Besnyi Károly szerk.: Évkönyv 6.

Topolya: Vajdasági Magyar Helytörténeti Egyesület 2016, 270 p. ISSN 2466-3786

A sorozat hatodik kötetére is jellemző, hogy sok szerző, sokféle érdeklődését tükrözi. Az első tanulmány Radaković Marináé, a címe Avarok Topolyán. Röviden bemutatja az avarság történetét, majd a népcsoport anyagi kultúrájáról éretkezik, és nem utolsó sorban a Topolya–Bánkert ásatás leletanyagát elemzi. Pecze Rózsa Kutatónaplóm újdonságai Marót és Rendek várával kapcsolatban című írása az első és második katonai felvétel térképéről származó adatok alapján történő azonosítás problémáit veti fel. Kókai Sán- dor A Szerb Bánság demográfiai és etnikai viszonyainak változása (1910–2011) című tanulmányában a terület nyugati részének népesedési adatait vizsgálja 1910–1931, 1931–1953, 1953–1991, 1991–2011 között. Megállapítja, hogy a társadalmi-gazdasági változások hatására az elmúlt száz év alatt, differenci- álódott mikrorégiók jöttek létre a területen. Mák Ferenc Egy közös hazának vagyunk polgárai cím alatt a fehértemplomi magyar sajtó történetét mutatja be a 19. század második felétől az első világháború végéig. Győri Csilla helytörténeti dolgozata a 125 éves Muzslya históriájából ad ízelítőt. Röviden vázolja a falu telepítéstörténetének főbb mozzanatait, a tűzoltó egyesület megalakulásának körülményeit, a Szent Flórán kultusz elemeit, illetve az egyesület szerepét a művelődési életben. István Márta Nagykikinda város gyógyszertárainak históriájához ad közre újabb adatokat. Csonti István Csóka és környéke című írásában áttekinti a falu és vidéke történetét, bemutatja Csóka és Törökkanizsa község településhálózatát, a környék geomorfológiai jellemzőit és kitér a térképekről leolvasható adatokra is. Az első világháború első frontharcait, Belgrád birtokbavételének történetét dolgozza fel Szabó Pál „Mert szép vagy Belg- rád, de szépséged most bánatos” című tanulmányában. Sajti Enikő Hétköznapi élet Belgrádban a ma- gyar diplomaták korabeli jelentései szerint, 1945–1948 című tanulmánya a második világháború utáni

