferencia

Immáron a sokadik nemzetközi tanácskozást szervezték meg a romániai Aradon 2014. június 20-án az Arad Megyei Kulturális Központban. Mint a korábbi tanácskozások, úgy ez a mostani is Elena Rodica Colta etnográfus-muzeológus asszonynak és kollégáinak áldozatos munkája gyümölcseként jött létre.
A jó témaválasztás ismét megfelelő hívó szónak bizonyult, mert az egynapos rendezvényen a 22 bejelentett előadóból 21 megtartotta előadását, prezentációját két párhuzamos szekcióban. A protokolláris – a helyszín Arad megye székháza volt – és a szakmai megnyitó után az igen népes előadógárda és az érdeklődő publikum két csoportra oszlott, majd elkezdődtek a húszperces előadások.
Biljana Radović Njegovan és Drago Njegovan Újvidékről, Szerbiából érkezett és Hagyományok és szellemi kulturális örökség: európai és országos perspektívák címmel tartottak előadást. Klamár Zoltán, a váci Egyházmegyei Múzeum munkatársa Hármas határok – identitás a kérdőívek tükrében című előadásában a szerb, román, magyar hármas határ övezetében élő etnikumok identitáskonstruáló gyakorlatáról beszélt. Turai Tünde, az MTA budapesti székhelyű Néprajzi Kutatóintézetének munkatársa előadásában kapcsolódott az előző előadóhoz, és Magyarország hármas határai: határon átívelő kapcsolatok és hatásuk a mindennapi életre címen a gazdasági kapcsolatháló működését mutatta be. Nicoleta Musat a temesvári Nyugati Egyetemről A szellemi kulturális örökség digitalizálása címmel egy esetelemzést mutatott be egy már működő kulturális örökség projekt keretében. Sinziana Preda szintén a temesvári Nyugati Egyetemről Megőrizni azt, amink van, megközelítések és praktikák címmel tartotta meg előadását. Malina Iulia az aradi Aurel Vlaicu Egyetemről Gondolatok a szellemi kulturális örökségről egy globális jelenségeket hordozó korban címmel tartott előadást. Gabriela Boagiu Krajovából Hagiológiák és szimbolikus szentprezentációk a népi kultúrában című előadásában a mindennapok népi vallásosságának a szentekhez, házi szentekhez kapcsolódó elemeit mutatta be. Madlena Bulboaca aradi pedagógus A zsidó kantinok mint a hagyományőrzés formái a kommunista időszakban címmel tartott előadást. Andrei Milin, a temesvári Bánát Múzeum etnográfusa A bánsági kerámia a romániai és szerbiai Bánság múzeumainak gyűjteményei alapján című előadásában egy romániai fazekasközpont gazdasági kapcsolthálója alapján elterjedt termékcsaládot mutatott be. Onut Danciu Temesvárról A temessági Andrei Sas gyűjteménye című dokumentumfilmet vetítette le. Biljana Sikimić a belgrádi Balkanológiai Intézetből Disznóvágás az Arad megyei szerbeknél címmel tartott előadást. Svetlana Cirković szintén a belgrádi Balkanológiai Intézetből érkezett és A csesznica az Arad megyei szerbeknél – élő hagyomány és az utasítások megfogalmazásának nyelvi eszközei című előadásában napjaink szerb hagyományainak egy szeletét tárta fel. Annemaire Sorescu-Marinović is a belgrádi Balkanológiai Intézetből érkezett és A lazarica a boszniai Karavlehiben – egy szokás módosulásai című előadásában már nem a bánság szerb népszokásait mutatta be, hanem a szokások módosulásának hasonlóságait domborította ki. Andó György, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum muzeológusa A szlovák házak szerepe a szlovák kulturális identitás megőrzésében – a házak fenntartója, az Országos Szlovák Önkormányzat címmel arról beszélt, hogy a tájházak köré szerveződő egyesületek és csoportok számára mit jelent az épületegyüttes, milyen bázishelyként működik, működtetik. Narcisa Stiuca a bukaresti egyetemről A Branesti maszkos felvonulás: egy külső-belső pillantás a jelenségre címmel tartott előadást. Camelia Burghele a Szilágy Megyei Múzeumból Úti keresztek szilágysági falvakban címen a vidék vallásos térkijelölő gyakorlatát mutatta be. Dušan Dejanac a szerbiai Bánságból, Nagykikindáról érkezett történész, aki előadásában észak-bánsági szerb csoportok rituális szokásait prezentálta. Nagyné Martyin Emília, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum etnográfusa Népi gyógyászat a magyarországi románoknál – ráolvasások, mágikus praktikák, bábaorvosságok címmel tartott előadást. Javorka Markov Jorgovan, a Romániai Szerbek Demokratikus Uniójának temesvári képviselője A gyerek a születéstől a keresztelőig a Maros menti szerbeknél címmel a hagyományok továbbéléséről beszélt. Ezt követően Adriana Cupea Kolozsvárról A Kurban Bayram, avagy az áldozat ünnepe a dobrudzsai törököknél és tatároknál címmel az identitás megtartásának egy másik, távoli példáját mutatta be. Elena Rodica Colta mint házigazda A hely emlékezetének átalakítása címmel az utolsó zarándi betyárhoz kapcsolódó történetekről tartott előadást.