Seewann, Gerhard szerk.: Diversität und Konflikt im 19. und 20. Jahrhundert

Regensburg: Verlag Friedrich Pustet 2019, 302 p. ISBN 978-3-7917-3035-6 /Veröffentlichungen des Instituts für deutsche Kultur und Geschichte Südosteuropas an der Ludwig-Maximillians-Universität München (IKGS), 139./

Gerhard Seewann, aki jelenleg a müncheni Ludwig Maximillians Egyetem emeritus professzora, korábban, nyolc éven keresztül a Pécsi Egyetem vendégprofesszora volt, igazán jól ismeri a térség, a Középső-Duna-medence történetét, amit a most bemutatásra kerülő kötet válogatása is bizonyít. A gyűjteménybe sorolt (először általában különféle konferenciákon elhangzott[1]) tizenhárom szöveg a 19. és 20. századi különbözőségeket és etnikai, nemzeti, vallási konfliktusokat tárgyalja, lényegében a történeti Magyarország területére, s annak közvetlen környezetére szűkítve, a térség különféle nemzetiségű történészeinek, etnológusainak, művelődéstörténészeinek és irodalmárainak szemüvegén keresztül szemlélve és láttatva a jelenségeket.

Maga az összeállítás négy egységre tagolódik. Az első blokk (Diversitätsdiskurse) tanulmányai az etnikai, vallási, kulturális különbözőségeket veszik górcső alá. Peter Šoltés szlovák történész (Rózsahegy) a történetileg ugyan változó, ám mégis rendkívül szívós magyar és szlovák auto- és heterosztereotípiák összehasonlító vizsgálatára vállalkozott (Der Nationalcharakter in österreichischen und ungarländischen Statistiken 1780–1848. Ethnische Stereotypisierung von Slowaken und Ungarn). Liszka József szlovákiai magyar etnológus (Komárom) a mai Délnyugat-Szlovákia három etnikuma, a magyarok, németek és szlovákok egymás mellett élésének gazdasági, kulturális és politikai feltételeit, az észak–déli gazdasági és kulturális kapcsolatokat, a különféle népmozgások hatásait elemzi, vizsgálódásait lényegében az utóbbi jó egy évszázad időszakára behatárolva („Es war doch einmal eine Zeit… Betrachtungen über friedlichen oder weniger friedlichen Zusammenleben der Ungarn, Deutschen und Slowaken. Historisch-ethnologische Beispiele aus dem Gebiet der heutigen Südwestslowakei). Dácz Enikő romániai magyar származású irodalomtudós (München) három, 1900 és 1914 között megjelent romániai, egy magyar, egy román és egy német nyelvű újság szerepét vizsgálja az etnikai diskurzusban, illetve azok lecsapódását a vizsgált lapok hasábjain (Ethnizitätdiskurse in drei siebenbürgischen Zeitungen: Ellenzék, Telegraful Român, Kronstädter Zeitung). Végezetül Günter Schödl művelődéstörténész (München) a bánáti etnikai kisebbségek 20. századi helyzetét, etnikus jegyeik kérdéseit, a „nemzeti” mint meghatározó jegy viszonylagosságait, relativitását taglalja (Nationale Minderheiten im Banat. Zur Relativität des Nationalen).

A következő tematikus blokk (Diversität in der Kirche, Bildung und Schule) a különféle vallások, valamint az iskolai oktatás szerepét vizsgálja az etnikai és nemzeti különbözőségek kialakulása és stabilizálódása vagy éppenséggel fellazulása terén. Ilyés Zoltán[2] kultúrantropológus (Miskolc) a hajdúdorogi görögkatolikus püspökség kertében 1912-ben létrehozott székely helynöksége történetéhez közöl adalékokat (Der Szekler-Vikariat des griechisch-katholischen Bistums von Hajdúdorog. Zur Geschichte der unierten Kirche in einem dominant ungarischen Raum). Az erdélyi szász származású, jelenleg Münchenben élő Courdun Schuster történész az erdélyi szászok 1945 előtti és utáni iskolarendszerét mutatja be a mindenkori állami ideológia kereszttüzében (Bildung versus Staatsideologie in Schulen der Siebenbürger Sachsen vor und nach 1945), Tóth Ágnes magyar történész (Budapest) pedig a magyarországi németek 1950-es évekbeli iskolaügyébe enged bepillantást (Die Schulen für die deutsche Nationalität Ungarns in den 1950er-Jahren).

A harmadik tematikai egység (Politische Konflikte) a nagypolitika beavatkozásának mikéntjeit vizsgálja a kisemberek, illetve az erősebb hatalmaknak kitett gyenge népcsoportok szempontjából. Pál Judit kolozsvári történész az erdélyi nemzetté válási folyamatot kíséri nyomon a 19. század közepén (Von der ständischen zur politischen Nation. Nationsbildung in Siebenbürgen um 1848). Egry Gábor történész (Budapest) a többarcú magyar nemzetiségi politikáról szól, különös hangsúllyal a közvetlenül az első világháborút megelőző időszakra (Ungarische Nationalitätenpolitik mit mehreren Gesichtern. Magyarisierungsdiskurs und gesellschaftlicher Kontext vor 1918). Andreas Schmidt-Schweizer történész (München–Budapest) a Magyarországról elszármazott németek NSZK-beli szervezete és a kommunista hatalom viszonyát dolgozta fel 1951 és 1989 között (Das Verhältnis zwischen den bundesdeutschen „Landsmannschaft der Deutschen aus Ungarn” un dem kommunistischen Ungarn 195–1989).

Az utolsó blokk (Identitätskoflikte) az identitásból, önazonosság-tudatból eredő konfliktusokkal foglalkozó tanulmányokból kínál egy kis csokorra valót. Friedrich Gottas szepességi szász származású történész (Salzburg) a szepességi szászok kettős gyökerűségére, kettős identitására, ha úgy tetszik, a magyarosítási folyamatok hatására hoz példákat, különös tekintettel az egyesületi élet különféle jelenségeire összpontosítva. Konkrét példaként a Szepesmegyei Történelmi Társulat (Zipser Historischer Verein) tevékenységét, annak érdeklődési területét, nyelvhasználatát stb. mutatja be („Unser Leib ist in der Zips, unser Herz in Budapest” – Prozesse der Magyarisierung bei den Zipser-Deutschen im 19. Jahrhundert, aufgezeigt am Vereinswesen). Elena Mannová szlovák történész (Pozsony) szintén a kiegyezés utáni királyi Magyarország egyesületi életével foglalkozik az első világháború kezdetével bezárólag, azok fejlődésének egységesülő és hibridizáló tendenciáival egyaránt (Das Vereinswesen im Königreich Ungarn 1867–1914. Homogenisierung und Hybridisierung). Egry Gábor magyar történész (Budapest) kötetzáró tanulmánya az erdélyi románok helyzetét ecseteli Nagy-Románia és Közép-Európa közt (Eine merkwürdige Minderheit. Die Siebenbürger Rumänen zwischen Altreich und Mitteleuropa 1918–1940).

A kötet tanulmányai inkább a térség népei közt kialakult múltbeli sérelmeket, konfliktusokat, problémákat tolják előtérbe. Viszont ezek ismerete és feldolgozása nélkül a jelen is bizonytalan.