vasárnap, november 24, 2024

Hlôšková, Hana–Pospíšil, Ivo–Zelenková, Anna ed. Slavista Jiří Horák v kontexte literatúry a folklóru I–II

Bratislava–Brno: Česká asociace slavistů–Katedra etnológie a kultúrnej antropológie FiF UK–Slavistická společnost Franka Wollmana v Brně 2012, 265 + 87 p. ISBN 978-80-263-0317-6

A szlovák és a cseh folkloristák együttműködésének intenzitását, úgy tűnik, végképp nem befolyásolta Csehszlovákia 1993-as kettészakadása: közös kutatási programok, konferenciák, publikációk sora jelzi ennek a hagyományosan gyümölcsöző együttműködésnek a jelenvalóságát. Ennek legutóbbi, kézzelfogható (és kézbe fogható) darabja az irodalomtörténész és folklorista Jiří Horák életművét bemutató, Hana Hlôšková, Ivo Pospíšil és Anna Zelenková által szerkesztett háromnyelvű (cseh, szlovák és lengyel) kiadvány. Nem előzmények nélkül való ez a vállalkozás, hanem egy kvázi sorozat harmadik darabját jelenti. Kvázi sorozat, mert a sorozat jelleg bennük ugyan sehol nincs feltüntetve, de a korábbi években megjelent, Frank Wollmanról6, majd Jiří Polívkáról7 készült hasonló kiadványok mind címükben, mind tartalmukban, szerkezetükben, kiállításukban az olvasóban mégis ezt a képzetet keltik. Egy vékonyabb kötet az adott kutató személyi bibliográfiájával, majd a másik, vaskosabb kötet visszaemlékezések, elemző tanulmányok a szóban forgó irodalmár, folklorista munkásságának elemzéseivel, s e két kötetet egy külső, közös borító tartja, mappaszerűen egyben. Több közös jegyet a legigényesebb könyvsorozatoktól sem vár, várhat el az olvasó.
Jiří Horák (1884–1975) mind a cseh, mind a szlovák folklorisztika (elsősorban a népdal, balladakutatás) és az összehasonlító irodalomtudomány (jelesen a szlavisztika) kimagasló alakja. Prága közelében született és Turócszentmártonban halt meg. A prágai cseh egyetemen szlavisztikát (Jan Gebauer, Jiří Polívka és Jan Máchal tanítványa), illetve az akkori prágai német egyetemen germanisztikát tanult. Kezdetben középiskolai tanárként, majd a brünni, később a prágai egyetem professzoraként tevékenykedett. Közben T. G. Masaryk tanácsadója, 1945 után a kommunista hatalomátvételig Csehszlovákia moszkvai nagykövete. Felesége, Anna Gašparíková (a neves szlovák mesekutató, Viera Gašparíková nagynénje) révén valóban bensőségesen ismerte a szlovák népi kultúrát, s egyáltalán a korabeli szlovák szellemi életet. Összehasonlító munkássága a szlavisztikán belül (lett légyen az irodalom vagy folklór; nota bene: a kettő között éles különbséget nem is tett) elsősorban (de nem kizárólagosan) a cseh–szlovák, a cseh–orosz és a cseh–lengyel kapcsolatokra összpontosult.
Jelen kiadvány első kötete visszaemlékezéseket, elemző tanulmányokat tartalmaz Jiří Horák életével, művével kapcsolatban. Az első blokkban Anna Zelenková interjúját olvashatjuk Slavomír Wollmannal (a legendás mesegyűjtő, Frank Wollman fiával) apja és Jiří Horák kapcsolatáról, majd az egyik egykori egyetemi hallgatója (Dagmar Klímová) visszaemlékezései, illetve Viera Gašparíková és Emil Charous családi vonatkozású emlékei következnek.
