Man­fred Seifert – Win­fried Helm (Hg.): Recht und Reli­gion im All­t­agsleben. Per­spek­tiv­en der Kul­tur­forschung. Festschrift für Wal­ter Hartinger zum 65. Geburt­stag.

Pas­sau: Diet­mar Klinger Ver­lag 2005, 462. p. ill. /Neue Veröf­fentlichun­gen des Insti­tuts für Ost­bairische Heimat­forschung der Uni­ver­sität Pas­sau. Band 56./
L. Ju­hász Ilo­na

Wal­ter Hartinger pro­fes­­szor, a Pas­saui Egye­tem Nép­raj­zi Tan­szék­ének meg­ala­pí­tó­ja és nyug­díj­ba vo­nu­lá­sá­ig ve­ze­tő­je 2005-ben töl­töt­te be 65. élet­év­ét. Élénk kap­cso­la­to­kat ápolt a ke­let-eu­ró­pai kol­lé­gák­kal, akár úgy is mond­hat­juk, hogy Pas­sau egy­fé­le ab­lak volt az egy­ko­ri kom­mu­nis­ta blokk or­szá­gai fe­lé. Di­ák­ja­i­val igye­ke­zett meg­is­mer­tet­ni ezek­nek az or­szá­gok­nak a kul­tú­rá­ját, több al­ka­lom­mal szer­ve­zett ré­szük­re ta­nul­má­nyi ki­rán­du­lá­so­kat (fő­leg Cseh­or­szág­ba, Mor­va­or­szág­ba, Szlo­vá­ki­á­ba, Ma­gyar­or­szág­ra), hí­vott meg tan­szé­ké­re cseh, szlo­vá­ki­ai és ma­gyar­or­szá­gi ven­dég­elő­adó­kat.
Egy han­gu­la­tos ün­nep­sé­gen ad­ta át a nyu­ga­lom­ba vo­nult pro­fes­­szor­nak az egy­ko­ri ta­nít­vány, majd köz­vet­len mun­ka­társ, kol­lé­ga, Man­fred Seifert azt a 26 írást tar­tal­ma­zó szü­le­tés­na­pi kö­te­tet, amely­ben kol­lé­gák, ta­nít­vá­nyok, ba­rá­tok tisz­te­leg­tek Hartinger ku­ta­tói és tu­do­mány­szer­ve­zői ered­mé­nyei előtt (csak saj­nál­ko­zá­sun­kat fe­jez­het­jük ki, hogy a tan­szé­ket, ame­lyet 1980-ban lét­re­ho­zott, ta­ka­ré­kos­sá­gi szem­pont­ok­ra hi­vat­koz­va ép­pen nyu­ga­lom­ba vo­nu­lá­sá­val egyidőben lé­nye­gé­ben meg­szün­tet­ték). A kö­tet ta­nul­má­nyai há­rom fő te­ma­ti­kai cso­port kö­ré össz­pon­to­sul­nak: a jog, a val­lás és a min­den­na­pi élet bi­zo­nyos je­len­sé­gei, ösz­­sze­füg­gé­sei kö­ré. Nem vé­let­le­nül esett az ös­­sze­ál­lí­tók vá­lasz­tá­sa e há­rom té­ma­kör­re, hi­szen lé­nye­gé­ben ezek ha­tá­roz­ták/ha­tá­roz­zák meg az 1940-ben szü­le­tett Wal­ter Hartinger tu­dó­si pá­lya­fu­tá­sát. A jog, a né­pi val­lá­sos­ság, a nép­ze­ne, a ke­rá­mia, a te­met­ke­zés, a min­den­nap­ok kul­tú­rá­ja vol­tak azok a szak­te­rü­le­tek, ame­lyek­ről pub­li­ká­ci­ói szü­let­tek. A szü­le­tés­na­pi kö­tet szer­zői kö­zött a kol­lé­gák, az­az a nép­rajz­tu­do­mány mû­ve­lő­in kí­vül ta­lá­lunk tör­té­né­sze­ket és mû­vé­szet­tör­té­né­sze­ket is. A jog té­ma­kör­éhez kap­cso­ló­dó írá­sok szól­nak a pas­saui hó­hér­pal­los­ról, a ka­ná­lis-ha­jó­zást sza­bá­lyo­zó elő­írá­sok­ról, de a mo­dern kul­tu­rá­lis vív­mány, a Soft­ware­-hasz­ná­lat jo­gi ve­tü­le­te­i­ről, vagy a bank- és va­lu­ta­sza­bá­lyok­ról, de ké­pet kap­ha­tunk pél­dá­ul egy, a Pas­saun át­ve­ze­tő ún. arany úton (Goldener Steig) tör­tént rab­ló­tá­ma­dás hát­te­ré­ről, va­la­mint az al­só-ba­jor­or­szá­gi ze­nei élet irá­nyí­tá­sá­ról a ná­ci idők­ben. A né­pi val­lá­sos­ság té­ma­kör­ében fog­lal­koz­nak a szer­zők a sze­ku­la­ri­zá­ci­ó­val, egyes szen­tek kul­tu­szá­val (Nepomuki Szent Já­nos, Szent Mik­lós, Szent Lé­nárd), a pro­ces­­szi­ók­kal, a szent he­lyek kö­ve­i­ből ki­ka­part por má­gi­kus sze­re­pé­vel stb. A har­ma­dik blokk­ban (min­den­na­pi élet) töb­bek kö­zött pél­dá­ul ar­ról ol­vas­ha­tunk, ho­gyan je­le­nik meg Pas­sau a tör­té­nel­mi-po­li­ti­kai éne­kek­ben, ala­pos elem­zést kap­ha­tunk a ha­lál té­má­já­hoz kap­cso­ló­dó mo­dern ka­ri­ka­tú­rák­ról, vagy a „Heil” szó kö­szö­né­si for­ma meg­je­le­né­sé­ről és an­nak ide­o­lo­gi­zá­ló­dá­sá­ról is.
Söries, Rein­er (bear­beit­et von) Knöl­l, Ste­fan (unter Mitwirkung von): Gross­es Le­xi­kon der Bestat­tungs- und Fried­hof­skul­tur. Wörter­buch zur Sepulkralkul­tur. Archäol­o­gis­ch-kun­st­geschichtlich­er Teil: Von Abfall­grube bis Zwölftafelge­set­z. Her­aus­gegeben vom Zen­train­sti­tut für Sepulk­larkul­tur Kas­sel. Braun­schweig: Tha­lack­er Medi­en 2005, 440 p. ISBN 3-87815-182-9
L. Ju­hász Ilo­na