„koalíciós” évek fővárosi hétköznapjaiba enged betekintést. Mészáros Piroska is belgrádi témájú írást ad közre, méghozzá a József Attila Magyar Kultúrkör 1956-os megszűntetése körüli eseményekről. Stanyó Tóth Gizella Békében önmagammal, a világban című szociografikus elemeket felvillantó tanulmányában érdekes családtörténetet dolgoz fel. Egy Újvidékről 1948-ban Magyarországra átköltöző, majd onnan 1957-ben elmenekülő, később oda visszatérő ember sorsát ismerheti meg az olvasó. Pastyik László Kosz- tolányi Dezső Aranysárkány regényének topolyai vonatkozásait adja közre cikkében. Pekár Tibor Strauss Szabadkán című írásában arra keresi a választ, hogy mikor és kik szólaltatták meg a népszerű muzsikát a bácskai nagyvárosban. Ily módon felvillantja azt a gazdag zenei életet, ami a közösséget jellemezte. Kórizs József és Sárközi Ottilia Kórképek Feketehegyről című írása valójában szövegközlés. Egy 2015- ben megjelent könyvük részlete, amiben a 18–19. századi közegészségügyi állapotokat dolgozzák fel, elsősorban helyi közigazgatási iratanyagokra támaszkodva. Papp László a 120 éves bácskossuthfalvi Kossuth-szobor történetét írja le. Bemutatja az eseményeket a kezdeményezéstől a gyűjtés szervezésétől, a kivitelezés és avatáson át, egészen a falunév megváltoztatásáig. Pósa (Muhi) Mária a magyarkanizsai Orompart tanyasorán álló Mészáros keresztet történetét mutatja be írásában, levéltári adatokat is hozva. Nagygyörgy Zoltán a horgosi borvidék történetéről írt dolgozatában a 18. századi újratelepedést és a Ká- rász család szerepét is megvilágítja, majd kitér a 19–20. század eleji újabb szőlőtelepítésekre is. Szlávics Károly a nagy filoxeravész szabadkai vonatkozásait tárja fel írásában, a kötött talajon, bizottság által irá- nyított védekezés eredményeire figyelve. Huber Mihály úri szabó naplójából, lánya Hubert Éva ad közre részleteket az 1934-es évből, mikor is két fiatalabb társával gyalog indult el Zentáról Zágrábba munkát keresni. Feljegyzéseiben úti tapasztalatait ismerheti meg az olvasó. Ljudevit Vujković L. tanulmánya a szabadkai lovassport kezdeteibe enged betekintést. Gallusz László Nemzedékről nemzedékre című írása a szociográfia módszerével írja le a törökfalui Pécskai-soron lévő Pletikoszity tanya életét. Prétz István és Klementné Búza Mária Sorsok sorsfordító időben címmel, Bega menti visszaemlékezéseket adnak közre az első világháborút megjárt egykori honvédekről. Az utódok emlékanyagát rögzítették és teszik közzé írásukban. Szedlár Rudolf Csantavér húsvétvasárnapi gyászos visszatérése című írásában az 1941-es visszacsatolás helyi eseményeit dolgozza fel. Kotek Szabolcs Egy elfeledett honvédsír ap- ropóján írja le Adamik József utász honvéd hősi halálának, temetésének körülményeit. Uri Ferenc Az újvidéki zsidóság története (1720–1945) címen közreadott írásában a városi zsidóság megtelepedésétől, a hitközség megalapításán át az iskolák létrehozásáig, illetve a gazdasági szerepvállalásig, minden fontosabb mozzanatot bemutat. Írása az újvidéki razzia és a vészkorszak eseményeivel zárul. Hasonlóan építkezik Kocsis Antal tanulmánya, amiben a szerző a topolyai zsidóság helyi emlékanyagát tekinti át, adja közre. Egykor volt vagy még ma is álló épületekről közölve adatokat, archív fotókat. Cservenák Pál a topolyai zsidóság két világháború közötti történetét tekinti át írásában. A cikk zárásaként kitér a népcso- port 1944-es elhurcolására, illetve az eseménnyel kapcsolatos, megmaradt dokumentumokat is feltárja. Balla Ferenc és Balla István A bezdáni izraelita népiskoláról és jeles tanítójáról, Nagy Józsefről szóló írásban személyes emlékeket is felvillantva rajzolják meg a tanító portréját.

Izgalmas, sokáig elhallgatott történetet dolgoz fel Palatinus Aranka A második világháború ártatlan német áldozatai című írásában. Személyes életpéldákon mutatja be a kollektív bűnösség okán koncent- rációs táborokban sínylődők sorsát, majd Németországba történt kitelepülésüket, illetve sorsuk későbbi alakulását. Teleki Júlia az 1944 őszén zajlott véres események bácsföldvári vonatkozásairól ír. Főként családtörténeti visszaemlékezésekre támaszkodik. A kötet végén diákok helytörténeti témájú dolgozatait adják közre. Német Klaudió dolgozatában egy ellenpéldát villant fel, Az elkerült tragédia című írásában. Bácskossuthfalván a helybeli kommunisták hatalomba kerülését és partizánokkal szembeni ellenállását mutatja be. Fontányi Réka és Posztós Nikoletta írásában, a Topolya melletti Gunaras tanyás település egyházközségének és templomának története rajzolódik ki, a két világháború közötti időszakra koncent- rálva. Zabos Aurél szülőfaluja, Zentagunaras – a fent említett falu hivatalos magyar neve – iskoláinak történetét dolgozza fel. Számba veszi a korábbi tanyai iskolákat, illetve a napjainkban működőkre is kitekint. A sokszerzős és tematikájában igencsak heterogén kötet könyvismertetésekkel zárul.