A változás éve – A kárpátaljai magyarok 1919-ben
(Összefoglalás)
Azt a tényt, hogy Magyarország az elsÅ‘ világháborút követÅ‘en elveszÃtette területeinek jelentÅ‘s részét, a köztudat általában a trianoni békeszerzÅ‘déshez köti. Valóban, az 1918–1919 zűrös forgatagából kikeveredÅ‘ Magyarország ebben a békeszerzÅ‘désben fogadta el a párizsi döntÅ‘bÃrák Ãtéletét. Azonban az elszakÃtott területek már 1920 elÅ‘tt a szomszédos államok fennhatósága alá kerültek, ezzel együtt megjelentek a magyar kisebbségi közösségek.
2019. szeptember 10-én volt száz éve annak, hogy egy Párizs melletti város, Saint-Germain-en-Laye-ben az osztrák békeküldöttség aláÃrta a Szövetséges és Társult FÅ‘hatalmakkal, a világháború gyÅ‘zteseivel a második Párizs környéki békét. Ebben rögzÃtették: a Kárpátoktól délre lakó rutének területe az újonnan létrejött Csehszlovák Köztársaság kötelékébe kerül autonóm egységként. A békeszerzÅ‘dés még nem nevezte nevén az autonóm területet, ami végül Podkarpatszka Rusz néven vált az elsÅ‘ Csehszlovák Köztársaság egyik közigazgatási egységévé, 1938-ig autonóm jogok nélkül. Ezt, a korábbi északkeleti magyar vármegyékbÅ‘l szervezÅ‘dött, a Kárpátoktól délre elterülÅ‘ régiót nevezik majd a magyar közbeszédben elÅ‘bb Ruszinszkónak, késÅ‘bb Kárpátaljának, amely nemcsak ruszinok, hanem magyarok, zsidók, németek által is lakott volt.
Mire a francia városban megszületett a békeszerzÅ‘dés, Kárpátalja területének legnagyobb része már a csehszlovák katonaság megszállása alatt volt. Az elsÅ‘ világháború végétÅ‘l 1919 szeptemberéig, az új közigazgatás kiépÃtésének kezdetéig, a terület történetének eseményekben egyik leggazdagabb éve telt el. A helyi lakosság, a megszálló katonákkal szemben igyekezett békésen viselkedni, alkalmazkodni a helyzethez. IdÅ‘t vett igénybe annak a tudatosÃtása, hogy az új határok valóban létrejönnek. A kárpátaljai magyar közösség tagjai remélték, hogy a csehszlovák fennhatóság ideiglenes lesz. A háborúban és az azt követÅ‘ politikai és gazdasági zűrzavarban kimerült lakosság nem kÃvánt ellenállni.