A következő blokk írásai az életút, a tudományos életmű legfontosabb állomásait, eredményeit, kulminációs pontjait veszik számba. Ivo Pospíšil és Miloš Zelenka egy-egy tanulmányban a Horák által kidolgozott szláv összehasonlító irodalom koncepciójának jelentőségét vázolja, Krystyna Kardyni-Pelikánová pedig Jiří Horák szerepét méltatja a lengyel irodalom kutatása terén. Horák emberi kapcsolataira is fényt vet a fentebb már említett Wollman-interjún túlmutatóan Miluša Bubeníková, Dagmar Blümová és Anna Zelenková egy-egy közleményben Horák és Alfréd Bém, Horák és Václav Tille, Horák és Štefan Krčméry személyes és szakmai kapcsolatáról. Hana Hlôšková írása, amelyben Horáknak főleg turócszentmártoni kapcsolatairól, ottani és onnani kötődéseiről tudunk meg figyelemre méltó részleteket, ezekhez az emberi kötelékeihez is szolgáltat adalékokat. Jaroslav Toman Horáknak a cseh mesekutatásban (és főleg: közlésében) játszott szerepéről, a műfajról kifejtett nézeteiről, mesekiadásainak elvi kérdéseiről, ezeknek a cseh gyermekirodalomban való lecsapódásairól tájékoztat írásában. Mint minden jelentős kutató, így Jiří Horák után is jelentős, részben feldolgozásra váró tudományos hagyaték maradt. Ennek sorsával, kiaknázási lehetőségeivel két tájékoztató is foglalkozik (Jan Chodějovský és Helena Mikulová).
További két közlemény (nem ebben a sorrendben, de a végére hagytam) Jiří Horák politikai és közéleti, tudományos közéleti tevékenységét taglalja. Jan Rychlík és Magdaléna Rychlíková Jiří Horákot, a diplomatát, Jaroslav Otčenášek pedig mint az akadémiai közösség tagját, abban elfoglalt (vezető) szerepét, szerepeit méltatja.
A harmadik blokkban Jiří Horák két rövid, ám fontos írását olvashatjuk. Jelesen a párizsi Sorbonne-on 1937-ben előadott, A szláv irodalmak összehasonlító történetéről című szövegét, illetve egy rövid, ám annál magvasabb és kérdésfelvetőbb írását, A szláv irodalmak és népköltészet összehasonlító tanulmányozásának problémái – célok és módszerek címen. Ezt követően felesége, Anna Gašparíková-Horáková (aki mellesleg T. G. Masaryk elnöki levéltárosa volt) naplófeljegyzéseiből olvashatunk részleteket, majd Jiří Horák életrajza következik Karel Krejčí tollából. Az első kötetet szerény képmelléklet zárja.
A második kötet, Jiří Horák bibliográfiája Eva Niklesová és Anna Zelenková munkája, egy korábbi Horák-bibliográfiára8 alapozva. A szerző publikációs tevékenységének az eredményeit kronológiai rendben hozza, a tárgyéveken belül külön kategóriák (könyvek, szerkesztések, tanulmányok, recenziók stb.) alá sorolva. Noha egy tárgymutató nagyon megkönnyítette volna a használatát, így is fontos segítség a szlavisztika eredményei iránt érdeklődő kutatóknak.
Hana Hlôškovától (Pozsony) és Anna Zelenkovától (Prága), akiknek mindhárom neves szlavista, Frank Wollman, Jiří Polívka, illetve a fentebb bemutatott Jiří Horák munkásságát bemutató kiadványok létrehozása köszönhető (a recenzens – igaz, saját tapasztalatból – csak sejtheti, hogy a készterméket milyen óriási előszervezések, könyörgések, fenyegetések stb. előzhették meg), most már azt várja az egoista olvasó, hogy folytassák ezt a kvázi sorozatot, és a szlovák–cseh folklorisztika, etnológia, szlavisztika további jelentős alakjairól hasonló átfogó prezentációkat produkáljanak.