Veres Emese-Gyöngyvér szerk.: Evangélikus múltunk – evangélikus jelenünk
Budapest: ELTE Folklore Tanszék és a Magyarországi Evangélikus Egyház Néprajzi Munkacsoportja 2005, 288 p. /Vallási Néprajz 12./ ISBN 96-346373-61. Veres Emese-Gyöngyvér szerk.: Tanulmánykötet. Budapest: A Magyarországi Evangélikus Egyház Néprajzi Munkacsoportja – ELTE Folklore Tanszék – MTA–ELTE Folklór Szövegelemzési Kutatócsoport 2006, 165 p. ISBN 963 562 021
Ahhoz képest, hogy a magyarországi evangélikusok néprajzi kutatását talán az összes vallási felekezet közt (a magyar római és görög katolikus, a református vagy a zsidó néprajzi kutatással, de még akár az úgynevezett kisegyházakkal is egybevetve) a legelhanyagoltabbnak mondtuk a legutóbbi időkig, mostanra ezen állapot örvendetes átalakulásának lehetünk szemtanúi. Köszönhető ez vélhetően az ismertetésre kerülő két kötet szerkesztője, Veres Emese-Gyöngyvér áldozatos és eltántoríthatatlan munkájának, aki nemcsak e köteteket szerkesztette meg, hanem az ezek előzményeként szolgáló tudományos tanácskozásokat is megszervezte.
Az ELTE Folklore Tanszéke által kezdeményezett kiadványsorozat, a Vallási Néprajz 12. kötetében található írásokhoz Voigt Vilmos írt útbaigazító előszót. Noha kifejezetten a magyarországi szlovák és a német evangélikusok kutatásának a kötetben egyetlen tanulmány sincs szentelve, gesztusértékûnek foghatjuk fel az előszó német és szlovák nyelvû verzióját. Maga a kötet rendkívül vegyes irányultságú írásokat halmaza. Találunk benne személyes vallomásokat (hogyan lettem néprajzkutató-típusúakat), kutatói pályákat, eredményeket bemutató dolgozatokat, az interetnikus/interkonfesszionális kapcsolatokra utaló tanulmányokat, történeti-néprajzi irányultságú, illetve „egyszerû” deskriptív jellegû dolgozatokat. A kötetet A magyarországi evangélikus egyház bibliográfiája zárja, s egyben alátámasztja az ismertetésem elején megfogalmazottakat: a hozzáférhető magyarországi néprajzi bibliográfiák utalásainak figyelembevételével az 1850–1870, majd az 1945–1998-as időszakaszra vonatkozóan a könyvészetet összeállító Heltay Ágnesnek mindösszesen (megszámoltam!) 49 tételnyi adatot sikerült összeszednie. Nos, a valós szám azért, úgy gondolom, magasabb lehet, mivel az egyes bibliográfiákat összeállítók nem biztos, hogy minden időben odafigyeltek erre a szempontra. Próbaképpen Szendrey Zsigmond Ethnographia-mutatójába néztem bele, amely az első ötven évfolyamot dolgozta föl (Budapest 1942). Nincs benne evangélikusokra, de még csak protestánsokra való utalás sem, ami – olvasatomban – nem jelenti egyszersmind azt, hogy a Magyar Néprajzi Társaság folyóiratának első ötven évfolyamában ne lehetne evangélikus vallási adatokat találni. Balázs Géza mutatója, amely ugyanennek a lapnak 81–99. évfolyamait dolgozza fel (Budapest 1989), szintén nem utal evangélikusokra. Nem lenne talán haszontalan, akár próbaképpen (akár szakdolgozati témaként kiadva) egy adott sajtóorgánum céltudatos evangélikus néprajzi bibliográfiájának az elkészíttetése.
Voigt Vilmos említett előszavát azzal fejezi be, hogy a következő kötetet bárcsak azoknak az előadásoknak a szövegeivel tudnák majd megtölteni, amelyek a 2005. március 31-én és április 1-én, 250 éves a konfirmáció Magyarországon címen rendezendő konferencián hangzanak el. Nos, óhaja valóra vált. A Vallási Néprajz 13. kötete az említett, majd az egy évvel később, 2006. május 24-én, „Teljesedjetek be Szentlélekkel…” Áldozócsütörtök és pünkösd az evangélikus közösségekben címen megrendezett tudományos tanácskozás előadásait tartalmazza. Amennyiben az előző kötet kapcsán tematikai sokszínûségről, akár eklektikusságról is beszéltem (egy indító, erőpróbáló kötet esetében ez teljesen természetes), most már a céltudatosságot, a tematikai koncentrációt emelhetem ki. Továbbra is jelen van viszont az interdiszciplinaritás elve, s megjelentek az evangélikus szlovákok és németek népi vallásosságának egy-egy aspektusát bemutató írások. Veres Emese-Gyöngyvérnek további kitartást, eredményes munkát kívánva érdeklődéssel várjuk a következő kötetet!