A kas­seli Te­met­ke­zé­si Kul­tú­ra Mú­ze­u­ma (Museum für Sepulk­larkul­tur) egy nagyívû vál­lal­ko­zás el­ső ré­sze­ként 2002-ben je­len­tet­te meg a Te­met­ke­zé­si- és te­me­tő­kul­tú­ra nagy­le­xi­ko­ná­nak el­ső kö­te­tét, Nép­rajz és kul­túr­tör­té­net al­cím­mel. Amint azt a cím­ből is ki­tû­nik, a szó­ban for­gó 1. rész a né­me­tek­től meg­szo­kott pre­ci­zi­tás­nak kö­szön­he­tő­en nép­raj­zi és kul­túr­tör­té­ne­ti szem­pont­ból iga­zít el ben­nün­ket a te­met­ke­zé­si és te­me­tő­kul­tú­ra ren­ge­te­gé­ben. En­nek foly­ta­tá­sa­ként 2005-ben lá­tott nap­vi­lá­got a már na­gyon várt má­so­dik kö­tet is, amely ré­gé­sze­ti és mû­vé­szet­tör­té­ne­ti szem­pont­ból mu­tat­ja be a té­mát. Fon­tos meg­je­gyez­ni, hogy a szó­ban for­gó má­so­dik kö­tet fel­épí­té­se nagy­ban el­tér az elő­ző­é­től. Míg az el­ső kö­tet ös­­sze­ál­lí­tá­sá­nál ki­zá­ró­lag a né­met nyelv­te­rü­let­re össz­pon­to­sí­tot­tak, e má­so­dik­nál már jó­val na­gyobb te­rü­let­ről nyúj­ta­nak át­te­kin­tést mind idő­ben, mind tér­ben: az óegyip­to­mi­tól kezd­ve a klas­­szi­kus gö­rög, ró­mai és kö­zép­ko­ri kul­tú­rán át az új­kor mû­vé­szet­tör­té­net­ének kez­de­ti sza­ka­szá­ig. Az ös­­sze­ál­lí­tók nagy hang­súlyt fek­tet­tek a klas­­szi­kus ókor, a kö­zép­kor, va­la­mint a ko­ra új­kor be­mu­ta­tá­sá­ra. Az egyes kul­túr­kö­rök egy-­e­gy cím­szó alatt sze­re­pel­nek, mint pél­dá­ul egyip­to­mi kul­tú­ra, ke­resz­tény­ség, ke­resz­tény an­tik­vi­tás, et­rusz­kok, ger­má­nok, gö­rö­gök, isz­lám, zsi­dó­ság, kel­ták, kop­tok, misz­té­ri­um­val­lá­sok, fö­ní­ci­a­i­ak, ró­ma­i­ak szlá­vok, vi­kin­gek stb.
A le­xi­kon­so­ro­za­tot a ter­vek sze­rint to­vább foly­ta­tó­dik majd, a már meg­je­lent ket­tő­vel együtt öt kö­tet meg­je­len­te­té­sét ter­ve­zik min­dig két-két té­má­hoz kap­cso­lód­va. A kö­vet­ke­ző har­ma­dik Gya­kor­lat – Je­len (Pra­xis – Gegen­wart), a ne­gye­dik Ze­ne – Iro­da­lom (Musik – Lit­er­atur), az ötö­dik kö­tet pe­dig a Személ­y­siségek – Ha­tá­sok (Personen – Wirken) cí­met vi­se­li majd.