csütörtök, július 29, 2021

A szlovákok és csehek, illetve „csehszlovákok” mint nemzeti kisebbség Jugoszláviában

(Összefoglalás)

Az első szlovák és cseh telepesek a 18. és 19. században érkeztek a Vajdaság, illetve a mai Horvátország területére a vallásszabadság és gazdasági fellendülés reményében. Miközben a szlovákok döntő hányada a Vajdaság, a csehek nagyobbik része Horvátország területén lelt új otthonra. A 20. század folyamán a mindenkori kisebbségek számára a legnagyobb kihívásokat a háborúk és azok következményei jelentették. A második világháború idején mind a vajdasági szlovákok, mind a horvátországi csehek aktívan bekapcsolódtak az antifasiszta mozgalmakba, amivel az ország pozitív megítéltségéhez is nagyban hozzájárultak. A háborút követően az újraalakult Csehszlovákia szorgalmazta a szlovákok és csehek „visszatelepedését”, amit az akkori jugoszláv vezetés is támogatott. Noha ennek a tervnek teljes megvalósulása nem következett be, mégis mintegy 11 ezer szlovák és cseh nemzetiségű lakos költözött az akkori Jugoszláviából Csehszlovákia különféle térségeibe. A második világháború során kifejtett aktivitásukért a Jugoszlávia területén maradt szlovákok és csehek meglehetősen széles körű jogokban részesültek, amelyek a különféle kulturális egyesületeikben (Česká beseda és a Lumír), valamint az iskolahálózat kiépítésében is testet öltöttek. Ezek napjainkig aktívan hozzájárulnak e két kisebbség identitásának és kultúrájának a megőrzéséhez.

(Liszka József ford.)